Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-10-06 / 41. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1912. október 13. és taps kisérte a gróf szavait, amelyek után Lippay Géza nyugalmazott főispán Győr­megye ellenzékének csatlakozását jelentette be és lelkes szavakkal kitartásra buzdította a mozgalom vezetőit. Márkus Miksa a képviselők kihrucolá­sát nemcsak a képviselők ügyének tartja, hanem az egész nemzet sérelmének, mert ha ezt a rendszert meghonosítják a vidéken is, akkor az e^ész országban a muszkauralom kap lábra és könnyű elképzelni, hogy mi lesz ebből a vidéken, ahol nincs meg az a nagy ellenőrzés. A maga részéről nem azért megy az ellenzék vezérei után, mert osztályérdeket akarna szolgálni, hanem azért, mert elveiket teljes mértékben magáévá teszi. Ha akad ezer rendőr, akadni fog több millió szabad­ságát szerető magyar is, aki elsöpri a mai uralmat a föld színéről. Biztosan reméli az ellenzék győzelmét. Az ugodiak büszkék le­hetnek kezdeményező akciójukra. Ifj. Szentkereszthy Béla báró, mint er délyi ember szive egész melegével üdvözli az ugodi választókerület polgárságát, amely a mai népgyülésével erős hazafias érzésről tett tanúságot. Végül a népgyűlés nagy lelkesedéssel egyhangúlag határozati javaslatot fogadott el, amelyben bizalmatlanságot szavaz a kormánynak és a munkapártnak, a legteljesebb mérték­ben elitéli és tiltakozik a parlamenti tör­vénytelenségek ellen; kimondották, hogy a gyűlésen jelenlevők kilépnek a munka­pártból és az ugodi kerület munkapártját feloszlatják. A népgyűlés Andrássy Gyula grófot és mindazokat, akik az ellenzék küzdelmé­ben vezető szerepet visznek, táviratban üdvö­zölte. Színház. Bezárultak a szinház kapui. Az elmúlt szezonnal a direktor teljesen meg lehet elégedve. Jövödelem egész csinos volt. Majd minden második napra -— legyünk őszinték — esett egy-egy telt­ház, nem egyszer zsúfolt ház. Ennek elle­nében mi is kérhetünk tőle valamit. Ne tekintse színházunkat teljesen üzlet­nek, főkép ne nálunk, ahol az ízlések még nincsenek olyan degenerált álla­potban, hogy azok nívótlan, erkölcste­len darabokat bevennének. Ha a fővá­rosban — sajnos — előadatnak ezek a darabok, ott, ahol sok a szinház, még nem okoznak oly közbotránkozást, mint vidéki városban. Ahol csak egy szinház van, s ahol a szinház kapui a jóizlésü publikum számára néhány be­teges hajlamú ember miatt lépten­nyomon bezárulnak. Kérve-kérjük a szinügyi-bizottságot is, hogy jövőre szi­gorúan tiltsa meg a direktornak az ilyen darabok szinrehozását s ha kell, hatósági jogainak is szerezzen érvényt. Ilyen értelemben viszonozzuk a direktornak a viszontlátás reményében mondott Istenhozzádot. * Az utolsó hét műsoráról a következők­ben számolunk be: Pénteken André és íves »A piktorok« cimü 3 felvonásos vígjátékát adták. Mulat­ságosabb, nevettetőbb darabot hamarjában nem láttunk, igazi, vérbeli vígjáték, mely tisztán csak szórakoztatni akar, de ezt aztán meg is teszi, minden sértő, bántó momen­tum nélkül. A ritka szép sikerhez, amelyet a darab aratott, a szereplők is nagyban hozzájárultak. Különösen Zöldi Elza, B. Al­mássy Julia, Báthori 'Mici, Fodor Oszkár, Turay Antal és Baróthi Antal arattak frap­páns tapsokat. Szombaton és vasárnap este ismét egy lehetetlen, sületlen operettet láttunk. »Ábra­hám a menyországban« került szinre Heltai Jenő és Molnár Ferenc fordításában. Tarta­lom nélküli hülyeség, amelynek még a ze­néje sem olyan, hogy említést érdemelne. A szereplők közül különösen Albert Böske, Irányi Ella, Sellő René és Sebestyén Jenő minden lehetőt megtettek a siker érdekében, de eredmény nélkül. Egy-két kacagtató je­lenetet leszámítva, semmi értékes dolog nincs benne. Vasárnap délután telt ház előtt adták »A lengyel menyecskét«. Héttőn Biró Lajos »Sárga liliom« c. vidéki története került szinre. Hozzá fogható, élethűbb témát nem hozhatott volna a szerző a szinpadra. Minden szava igazság. Minden alakja az életből van véve. Ezt mondtuk róla tavaly is. Fodor Oszkár sok hűséggel játszotta meg a léha, de alapjában véve nagyon jó szivü nagyherceget. Dr. Peredy