Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-02-11 / 7. szám

1912 február 11. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. Ártatlan farkasok! Hát gyűlölség a szeretet, amit mi hirdetünk? És micsoda démoni gyűlölettől gőzölög az »Ifjú Munkás<-nak minden lapja, minden betiije. Isten ellen és minden velük nem tartó komoly ember ellen. Vádló (fejét véresre vakarja). Kapitány (a vádlotthoz): Uram, ön szörnyű vádakat szór a vádló ellen. Lehetetlen, hogy ezek igazak legyenek. Vádlott: Bizonyítok. Nem az Isten megvetésére, kikomédiázására nevelnek-e pl. ezek a nagybetűs sorok, (felolvas az Ifjú Munkás «-ból): »Az én munkáltatóm vallásos ember és engem is küldöz a templomba. De azt hiszem, mégsem igen bizik az istenben, mert istentől kéri ugyan a mindennapi kenyeret, de engem hajszol, hogy keressem meg neki«. A vallás, jelesül a kath. vallás megvetésének, kutyába-vevésének pokoli célzatossága van eldugva abban a ravaszul kieszelt párbeszédben, mit Petőfi egyik remek szép költeményének (A csárda romjai) eltorzítására épít fel. ízelítőül: »Tamás: A templom bujában összeroskadt. Ha nem roskadt volna össze, le kellett volna rombolni. Nem tölt be hivatást, nem kell testünknek-lelkünknek. A léleknek üdülés? Babona, hazugság, gyermeki mesemondás. Pulyáknak való, együgyűeknek, vagy tömjéntől kábult jámbor anyókáknak, de nem igazságot kereső, tanulni vágyó lelkeknek való. Igenis, előbbre való a csárda a templomnál. Ott legalább mérnek valamit. De mit ad a templom? Hus helyett -— ostyát. Érjük be vele. Ezt prédikálják. Ebből a vigasztalásból nem kérek. Azt hiszem a papok sem. Ettől ugyan nem hizna némelyik oly gömbölyűre. Legyen csárda minden templom. A vádló (feje már habzik a vértől, forog vele a hivatal). Vádlott: És milyen vérlázító, osztályelleni izgatást foglalnak magukban a következő sorok: »Hogy a dolgozó emberiség testben-lélekben kifosztva sinlődik, a templom hibája, a papságéi Ok eszelték ki a paradicsom pokoli gondolatát«... stb. stb. Így a papok, úgy a papok mindvégig. Igv izgatják tanoncaikat azok ellen a papok ellen, akik bejárnak az ipariskolába és ott tanítják, művelik, finomítják a tanoncok szivct-lelkét, jellemét. És még ők mernek rendőrért kiabálni?! Vádló (vértől habzó fejjel tántorogva elslisszol). Kapitány (a vádlotthoz): A Vádak, miket felhozott, megérdemlik a kir. ügyészség figyelmét. Kivánja-e, hogy az osztályelleni lázítás tényálladéka megállapíttassékjés bíróilag megtoroltassék ? Vádlott: Nem. Kapitány (csodálkozva): Miért nem ? " Vádlott: Azért, mert akik ennyi és ekkora gonoszságra képesek, azt hiszem, azok egyszerűen beszámithatatlánok; Kapitány (magában): Nemes. Mond valamit. Vádlott: Én az ügyet a. ipagam. részéről befejezettnek tekintem. Ajánlom magam. (El).' ." S * " íü 3 Így történt meg ez a tárgyalás szórólszóra. Vagy iegalább is megtörténhetett volna. Nem igaz? • Brrr. Iskolaszéki ülés. A r. kath. iskolaszék rault szombati ülésén Sült József elnök jelentést tett a püspöki kartól megállapított iskolai szünetnapokról ; az új intézkedés törli az országos vásárok alkalmával eddig szokásban lévő szünetnapokat. Hekler János a régi állapot fenntartását, Szokoly Ignác és Keresztes Gyula azok beszüntetését indítványozták. Sült József v. elnök a püspöki kar rendelete mellett érvelt, mire az iskolaszék határozatilag kimondotta, hogy az országos vásárok alkalmával eddig szokásban levő szünetet március 1-től törli, sőt kimondja, hogy amennyiben lehetséges, az időközi gyónásokat is ünnep és vasárnap előtti napokon végezzék a gyermekek, nehogy az áldozás miatt a tanulásra szánt idő megrövidíttessék. Szokoly Ignác pénztáros felolvasta az 1911. évi pénztári napló bevétel és kiadási rovatait, valamint a bevehetetlen hátralékos nemleges zálogolás jegyzőkönyvét. A pénztári napló felolvasott tételeit tudomásul vette az iskolaszék, a hátralékokra vonatkozólag pedig kimondotta, hogy abból 190 K 72 fill, leirandó, Ivánfi István és társainak 13 drb. zálogolási