Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-05-12 / 20. szám

VII. évfolyam. Pápa, 1912. május 12. 20. szám. PAPA ES VIDEKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör és a papa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, fél évre 5, negyed évre 2.50 K. Egyes szám ára 24 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. Felelős szerkesztő: ZsilaYY Sándor. Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 1. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Városi közgyűlés. Botrányosan csekély érdeklődés mellett folyt le folyó hó 6-án a városi közgyűlés. Akik megjelentek is, oly türelmetlenül várták a gyűlés végét, hogy az elnök a tárgysorozat utolsó pontjáról, — amely mind között a legfontosabb volt, — mindössze 22 városi képviselő jelenlétében mondotta ki a határozatot. Pedig az új vágóhidról volt szó, amely a városnak több, mint 160 ezer koronájába fog kerülni. Ekkora összegű kiadás csak megérdemelte volna a képviselők »nagyobb« érdeklődését, feltéve, hogy hivatali kötelességük nem tartotta távol őket. Maga a gyűlés rendben folyt le. Hosszabb vitát csak a vágóhíd építése idézett elő, ahol egyesek túlzott helyi politikája kavarta fel a közgyűlés melankolikus hangulatát. Arról volt ugyanis szó, hogy a vágóhíd építésével Geringer Károly budapesti mérnököt, mint legolcsóbb ajánlattevőt, vagy Faa Mihály helybeli vállalkozót, akinek ajánlata 3500 koronával drágább, bizza-e meg a képviselőtestület. Közpénzről lévén szó, magunk is az olcsóbb ajánlattevőhöz csatlakoztunk, habár, mint az utóbbi napokban kitűnt, a túlzott helyi politikának volt igaza, mert ily nagyszabású építkezésnél igen nagy súlyt kell helyezni a megbízhatóságra is. S ezt kétségtelenül megtaláltuk volna Faa Mihálynál, aki itt él közöttünk, aki hírnevét, előkelő presztízsét nálunk alapította meg. Nem vonjuk kétségbe Geiringer Károly megbizhatóságát sem, csak kissé gondolkodóba ejt bennünket az, ami a tisztviselőtelep építésénél ép a közel napokban történt. Itt ugyanis a betonkeverék nem a szerződésben megállapított feltételek szerint készült. Az illető tulajdonos kénytelen e .miatt a betonra szakvizsgálatot kérni. Az ilyen kis események igazolni látszanak Keresztes Gyula felszólalását, aki a 3500 koronával drágább ajánlattevőnek, Faa Mihálynak, kívánta kiadni a munkálatokat, mert meggyőződése, hogy annyival tartósabbat és jobbat kapott volna a város. A rendkívüli közgyűlést 3 órakor nyitotta meg Mészáros Károly polgármester és a jegyzőkönyv hitelesítésére Becsei József, Kobera Károly, Kerpel Gusztáv, Keresztes József és Csajtay Dániel v. képviselőket kérte fel. Napirendre-térés előtt Halász Mihály interpellálta a polgármestert, hogy hajlandó-e a város külső részein fekvő forgalmasabb utcákat is öntöztetni? A polgármester kijelentette, hogy a v. tanács az öntöző-csapokat újabban harminccal szaporíttatta és ezek berakásával megbízta a v. mérnököt. így több utcarész lesz öntözhető. Ha azonban ez sem bizonyulna elégségesnek, a külső területeket lajtokkal fogja öntöztetni. Az eddiginél sokkal nagyobb mennyiségű viz azonban nem igen használható fel, mert vízvezetékünk nem birja meg. Lippert Sándor a belvárosi utcák gyakoribb es rendszeresebb öntözését sürgeti, amit a polgármester a rendelkezésére álló eszközökhöz képest teljesíttetni fog. A polgármester válaszait mind az interpellálok, mind a közgyűlés tudomásul vette. TÁRCfi. A ker. szoeializmus története. — Irta: Dr. Lakatos Géza. ... (Folytatás). Ang-lia. Ha már most a keresztény szociális mozgalom gyakorlati eredményeit országonként vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a prot. Anglia a keresztény szociális mozgalom szülő hazája. - ; Anglia a világ első iparállama, onnan indult ki az újkori szabad versenyen alapuló gázdasági rendszer, teljesen elpusztítván a kis gazdaosztályt, bérrabszolgává sűlyesztvén az ipari munkásosztályt; ott bomlottak fel legelőször az ipari céhek s jöttek helyébe a szabad ipar, a gépek feltalálásával a gyáripar, amely elnyomta a kézműipart, az emberi ügyesség helyébe a gőz- és villamos erővel dolgozó gépeket alkalmazva, szóval a régi jó világ helyét, amikor nagy tisztessége volt a kisgazdának és iparosnak és ami ezzel egy, a munkásnak, ott foglalta el legelőször az uj világ amelyben a nagybirtokos és gyáros, vagyis a tőke, a pénz, az ur. Anglia ezzel a társadalmi forradalom szélére jutott; a szörnyű gazdasági állapotok mély gyűlöletet és boszuérzetet ébresztettek a munkásságban, amely az u. n. chartista mozgalmat inditotta meg s a szabad angol polgár régi alapjogainak visszaállítását sürgette. Sokáig O' Connel, az ír katholikusok vezére állott élükön, de mikor forradalmi irányba csaptak át és lázadásokba törtek ki, O' Connel kénytelen volt visszavonulni. Ekkor lépett fel, alaposan megelőzve a szociáldemokrácziát, a keresztény szociálizmus, amelynek megindítója Angliában Frédéric Maurice anglikán lelkész volt, aki ős keresztény szellemben nevelkedve, korának társadalmi züllését elszomorodott szivvel szemlélve, a bajok okát abban látta, hogy az emberiség eltért a kereszténységtől, mert legfölebb vasárnap, a templomban vallja magát kereszténynek, mig hétköznap, az életben, elfeledve a szeretet parancsát s csupán a rideg önzéstől vezérelve, tör embertársaira hogy magának minél több vagyont, élvezetet szerezzen. A szabad verseny felbontja a társadalmi szervezetet. A helyzet jobbulása csak a kereszténység tanainak, a felebaráti szeretetnek ujabb érvényre jutásától várható, miáltal az emberek egymást támogatni fogják a gazdasági élet küzdelmeiben, holott most egymás ellen törnek. Maurice 1846 óta különösen egyetemi hallgatókat, ifjú jogászokat gyűjt maga köré és nyilvánosan hirdeti a keresztény szociálizmus tanait. Tanítványaival felveszik hivatalosan, mint elsők, a keresztény szociálista nevet, jelezve ezzel, hogy ők- nem keresztények és annak dacára közönséges szociálisták, szociáldemokraták, hanem mint jó keresztények, szükségképen jó szociálisták, azaz a társadalmi jólét bajnokai. Már az ő működésükben igen szépen nyilvánul a keresztény szociálizmus alapirány-