Jenő szerepét Turay Antal kreálta elegánsan, túlzás nélkül, drámai erővel. Judith szerepé­ben azonban T. Báródy Kató botrányosan rossz volt. A kisebb szerepek azonban na­gyon jó kezekben voltak. Kedden ismét »Ábrahám a menyor­szágban« c. operette került szinre csekély számú közönség előtt. Szerdán és csütörtökön egy roppant élénk zenéjü operette »A limonádé ezredes« került szinre mind két este zsúfolt ház előtt. Végtelenül mulattató, szellemes operette, amely könnyekig megnevettette a közönsé­get. Nem volt benne semmi ínycsiklandozó >füszer<í. A főhős Rámmenstein herceg, hadnagy egy végtelenül szimpatikus, bohó fiu, ki dacára annak a levegőnek, melyben él, végtelenül naiv. A szereplők mindegyi­kéről a lehető legnagyobb elismeréssel szól­hatunk. A darab zenéje tele van a szebbnél­szebb magyar motívumokkal, amelyek a sok, üres, zeneileg értéktelen operettek után kel­lemesen hatottak a közönségre. Volt is taps, ujrázás bőven. = Sajtóvasárnap. Amint már a mult számunkban is jeleztük, a mai nap van kitűzve a jó sajtó támogatását célzó gyűjtésre. Sokszor foglalkoztunk e kérdéssel csak azért, hogy egyszer már meggyökeresedjék bennünk az a gondolat, hogy tisztességesebb sajtó­viszonyok teremtése nélkül minden mozgalmunk homokra-épités. Vegyük észre a templomokban kitett perselye­ket, járuljon hozzá mindegyikünk ere­jéhez mérten nemzeti és katolikus lét­föltételünk, a jó sajtó megizmosodá­sához ! Hírek. Acsay Ferencf Győrött, a ________ szomszéd vá­rosban a mult vasárnap temetés volt. A résztvevők ezrei és ezrei beláthatat­lan sokaságban kisérték ki a holttete­met, hogy visszaadják a földnek, mely­ből vétetett. A város és környéke úgy gyászolt, mint ahogy nagy halottat gyászolni illik. Nagynak, annál nagyobb­nak kellett lennie, mert a szívből fa­kadt résztvétnek az az impozáns meg­nyilatkozása nem a külsőnek, nem az állásnak, hanem az egyszerű, fekete ruhás szerzetesben: az Ember-nek szólt. Ember volt, férfi volt a szó legneme­sebb értelmében! Boldogságát nem a külsőségekben, még kevésbbé a test állati kényében, hanem emberi rendel­tetésének komoly felfogásában, bölcs megoldásában kereste. Mint szerzetes papot a mélységes hittel párosult fedd­hetetlen élet jellemezte. Mint munkás, ki a tétlenséget, unalmat csak hirből ismerte, elsősorban nevelői működésé­vel szerzett hervadhatatlan érdemeket. Hatalmas szellemének, csodált munka­bírásának monumentális írásbeli emlé­kei: A prózai műfajok elmélete; Bos­suet Egyházi beszédeinek remek fordí­tása; Ifjúsági szentbeszédei, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. A toll valósággal úgy hullott ki kezéből. Be­fejezetlen maradt egy jó részben elké­szült, nagyszabású munkája. Valósággal a katedráról ment el meghalni. Dél­előtt még előadást tartott, este már örökre elnémult ajka, mellyel a kiváló szónok annyiszor elragadta hallgatóit — szivükbe az Isten- és a hazaszeretet igéit csepegtetvén. — Hű tanítványai alapít­ványt tettek szeretett mesterük emlé­kének tiszteletére. Győr városa példát­lan részvétével fejezte ki háláját egyik legelső polgára iránt, ki lovagja volt a Ferenc József-rendnek és tagja Győr város törvényhatósági bizottságának. A győriek gyászában annál élénkebben résztveszünk, mert a megboldogult Acsayban városunk egyik intézetének, a bencés főgimnáziumnak fenntartója, a szt. Benedek-rend egyik legnagyobb fiát gyászolja. A temetésen városunk­ból megjelentek Faragó János, ref. fő­gimn. igazgató, dr. Teli Anasztáz, ben­cés főgimn. igazgató, továbbá Hevesi Bernát, Tomor Árkád, Mátrai Guidó bencés tanárok. — Népgyűlés Pápán. Jövő va­sárnap a helybeli ellenzéki érzelmű polgárság Gróf Esterházy Pál vezeté­sével nagy népgyűlést tart. A népgyű­lésnek nagy fontosságot kölcsönöz Gr. Andrássy Gyula megjelenése. — Kat. Munkásnő-egyesület. Egyesületi életünk legifjabb tagja a mult vasárnapon látogatott gyűlést tar­tott, amelyen végleg megalakult a tisz­tikar. Az egyesület ezentúl minden második vasárnapon tart összejövetele­ket az alsóvárosi elemi iskola torna­termében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom