Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-04-14 / 16. szám

4. PÁPA ÉS VIDEKE 1912 április 14. déket. Az ütött-kopott bölcsészet azzal áll elő, hogy ez a valódi élet. Ez kell a ma emberének. Nem igaz! Adjanak jobbat, szebbet, ne hamisítsák meg a művészetet, az igazságot ferde moráljukkal, akkor a »ma« emberének sem kell az ocsmányság, hogy ne mondjuk a disznóság. Az életelveknek ilyetén való felforgatása felforgatja magát az életet is. Jórészt innét származik a szertelen élvezetvágy, amely megrontója sok mindennek, még a társadalmi jólétnek is. Ebből nem kérünk. Pénzünkért nem piszkot, ocsmányságot, erkölcstelenséget akarunk szemlélni, hanem mást, szebbet, tisztábbat, igazabbat, amely felemel, gyönyörködtet, de erről úgy látjuk, igazgatóságunknak halvány dunctja sincs. Elvárjuk a jobb érzésű és jobb izlésű közönségtől, hogy a »Csitri«-féle malacságoktól távol marad. így talán észretér az igazgatóság is. Egyébként maguk az előadások egybevágóan és szépen sikerültek. Külön említjük meg a gondos csínnal készült új színpadi díszleteket, amelyek sokban hozzájárulnak az előadott darabok sikeréhez. Különösen szépek a »Leányvásár« c. operette új díszletei. Mondanunk sem kell, hogy a zenekar teljesen kifogástalan. Kár, hogy a szóló énekesek hangját túlharsogja a katonazenekar fortéja. Ezen a karmester egy kis jó akarattal igen könnyen segíthet. * A héten előadott darabok a következők: Szombaton félig telt ház előtt került színre Heltai Jenő fordításában »A Csitri« c. 4 felvonásos nagyon is francia izü vígjáték. Egyenes eszű és jó izlésű iró csak sajnálhatja a »Csitri« szerzőjét. A darab óriási gyöngesége onnan van, hogy cselekménye szegényes, kétfelé váló s két ága nem tud igazán össze-kapcsolódni. Mindezen hibák a darab alaphibájából következnek, mely a szerzők világnézetében gyökeredzik, vagy legalább is abházi törvényét, a pragmatika szankciót, amellyel megállapította, hogy örökös tartományaiban, t. i. Ausztriában a nőág is, még pedig a már említett rendben örökösödjék. Hogy Magyarországra nézve erre még csak gondolni sem mertek, bizonyítja, hogy a két évvel később, 1715-ben hozott 2. és 3. törvénycikkben még mindig csak a család fiágának örökjoga s ennek az ágnak kihalása esetére visszaszállandó királyválasztási jog nyert megismétlő, az 1687. évi 2. és 3. tcikkekben lefektetett jogot megerősítő elismerést. Ami tehát a dinasztiára nézve haladást nemcsak nem jelentett, hanem inkább visszaesést 1687-re, amikor a most már értéktelenné válni készülő, akkor oly nagy vívmánynak tetszett öröklő királyság a Habs. burgház fiutódai részére megszereztetett. Azzal tehát, amit pragmatika szankciónak egyedül helyesen neveznek, ránk nézve semmiféle államjogi új helyzet nem létesült. (Folyt, köv.) ból a felfogásból, melyet a »Csitriben elárulnak. Nanci Vallier (Huzella Irén) teljesen elhibbantott személyiség. Felvonultatja vele a félvilági hölgyek minden szemérmetlenségét és aljasságát olyan formában, hogy a darab végén szinte hősként tünteti fel. Ugyanilyen lehetetlen alak Vergnauel (Nyáray), akiben az erkölcsös, tiszta életet époly, sőt még nagyobb mértékben lealázza, mint ahogy Nanci Vallierben az erkölcstelenséget felemeli, dicsőíti. A művésznek minden pártoskodáson felül kell állnia, hogy igaz lehessen. Ha az iró gúnyolja az emberek félszegségeit, ne keresse a félszegséget csak az egyik párton. Ebben a vígjátékban az erkölcsös életű, becsületes Alcide (Szántó) szánandó, buta alak, mig az erkölcsileg silány Nanci Vallier (Pluzella) és Maurice Delanay (Déry) jóravaló, becsületes népség. Vegyük most hozzá az arcpirító kiszólásokat, a bűnös kéjjel telített jeleneteket, rögtön. szemünk előtt áll a »Csitri« a maga silányságabán. Maga az előadás meglehetős egybevágó volt. Fekete Irén 'Colette szerepében elég jó szalonfúria volt. Társalgása finom, élezett, csak élénkebb is volna valamivel. De annyira el van telve önmagával, hogy szerepének kidolgozására alig marad ideje. Sokkal nagyobb a hiúsága, mint a tehetsége. Huzella Irén a társulat elsőrangú tehetsége. Finoman, eszesen játszotta meg szerepét, megadva annak igazi tartalmát. Miklósy Margit örökös keresztvetéseivel kellemetlen hatást keltett. Benes Ilona játéka egyre természetesebbé válik. Szébeni a Leonie szerepét frissen és ügyesen játszotta, de minden színezés nélkül. Déry olyan volt, mint mindig. Elsőrangú. Zilahy János finom, átgondolt játékával, elegáns megjelenésével sima mozdulataival, szerepének kitűnő tudásával igazi vérbeli szinész. Szántó Jenő (Alcide) elmés, jó kedvű és kacagtató volt. Kisebb szerepeikben Kovács, Alapi, Nyáray, és Békefi arattak jól megérdemelt sikert. Húsvét napján délután az »Ártatlan (!?) Zsuzsi« került színre, este pedig Martos Ferenc 3 felvonásos operettejét a »Kis grófot« adták telt ház előtt. A legnagyobb sikert Pataky Vilma aratta, akinek nemcsak alakítása, hanem előadott énekszámai is elsőranguak voltak. Hát ha még nem Káldor Dezső a partnere, aki esetlen, félszeg játékával, cirkuszi bakugrásaival, szögletes modorával sokat levont Pataky játékából is. Órákat vehetne Zilahytól, aki Agardy Guidó szerepében is megmutatta kiválóságát. Juhos Margit, habár remekül énekelt is, Dorothy szerepében meg sem közelítette Boriss Biankát. Miklósy Margit kitűnő Csibrákné volt. Szalkay igazgatót Zápolya szerepében nem hagyta el jó humora. Nagyszerű Kocsonya volt Szántó Jenő. Fekete Irén és Rónay Alice együttes tánca kitűnően sikerült. Kisebb szerepeikben nagyon jók voltak Alapi, Nyáray és Szabolcsi. Figyelemre méltó főpincér volt Rózsahegyi. Húsvét másnapján d. u. a »Táncos huszárokat« adták telt ház előtt, este pedig nálunk először, de szeretjük hinni, hogy utoljára is, Szomori Dezső »Györgyike drága gyermek« c. színművét. Szomori a franciákhoz járt iskolába. Darabjának alapgondolata a becstelenséget!, erkölcstelenségen épül fel. »Györgyike, az ártatlan gyermek« (Fekete Irén) az ártatlan kis szininövendék, férjhezmenetele előtt két nappal odadobja magát kedvesének Tertyanszky László (Zilahy) szininövendéknek. A morális és lélektani alap teljesen hiányzik a jellemeiből, kivére Hübner Felixet (Déry). Bőbeszédűsége határt nem ismer. A darab legnagyobb komikuma abban rejlik, hogy a darab végén az összes alakok megmásítva állanak előttünk, ami a lehető legnagyobb képtelenség. Fekete Irén a címszerepbe belevitte tudásának legjavát. Huzella Irén (Anna) elismerésre méltó sikerrel játszott. Bájos jelenség volt Rónay Alice Stefi szerepében. Miklósy Margit sikereinek egyik legszebbikét aratta. Kitűnő volt Benes é& kisebb szerepében Kerényi Irén. Igazi színészi pózzal játszott Zilahy. Szép sikere volt Szántó Jenőnek is. Káldor Dezsőről jobb,, ha ez alkalommal nem is beszélünk. Kedden, szerdán 'és csütörtökön sziniévadunk legszebb operettejében a »Leányvásár«-ban gyönyörködött a közönség. Meszsze kiválik a tucat operettek közül. Cselekménye szép, nem egy helyen szinte drámailag megrázó. Alakjai egyszerűek, természetesek. Zenéje, melyet Jacobi Viktor komponált, dallamos, művészi, szépen simul a szöveghez. Ha a jelek nem csalnak, ez lesz. szini évadunk legszebb kasszadarabja. Nemhiában aratott ép a mult héten fényes sikert Berlinben. Elragadó megjelenésű Bessi volt Pataky Vilma, akinek nemcsak alakítása volt bájos, hanem remekül előadott énekszámai is. Juhos Margit a' tőle megszokott művészettel énekelt. Valósággal remekelt Érckövy Károly (Tom), akinek szép baritonja sokkal biztosabb, szélesebb és csengőbb, mint a mult szezonban. Káldor Dezső játéka ez alkalommal már jobban illeszkedett az összjátékhoz, mint az előző előadásokon. Nagyon jó volt még Miklósy Margit, Szántó Jenő, kisebb szerepeikben Kovácsés Déry. Pénteken a silány »Csitrit« adták leszállított helyárak mellett. HiREK. — Hivatalos isteni-tisztelet. Április 11-én a plébánia-templomban a szokásos hivatalos szentmisét d. e. 9 órakor Kriszt Jenő, esperes-plebános végezte Z. Czigány Gyula és Szentgyörgyi Ignác káplánok segédletével. A kóruson a helybeli áll. tanítóképző és a kat. polgári leányiskola énekelt szebbnél-szebb egyházi énekeket. — A főispán Pápán. Hunkár Dénes vármegyei főispán Kardos József nórápi lakos ménlovának megvizsgálása céljából f. hó 13-án városunkban időzött. — Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete szerdán tartja rendes havi közgyűlését. = — Göndör Ferenc veszprémvármegyei kir. s. tanfelügyelőt a. vallás- és közokt.-ügyi miniszter Újvidék székhellyel, •— mint hirütadtuk, — iskolalátogatónak nevezte ki. A vármegyei tanítóság körében nagy népszerűségnek örvendő s. tanfelügyelő azonban megköszönte a kinevezést és továbbra is itt marad.