Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-08-18 / 34. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE 1912. augusztus 18. életet él, bár sajnálattal, de mégis azzal a megnyugtató tudattal hagyhatjuk figyelmen kivül, hogy az erőszakos szociáldemokrata tábor gyártás ideje mulóiélben van, és hogy az orránál fogva vezetett munkásság vallásához mindinkább visszatér és mindinkább szükségesnek látja lelkivágyai kielégítését. Az egyháznak ezen legújabb intézkedését tehát úgy kell tárgyalni, mint egy elsőrangú szociális intézkedést, mellyel az egyház ismét bizonyítja, hogy az emberiségnek általános anyagi érdekeit is szem előtt tartja, anélkül, hogy a lelki és erkölcsi érdekek csak legcsekélyebb kárt is szenvednének. Az egyház tehát a leganyagiasabb gondolkozású világban is képes a kor követelései szerint módosítani rendelkezéseit, hogy annál inkább bizonyítsa ellenségeivel szemben föltétlen létjogosultságát és az emberiség erkölcsi vezetésében elsőrangú hivatottságát. Szeberényi László. Városi közgyűlés. (1912. augusztus 14-én). A mult heti városi közgyűlésen kiütött az angol kór. Egyesek szünet nélkül angol példákra hivatkoztak. Szinte komikussá váltak, amikor a tisztviselők egyhuzamba való munkaidejét azért akarták megszavazni, — habár ez által naponként egy órával megrövidülnek a hivatalos órák — mert, mint az angol példa mutatja, rövidebb idő alatt többet, vagy legalább is annyit dolgozik a munkás, mint hosszabb idő alatt. Furcsa elv, amelyhez nagyon sok szó fér. Mi kezdettől fogva pártoltuk a tisztviselők méltányos kérelmét s nem hittük, nem hihettük, hogy még a vasárnapi munkaszünetet sem szavazza meg a képviselőtestület. Ekkora szükkeblüséget, méltánytalanságot nem tételeztünk fel. Viszont azonban elismerés illeti képviselőtestületünket azért a higgadtságért, nyugodtságért, kellő tiszteletért, mellyel tisztviselőink kérelmét tárgyalta. Sajnos, hogy ugyanezt nem mondhatjuk el a kérelem előadójáról, a polesküvőjéről is. Két hét múlva tartják a jezsuiták templomában. Azután elutaznak délvidékre, a narancsok hazájába . . . Az asszony. És te végig hallgattad? Leány (szomorú csendességgel): Végig. Azt is, hogy ő nem az a léha, könnyelmű ember akinek tartják. Hogy ő dolgozni fog és megmutatja a világnak, mit tud. Az asszony. Ki kellett volna dobni. Leány. Dehogy. Meghallgattam és igazat adtam neki. Nem ő a hibás, hanem akik ítélni nem tudnak. Az asszony (haraggal): És te ezt csak igy mondod ? Te, akinek az életébé olyan csuful nyúlt bele! Egész jövődet tönkretette. Hat éven át hitegetett — és most — persze, most mégis azt veszi el, aki aranyaktól súlyos. Utálom Holtayt, — utálom. Leány (fojtott hangon): Én nem. Legfeljebb a magam ostobaságára haragudhatnék. De már tul vagyok mindenen. És igy olyan jó . . . gármesterről, akiről kezdettől fogva tudtuk, hogy egyedüli ellenlábasa a tisztviselők kérelmének. Több oknál fogva nem helyeseltük, de viszont nem is kárhoztattuk érte. Reméltük, hogy alapos okok kényszeritették az ellenkező állásfoglalásra. Annál kínosabb hatással volt a képviselőtestületi tagokra, amikor ez okok között nem utolsó helyen állott az a gyanúsító, bizalmatlan, sőt vádaskodó nyilatkozat, amellyel álláspontját védeni és mellette többséget szerezni iparkodott. Tisztviselőinket hivatásuk sokkal magasabb fokán tudjuk, semhogy feltételezhetnénk róluk azt, hogy az egyhuzamban való hivatalos órák alatt nem végeznék el pontosan a dolgaikat; hogy ebédelni azért 12 órakor hazafutnának és ugy jönnének ismét vissza; hogy vasár- és ünnepnapokon Vi 10 óra után mennek most is hivatalba s sAli órakor már mindnyájan eltávoznak. Képviselőtestületünket illeti az elismerés, hogy e vádak és gyanúsítások dacára, eltalálta a kellő hangot, amelylyel a tisztviselők kérelmét letárgyalta. A pax kedvéért, mi sem foglalkozunk vele bővebben. Ennyit azonban kötelességünknek tartottunk megemlíteni. * Mészáros Károly, polgármester pont három órakor megnyitotta a gyűlést. A jegyzőkönyv hitelesítésére Mátz József, Deuts Dávid, Kobera Károly, Barát Károly és Kerpel Gusztáv képviselőtestületi tagokat kérte fel. A múlt közgyűlés jegyzőkönyvét