Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-11-24 / 48. szám

1912 december 22. PÁPA ÉS VIDÉKE. 24. építésére két évi időt engedélyezett, mert a közgyűlés által elfogadott egy évi határidő nem elégséges. Interpellációk. Valóságos záporként hullottak az interpellációk, amellyel a közgyűlés idejének jó részét lefoglalták. Becsei Ferenc a késői villanygyujtást és korai eloltást teszi szóvá, mire a polgármester megígérte, hogy a villanytelep vezetőségével tárgyalni fog, hogy a felhozott sérelem mennél előbb orvosoltassék. Lőwy László dr. a főtéri tej és élelmiszer kofáinkat kívánta kényelmes ülőhelyzetükből kitessékelni oly formán, hogy részükre deszka állványok készítését kérte, mert így könnyen elkerülhető volna, hogy az asszonyok szoknyái által felvert por és szemét a tejes és tejfeles köcsögökbe ne jusson. A rendőrkapitány felelt az interpellációra. xÁllványokat ugyan nem igért, de az élelmiszerek letakarását a jövőben még szigoruabban ellenőrizteti. Lakos Béla dr. a városi téglagyár létesítését sürgette. Kifogásolta továbbá a tanács eljárását, hogy a felsőkereskedelmi iskola igazgatójává egy teljesen idegen embert nevezett ki s ezzel átlépte a hatáskörét. A polgármester Lakos Béla dr. mindkét interpellációjára megnyugtató választ adott. Vádak a tanács ellen. Ugyancsak interpelláció alakjában tette szóvá Lakos Béla dr. az új vágóhid építésénél előforduló visszaéléseket és hiányokat, amelyeket a tanács mindezideig elmulasztott megtorolni. A lelkiismeretes ellenőrzéshez is nagyon sok szó fér. A szerződés értelmében a vágóhid egyik részének október 1-ére, a másik részének pedig november 1-ére készen kellett volna lenni teljesen. Amennyiben a mulasztásból a városra anyagi veszteség hárulna, az. anyagi-felelősség mellett a fegyelmi vizsgálat elrendelését egyben azon városi képviselők ellen is, akik a munkát Geiringer Károlynak Ítélték oda, az anyagi felelősség kimondását kérte. Fehér Dezső dr. vette védelmébe a tanács tagjait és mindazokat, akik annak idején Faa Mihállyal szemben az olcsóbb ajánlattevő Geiringer Károlyt támogatták. — Végül az építkezés felülvizsgálására Kristóffy Gyula áll. v. főmérnököt, Deli Béla kataszteri főmérnököt, Faa Mihály, Czifra József és Horváth József építőmestereket küldötték ki, illetve kérte lel a közgyűlés. Tisztviselők családi pótléka. Néhány adóhivatali tisztviselő kérte a közgyűlést, hogy számukra is utalják ki a családi pótlékot. A közgyűlés nem teljesítette a kérelmüket azon a cimen, mert egy rangosztállyal úgyis előbbre vannak, mint ahova a törvény szerint tényleg tartoznának. A v. mérnöknél ugyancsak ez az eset forgott fenn és a közgyűlés mégis megadta a családi pótlékot, sőt az Isten őrözte, hogy mindjárt főmérnököt és műszaki tanácsost is nem csináltak belőle. Nem helyeselhetjük tehát a közgyűlés állásfoglalását, mert ha megadja az egyiknek, akkor ne zárja ki abból a másikat sem, hozzá még minden ok j nélkül. Szabályrendelet módosítása. A város szervezeti szabályrendeletének néhány szakaszát módosította a közgyűlés. Különösen az 57. és 70. szakaszokat forgatták ki majdnem teljesen. Hova helyezzék el, ami nincs? A városnak egy árva garasa sincs elhelyezni való pénze, de azért névszerinti szavazással kimondották, hogy az üres kaszszát -/

3 részben a Városi Takarékpénztárnál, 1/

3 részben pedig a Pápa Város és Vidéke Takarékpénztárnál helyezik el gyümölcsözőleg. gokat érinti. A zenésítésben észrevehető a tematikusmenet. A dallamok rendszeres periódust képeznek, amelyek többnyire négy kommából, ezek pedig négy ütenyből állanak. Ütenyvonal csak a kommák végén található. Egy periódus végén és a végezetnél az utolsó hang felett ott találjuk a kitartásjelet. (Termate.) A dallamok stílusa egészen különbözik az előbbi szerzők bibliai dalaitól. Mindinkább közeledik a világi zenéhez, sőt merészség nélkül mondhatjuk, hogy a magyar népdal stílushoz közel áll. (Pl. »János király testamentoma« c. ének, vagy »Enyingi Török János vitézségéről« szóló ének). Az üteny rendesen 2/

