Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-05-12 / 20. szám

1912 április 14. PÁPA ÉS VIDÉKE. 159. Kedden Déry Béla jutalomjátékául Molnár Ferenc »Frankfurtiak« c. 3 felvoná­sos vígjátékát mutatták be nálunk először. Magáról a darabról elég, ha annyit mondunk, hogy igazi élet. Nincsenek benne mesterkélt figurák, lehetetlen jellemek, ócska viccek, hanem egy darab élet van benne megörö­kítve és dicséret illeti a szereplők mind­egyikét, hogy ezt az életet természetes játé­kukkal nem rontották el. Ámbár Baróti és Káldor itt is fényes jelét adták tehetség­telenségüknek, különösen Baróti botrányosan rossz volt. Miklóssy Margit elmés volt és magasan művészi alakítást produkált. Finom humora bearanyozta szerepét. Fekete Irén nagyon bájosan játszotta Charlettet. Kerényi Irén nagyon kedves Eveline volt. Szántó Salamonja is kitűnő volt. Zilahy és Érckövy is teljes kifogástalanul játszották meg szere­peiket, nem szólva Déryről, aki vezetett. Szerdán Goldfaden Adolf »Szulamith« c. 4 felvonásos operája került színre gyér­számu közönség jelenlétében. Kár, hogy a szereplők legtöbbjének álmos, unalmas elő­adása sokat lerontott a darab szépségéből. Egyedül Juhos, Fekete Irén, Érckövy és Nyárai láttak komolyan a munkához. A többiek csak rontottak minden jeleneten. Csütörtökön Herceg Ferenc »Éva bo­szorkány« c. 3 felvonásos színművét láttuk kitűnő előadásban. Valóságos tündérmese ez a darab. De a jellemek kidolgozására nem sok gondot fordított Herceg. Egyik főhőse a gróf (Déry) teljesen kiforratlan jellem. Csak sejti az ember, hogy milyennek is kellene lenni és így vagyunk a többinél is. Inkább a színpadi hatásokra van épitve a darab, mint a szereplő egyéniségek alapos kidolgozására. A nádas, a vár, az erdő, he­gyek, uszó felhők és az eső teszik változa­tossá. Éva (Fekete) az egyedüli jellem, amely mesteri kézzel van kidolgozva. A szerep nagy tudást követel és alaposan pró­bára teszi a szereplő színész tehetségét. Fe­kete Irén tehát annál büszkébb lehet elért sikerére, mert a nehézségeket könnyedén legyőzte és Éva szerepében szép tudásáról tett fényes tanúbizonyságot. A többi sze­replők közül Miklóssy, Déry, Zilahy, Szántó, Nyáray és Alapi váltak ki kitűnően meg­játszott szerepeikkel. Pénteken Zsuzsi, az ártatlan került szinre Káldor Dezső jutalomjátékául. A ju­talomjátékosról már elmondottuk vélemé­nyünket, a Zsuzsira pedig nem pazaroljuk a helyet. Sajnáljuk a szereplőket. Hírek. — Nóvák Ede temetése. Hétfőn este halt meg, csütörtökön d. e. temették el nagy részvét mellett a sz. Benedek-rend Nesztorát. A rend gyászpompával ékesített templomá­ban Kriszt Jenő esperes végezte a requiemet a segédlelkészek és Blazovich Jákó bencés tanár segédletével. Mise alatt a kat. főgim­názium énekkara megható gyászéneket adott elő. A mellékoltároknál dr. Horváth Cézár, Szekeres Bónis, Flóri Oszkár és Béri Zsig­mond miséztek a megboldogultért. Mise után megkezdődött a Libera és a beszentelés ugyancsak templomban. Majd megindult az impozáns menet ki a temetőbe. A requiemen és a beszentelésen valláskülönbség nélkül megjelent városunk egész úri társadalma. A Felsővárosi Kat. Kör zászló alatt, testületileg vett részt a temetésen. A rokonság köréből Nóvák Domonkos ny. esperes (Nagykanizsa) és dr. Erdősi Ferenc (Győr) jelentek meg. Az egyes székházak képviseletében a követ­kező rendtagok jöttek el városunkba: Czell­dömölkről: Rácz Endre perjel és Schümann Szörény ny. főgimn. tanár. Bakonybélből: To­masits Odó plébános. Esztergomból: dr. Mol­nár Szulpic igazgató és Szekeres Bónis tanár. Győrből: Lendvay Hugó és dr. Boros Alán. Komárombal: dr. Horváth Cézár és dr. Tiha­nyi Gál. Kőszegről: dr. Vid Jeromos. Sopron­ból: Varsányi Román. — Tanári vizsgálat. Borura — derű. A gyász mellett örömben is volt része a helybeli bencés székháznak. Egyik kiválóan képzett, fiatal tagja, Blazovich Jákó, lapunk kitűnő tollú munkatársa, f. hó 7-én igen szép sikerrel tette le Budapesten a tanári vizsgálatot. Az új okleveles rendes tanárt, kinek társadalmi működéséhez a legszebb reményeket fűzzük, lapunk részéről is a leg­melegebben üdvözöljük. — A ref. főiskola új igazgatója. A dunántuli ref. egyházkerület lévai közgyűlé­sén dr. Horváth Józset theologiai tanárt választották meg a pápai ref. főiskola igaz­gatójává. Schor Ármin. Tartalmas életet, ideális, halál a azután, szerető, nagy szivet, nemes jellemet, tiszta, ragyogó lelket ragadott el a mult csütörtökön, — egy órával hogy a magyar tanügy egy másik veterán harcosát, Nóvák Edét kikísértük a temetőbe. Schor Ármin, a pápai izr. polgári fiúiskola köztiszteletnek örvendő igazgatója hosszas szenvedés után 66 éves korában elhunyt. Hangyaszorgalmú, munkás, becsületes, tar­talmas élet volt a megboldogult élete. Har­mincnyolc éven át fáradott csüggedetlen hévvel, ideális lelkssedéssel a népnevelés mezején. Atyai szeretettel csüngött tanítvá­nyain, igazi testvéri érzés fűzte tanártársai­hoz. Képzett, tanult főt, tapasztalásban meg­őszült vezért, nemesen érző, nagy eszmékért hevülő lelket vesztett el benne az intézet. Élénk részt vett városunk közügyeinek inté­zésében, egyik legbuzgóbb tagja volt a vá­rosi képviselőtestületnek. Szerénységéért, kedves modoráért, jó szivéért városszerte őszinte tisztelet és szeretet környezte. Ez a nagyrabecsülés impozáns módon nyilvánult meg péntek délutáni temetésén. Az utolsó szomorú útra hitfeleinek ezrein kivül elkí­sérték a vallásos lelkű, örökre eltávozott kartársat az összes helybeli intézetek képvi­selői valláskülönbség nélkül. Áldásos műkö­déséért jutalmazza meg őt az Úr, kit lelke mélyéből szeretett, imádott! — Tüdőgondozó intézet létesítése céljából f. hó 18-án, vagyis szombat d. e. 11 órakor a városháza nagytermében a tü­dővész ellen védekező helyi egyesület alakuló gyűlést tart, mely alkalommal dr. Vadnay Szilárd vármegyei tiszti főorvos ismerteti a tüdővész-ellenes védekezés ügyét, ezután megalakul az egyesület elnöksége és 25—25 tagból álló hölgy- és férfi-bizottsága. — Az ipartestület köréből. A pápai ipartestület új ügyrendjét nem láttamozta a tanács, mert benne olyan részleteket talált, amelyek a keresk. minisztérium 51299—911. számú leiratával ellenkeznek. Az emiitett leirat ugyanis világosan kimondja, hogy az ipartestület a szerződtetésért legfeljebb 2 K-át, a szabaditásért legfeljebb 4 K-át szed­het. A bemutatott új ügyrend azonban a mester javára 50 koronát meghaladó taní­tási, tartási, vagyis ellátási dijat, 7 korona szerződtetési és 11 