Baldauf Gusztáv hozzászólása után kiigazították. A legtöbb állami adót fizető v. képviselők névjegyzékének összeállítására Kluge Endre dr., Saáry Lajos dr., Steinberger Lipót, Hajnóczky Béla és Csoknyay Károly képviselőket küldte ki a közgyűlés. Közérdekből, a Csáky-utcai lakosok gyalogjárót kapnak. Hajnóczky Béla pápai lakossal a »Vojtha»-féle ház bérszerződését ujabb három évre megkötötték. Az asszony: Látom rajtad. Fogysz napról-napra, sápadt vagy, a szemed megtört. Leány (élénken): Nehogy azt hidd! Világért se. Én nem busulok. Jól is nézek ki, csak ugy, mint régen, ha a szivem ... a makrancos, beteg szivem . . . (Nyílik újra az ajtó. A tanár könnyedén meghajol az idősebb nő felé, mire az sietve kel fel és selyemszoknyáinak suhogó muzsikája közt tűnik el a függönyök mögött. A leány egy pillanatig utána néz, azután ráesik és szinte rákapcsolódik tekintete az aszott, köhögős kis munkásasszony sárga arcára. Nézik egymást, mint ahogy két, közös útra készülő vándor nézhet: kérdő, puhatolódzó, kicsit nyugtalan tekintettel. Azután elfordítja fejét a lány és könybeborult szemekkel néz ki a homályosuló ablaküvegen át a nedves, esős utcára.) A melegház létesitése ellen nem volt senkinek kifogása, csak többeken a női kórház udvarát nem tartották alkalmasnak a nevezett célra és így elfogadták Hajnóczky Béla, valamint Kerbolt Alajos indítványát & a melegágyat az alsóvárosi régi temető bekerített részében helyezik el. Ennél a tárgynál Becsei Ferenc igen helyesen jegyezte meg, hogyha már a várost felvirágozzuk, gondoskodjunk legalább a Fő-utcánknak, valamint a Fő-térnek és a Széchenyi-térnek tisztántartásáról, mert a piszkos mezitlábhoz, rongyos, kopott nadrághoz, nem illik az elegáns frakk és fényesre vasalt cilinder. A városi tisztviselők kérelme, hogy hivatalos óráikat reggel 8 órától d. u. 2 óráig állapitsa meg a közgyűlés, továbbá, hogy biztosítsa számukra a teljes vasárnapi munkaszünetet; hosszabb vitát idézett elő, amelyet az előadó polgármester kezdett meg, aki az eddigi állapot fenntartását kérte, még a vasárnapi munkaszünetre vonatkozólag is, amennyiben a hivatalos órák ezáltal megrövidülnének; a tisztviselők munkájukat az új beosztás szerint nem végeznék el pontosan;, igen könnyen megtörténhetik az az eset is, hogy délben hazafutnak ebédelni s úgy jönnek ismét vissza; vasár- és ünnepnapokon ma is V*fő óra után jönnek hivatalba és 3/

411 órakor már eltávoznak; gyermekeikkel ebédnél sohasem találkozhatnának, mivel d. u. 2 órakor már azoknak az iskolában kell lenniök. Ezek azok az indító okok, amiért: nem helyesli az eddigi rendszer megváltoztatását. A közönség szempontjából sem kívánatos az egyhuzamban való hivatalos órákbehozatala, annál inkább nem kívánatos a vasárnapi teljes munkaszünet, mert hiszen akkor van a legtöbb szegény embernek alkalma ügyes-bajos dolgait elintézni. Kerbolt Alajos pártolja a tisztviselők kérelmét, mert hiszen az angol példa is eléggé igazolja, hogy kevesebb munkaidő mellett is képes a munkás többet, de legalább is annyit produkálni, mint 1—2 órával hosszabb idő alatt. A vasárnapi teljes munkaszünetet pedig feltétlen jogosnak tartja. Kőrös Endre dr. az egyhuzamba való hivatalos órákat nem pártolja,., azonban annál inkább a vasárnapi munkaszünetet, amelyet az inspekciós rendszerrel minden nehézség nélkül keresztülvihetőnek tart. Varga Rezső a vasárnapi munkaszünetet feltétlen megszavazza, mert ahhoz szerinte joguk is van a tisztviselőknek, de ha mégis a közönség szempontjából egyelőre nem volna teljes egészében kivihető, legalább a. téli hónapokra, mondjuk egy félévre terjedőleg belehetne hozni a vasárnapi teljes munkaszünetet. Baldauf Gusztáv lelkes szavakkal kelt pártjára a vasárnapi munkaszünetnek. Pártalólag szólalt még fel Hajnóczky Béla is. Győri Gyula mindenben osztotta a polgármester véleményét. Végül szavazásra került a sor. Nagy többséggel elvetették az egyhuzamba való hivatalos órák behozatalát,, a vasárnapi munkaszünetet pedig 21 szavazattal 17 ellenében szintén leszavazták. Sajnáljuk, hogy a vasárnapi munkaszünet tárgyalásánál ép azok nem voltak ott,, akiknek kötelességük lett volna ott lenni. il