i, némelykor i/

8. Előfordul azonban s/

8 és 6/

e-os tempo is. Ez is csak azt bizonyítja, hogy Tinódi korának megfelelő magas zenei műveltséggel rendelkezett. Egyet azonban tagadni nem lehet. T. i., hogy igen sok dallama hasonlít egymáshoz, sőt némelykor egyhangú. Ennek is adhatjuk az okát. Talán a hosszú 12 szótagú versek okozzák ezt — megakadályozván a ritmikus változást — s az éneket mintegy feszessé teszik. Vagy csodálhatjuk ezt egy termékeny szerzőnél, akinek dalai rövid időközökben teremnek ? Már jóval Tinódi halála után jelent meg külön nyomtatásban »János király testamentoma« 1577-ben. Ha semmi más nem bizonyítaná Tinódi énekeinek az értékét, mint az, hogy alapját képezték — elődeiével együtt — az utánuk következő kuruc dalköltészetnek: meg lehetünk elégedve. Amikor a magyar zenéről beszélünk, jusson ez eszünkbe. És emelt fővel, büszkén védelmezzük a magyar zenét. Már Tinódi is elég! Avagy tovább menjünk a későbbi korra ? Mikor a XVII. században a magyar zene virágkorát élte a kurucköltészetben ? Vagy még tovább menjünk? Csak néhány nevet! Erkel Ferenc, id. Ábrányi Kornél, Zimay László, Goldmark, Lányi, Farkas Ödön, Zichy Géza elég bizonyíték arra, hogy Tinódi jól értette a dolgát. És volt, van és lesz magyar zene, ameddig magyar vér folyik az erekben és magyar szív dobog az emberek keblében. Álljon ott lelki szemünk előtt Tinódi, amint éhezve, fáradtan, porosan, de azért csillogó szemekkel pengeti a lantját. Hal# gassuk mélabús énekét, amint könnyeket csal a magyar szemébe. Végigszalad rajtunk is egy átalakító érzés és megértjük líráját. Ott áll előttünk, mint a XVI. század magyar lantosa, a halhatatlan zeneművész és zeneköltő ... E D Hatósági hússzék. Becsei Ferenc indítványára elhatározta a közgyűlés a hatósági hentesszék felállítását. A kenyérgyárra vonatkozó javaslatát azonban nem fogadták el. Kisebb ügyek. A Balatoni Szövetség tagjai közé nem lépett be a város. A Ruszek-utcát nem zárják el a forgalom elől, mert arra Eisler Mór üvegesnek szüksége van. A magyar városok kongresszusának helyi bizottságát az állandó választmány tagjaiból választották meg. Kongresszusi tudósítóul pedig Csoknyay János városi főjegyzőt küldték ki. — Kraft Józset 30 koronáért engedte át a városnak a Damjanits-utcában levő ingatlanát. Paulics Jánosnak megengedték, hogy a háza mellett elhúzódó Cincát saját költségén beboltoztathassa. Elfogadták a Liget-utca csatornázásáról szóló szabályrendeletet. Iskolás gyermekeknek a bulgár kertészettel való megismertetése és abban való kiképzés céljából a város a földmives iskola mögötti területéből hajlandó évi bér mellett néhány holdat átengedni. A várost 5100 korona költséggel lejtméreztetik. KRÓNIKA. Csókra termett pad. A bencés gimnázium diákjai nem minden megilletődés nélkül hagyták oda a vendéglátó ipari iskola világos termeit s a hancurozásra, futkározásra, glütyüzésre rendkívül alkalmas Anna-teret. Még egyszer körülnéztek az osztályokban s hogy a válás gondolata egyes pici, finom szivekre milyen mély benyomást gyakorolt, kedvesen igazolja a következő eset. A legapróbbak az utolsó óra után szintén búcsúztak Az egyik a táblától, a másik a négy faltól, a harmadik a sok szekundától. Vigan csapkodták az ajtót s nyaktörő ugrásokkal igyekeztek lefelé és kifelé. De mintha az egyiket valami ismeretlen hatalom visszatartaná. Nem mozdul. Méla tekintettel néz maga elé. Majd egyszerre fölcsillan a szeme, mosoly suhan át a lelkén, az arcán, két ajkát csókra csucsoritja és czuppanós csókot nyom a padra, elfeledve minden bút és bánatot, nem törődve azzal sem, hogy egy-két perccel előbb bebundázott. (Diáknyelven a legrosszabb jegyet jelenti e szó.) Hej! Bár igy ápolná szivében a pad, az iskola szeretetét minden diák! Bár igy uralkodnék minden felnőtt ember szivében az idealizmus ! Akkor kevesebben volnának az élet hajótöröttjei s csalódástól tetézetten nem keresnék a megváltást a halál karjában. A halál őrültjei. Tavaly azt olvastam egy Vermilya Lujza nevü kedves modorú, gyönyörű barna amerikai úriasszonyról, hogy egyetlen gyönyörűsége volt végignézni a haldoklók vergődését. Kikutatta az olyan családokat, ahol halálos beteg volt s addig könnyezett, mig meg nem engedték neki, hogy a haldoklót ápolhassa. Egy temetkező vállalkozónak is addig könyörgött, mig ez megengedte, hogy a halottait ő mosdathassa és öltöztethesse. Ez a perverz élvezet annyira vitte, hogy bele őrült és gyilkossá lett miatta.