jkve 31 K 28 fillér értékben a v. hatósághoz végrehajtás céljából ismét átteendő, úgyszintén a a mult év végéig hátralékban maradt hitközségi adók is. Botka Jenő gondnok jelenti, hogy az alsóvárosi iskolánál a talajvíz hol jelentkezik, hol pedig eltűnik egyidőre. Ez alkalommal ismét eltűnt és így nincs szükség semmiféle intézkedésre. Egresits János tanító iskolájában azonban a kályha teljesen összedűlt, felhatalmazást kér annak kijavíttatására, amit az iskolaszék meg is adott. Végül Hekler János, isk. széki tag számolt be az iskolák látogatása alkalmával szerzett tapasztalatairól és ezzel a gyűlés véget is ért. Alakuló közgyűlés. (Í912. február hó 5-én). Városunk képviselőtestülete f. hó 5-én tartotta alakuló közgyűlését Koller Sándor alispán elnöklete mellett. A képviselők nagy számban gyűltek egybe az alakuló közgyűlésre és zúgó éljenzéssel fogadták a terembe lépő alispánt, aki a következő beszéddel nyitotta meg a gyűlést: Igen tisztelt képviselő urak! Pápa város közönsége önökbe helyezte bizalmát, amikor erre a szép, de egyúttal terhes állásra megválasztotta önöket. Működésükhöz azt a reményt fűzi Pápa város közönsége, hogy amikor a közérdeket szolgálják, akkor az ő érdekeit is képviseljék. Tekintsék azonban mindenkor első sorban a közérdeket és csak ezzel parallel tegyenek egyeseknek szolgálatot. Igen sokan emlékezhetünk még arra, hogy ezelőtt 20—25 évvel Pápa városa nem volt más, mint egy nagy falu. Városi jellegét egyedül a ref. főgimnáziumnak köszönheti. (?!) A fejlődésben azonban megállás nincs, mert ha volna, az egyenlő lenne a halállal. Ez a nagy közönségtől áldozatokat is követel, mert e nélkül nincs fejlődés. Végül arra kérem a képviselő urakat, amidőn e terembe belépnek, hagyják kívül a vallást, a politikát, a pajtáskodást, egyedül a város érdekeit hozzák be magukkal. Ezzel megalakultnak jelentette ki a képviselőtestületet és működésére Isten áldását kérve, rögtön be is zárta az alakuló közgyűlést. Az alispáni megnyitóhoz csak rövid megjegyzést fűzünk. Azt hitte az alispán ur, hogy valami nagyot mond, amikor Pápa város fejlődésének egyedüli tényezőjeként a helybeli református főgimnáziumot nevezte meg. Hát ez lehet legvezgetés. túlzott udvao > riaskodás, de igaznak semmi esetre sem igaz, mert ha egyedül a ref. főgimnázium emelte fel Pápát, megtehette volna ezt 20—25 évvel ezelőtt is. Sok más fontos tényező működött itt közre, hogy Pápa arra a nívóra emelkedett, amely a r. tanácsú városok között előkelő helyet biztosit számára. Szó sincs róla, hogy a helybeli ref. főgimnázium is sokban hozzájárult a város fejlődéséhez, de hogy ezt egyedül neki köszönhetnénk, azt kétségbe vonjuk, j ' :: *" Városi közgyűlés. (1912. február 8-án). Csütörtökön tartotta az új képviselőtestület első rendes közgyűlését. A v. képviselők nagy számban jelentek i meg, ami több okból könnyen érthető. Az eléggé fontos tárgyak, no meg a bizottságok megalakítása nagy vonzóerő. Igyekezett is a demokraták kis csoportja, hogy embereit a bizottságokban elhelyezhesse. Rerbolt Alajos volt a szószólójuk. A gyárbizottságot nem fogadta el azért, mert abban iparos nem volt. Ajánlotta tehát Aluli és Becsei elvtársakat. Sajnos, a képviselőd testületben nem akadt senki sem, aki megmagyarázta volna Kerbolt ' Alajos üzletvezetőnek, hogy ha már iparost akar a képviselőtestület a gyárbizottságba beválasztani, akkor válasszon tényleg iparosokat, de ne szociáldemokrata népgyűlési demagógokat. Van a képviselőtestületnek elég érdemes, komoly iparos tagja, akik a mesterséget nem mellékfoglalkozdsképen űzik. Megnyitás. Mészáros Károly polgármester pont 3 órakor nyitotta meg- a gyűlést. A jegyzőkönyv hitelesítésére Ilerezog Manó dr., Dol csi József, Lővcnstcin Adolf, Kobera Károly és Keresztes Gyula v. képviselőket kérte lel. A mult ülés jegyzőkönyvét felolvasás után hitelesítették. Jelentések. A polgármester sajnálattal jelenti, hogy a képviselőtestületnek egy veterán, buzgó tagja, Vághó László a héten meghalt. Indít-