kor. szabaditási dijat állapit meg. Felhívta tehát a v. tanács az ipartestületet, hogy a fenti számú leirat ér­telmében dolgozza át 8 napon belül az ügy­rendet. — Szinházi heti műsor: Vasárnap délután Furulyás Jancsi, este Kaméliás hölgy (Márkus Emilia fellépte). Hétfőn Nagy caba­ret. Kedden Bőregér. Szerdán Élő halott. Csütörtökön délután Szökött katona, este Koldus gróf. Pénteken Tricoch és Cacolet. Szombaton utolsóelőtti előadás Berkovits és társa, operette. — Cukorkanap Pápán. Mint halljuk, a népszanatórium javára ma megtartandó cukorkanapra az előkészületek serényen folynak. Cukorka elárusitás a város külön­böző hat pontján fog történni. Kedvezőtlen idő esetén a cukorkanapot 16-án (csütörtö­kön) tartják meg. — Helyszíni szemle. A m. kir. posta­és távírda műszaki felügyelőség az Eszter­házy-uti táviróoszlopok kicserélése tárgyában f. hó 11-én d. e. 11 órakor tartotta meg a helyszíni tárgyalást, melyen városunkat Szo­koly Ignác ,r. kapitány, Csoknyai Károly főjegyző és Révész Arnold v. mérnök kép­viselték. — Felsültek a szabadkőmivesek. Dr. Barcza Dezső győri v. képviselő 47 aláírás­sal azon indítványt terjesztette Győr város közgyűlése elé, hogy intézzen a közgyűlés feliratot az országgyűléshez oly törvény al­kotása érdekében, mely a kötelező rendőri hullavizsgálat után megengedi a fakultativ halotthamvasztást. Az indítványt — hir szerint — a győri szabadkőmives páholy sugalmazta. De a szépen kieszelt terv fiaskót vallott, mert a csütörtöki közgyűlésen W\z\xVy-Schlichter Lajos orsz. képviselő indítványára 77 szava­zattal 57 ellen a közgyűlés levette a halott­pörkölő indítványt a napirendről. — Adomány. Papp Amália úrhölgy 10 koronát volt kegyes adományozni az önk. tűzoltótestület rendelkezési alapja javára. Hálás köszönetet mond Viz Ferenc parancsnok. — A devecsepi kat. tanítóköp köz­gyűlése. A »Devecser-Városlődi Kat. Taní­tókör« f. hó 21-én Devecserben tartja ren­des havi közgyűlését. A tárgysorozatban több gyakorlati előadás és értekezés szerepel, ami élénk világot vet az egyesület tartalmas munkásságára. — A Rákóczi szobop leleplezése A Rákóczi szobor bizottság június hó 9-én lep­lezi le Zomborban II. Rákóczi Ferenc kuruc fejedelem szobrát, melyre városunkat is meg­hívták. A városi tanács azonban úgy határo­zott, hogy tekintettel a nagy távolságra, nem képviselteti magát. Ehhez nem kell kom­mentár! — Vizfogás. A Tapolca folyó vizét folyó hó 25-én d. u. 6 órakor fogják el. — Halálos szerencsétlenség. Koncz János tapolcafői lakos kocsistul, lovastól együtt oly szerencsétlenül fordult bele a falu hatá­rában levő kavicsbányába, hogy súlyos sérü­léseibe csakhamar belehalt. — Vaszari viptus. Régi tradiciója a vaszari búcsúnak, hogy alapos verekedés nél­kül nem fejezhető be, mert anélkül nem is bucsu a vaszari bucsu. Legutóbb Horváth Jánost úgy eleggyelték, hogy felgyógyulásá­hoz nagyon kevés a remény. A verekedőket a helybeli ügyészség vette pártfogásába. — TÜZ. A múlt héten a Dáka község mellett levő nyeresi majorban tüz ütött ki, amely a 33 méter hosszú birkaakolt teljesen elpusztította. Erős a gyanú, hogy a tüz gyúj­togatásból eredt, mert már napokkal előbb fenyegető leveleket találtak a pusztán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom