Pápa és Vidéke, 7. évfolyam 1-52. sz. (1912)

1912-04-07 / 15. szám

1912. április 7. PÁPA ÉS VIDÉKE — Megrbizatás. Szokoly Viktor aljegy­zőt az árvaszéki teendők végzésével bizta meg a polgármester. Felvétel a tanítóképző-intézetbe. A pápai áll. tanítóképző-intézet 1. osztályá­ban a jövő 1912—13. tanévre 7 teljesen in­gyenes, 8 féldíjat fizető és 3 ösztöndíjas hely jön üresedésbe. Az intézetben 108 növendék számára berendezett bentlakás van. A kedvez­ményes helyek a közép- vagy polgári iskola IV. osztályát szép eredménnyel végzett tanu­lóknak fognak adományoztatni. Ezenfelül a dunántúli református egyházkerület az e kerü­letből való érdemes református fiukat külön is segélyezi. A teljes díjat fizetők ellátása évi 260 koronába kerül. — A folyamodvá­nyok beküldésének határideje május 31. napja. „Ártatlan Zsuzsi" a színházban. Ma kezdi meg Szalkay Lajos színigazgató a tavaszi évadot. A viszontlátás örömére az »Ártatlan Zsuzsi -val köszönt be hozzánk a direktor, amelyben a legizetlenebb szójáté­kok csak ugy röpködnek a levegőben. Ma­gában a darabban egyetlenegy épelméjű alak sincs. Becsületére válnék bármelyik tizedrangu francia kabarénak, amelynek hall­gatósága a darabhoz mért közönségből ke­rül ki. Erkölcsi tekintetben kritikán aluli, jó izlésü közönség nem nézheti végig. Nem mulaszthatjuk el, hogy iel ne emeljük tilta­kozó szavunkat az ilyen erkölcsileg gyilkos darabok ellen, amelyek színházunkat még a kétes kabaréknál is mélyebbre sü­lyesztik. Figyelmébe ajánljuk az igazgatónak, hogy amit a Lipótváros megtapsol, abból még nem következik," hogy azt a mi közön­ségünk romlatlan erkölcsi érzése is ;— beveszi. Le nem pisszegik, mert tiltja a jó ízlésük, hanem csendesen távolmaradnak a színháztól, ami már az igazgató zsebét is közelről érdekli. Elcsépelt élcek, fűszerezve az erkölcsiség ellen elkövetett botrányos jelenetekkel, színházba nem valók. Remél­jük, hogy az igazgató a jövőben jobban megválogatja az előadott darabokat. — Kat. tanítók értekezlete. Az Orsz. Kat. Tanügyi Tanács elnökségének egybe­hívására negyvenhárom kat. tanítói egyesület elnökei s kiküldöttei f. hó 1-én Budapesten, a Szent István-Társulat dísztermében orszá­gos értekezletre gyűltek össze. Az értekez­leten behatóan megbeszélték a Katolikus Tanítóegyesületek Országos Szövetségének alapszabálytervezetét. Tanácskoztak arról is, hogy a katolikus tanítóegyesületek hogyan s milyen formában csatlakozzanak a Magyar­országi Tanítók Országos Szövetségéhez s miképen vegyenek részt a folyó évben tar­tandó VII. egyetemes tanítókongresszuson. A Pápa-Csóthi esp. ker. tanítói körének képviseletében Süle Gábor köri elnök és Turner Nándor köri pénztáros vettek részt az értekezleten. Kolerabetegrség-be esett utasok. Semmi! Nem kell megijedni. Még nem esett senki bele itt nálunk ebbe a kellemetlen nyavalyába. Csak a belügyminiszter rendelte el, hogy vasúti állomásunkat esetleges »ko­lera-betegségbe esett utasok« megvizsgálásá­hoz szükséges szerekkel lássa el a város. Csupán óvóintézkedésről van szó. Mivel ezt már foganatosították is, semmi ok sincs az ijedelemre. Választmányi ülés. A belvá­rosi Kat. Kör választmánya szerdán látogatott ülést tartott, amelynek fő­tárgya volt Z. Czigány Gyula ker. munkásegyesületi elnök átirata a Pápán folyó hó végén tartandó ker. szociális kurzusra vonatkozólag. A választmány örömmel üdvözli az eszmét és tőle telhetőleg a legmesszebbmenőleg támo­gatja a buzgó elnököt s mindent el fog követni a siker érdekében. A kurzust előkészítőbizottságba a saját kebeléből Teli Anasztáz dr. elnököt, Hajnóczky Béla és Varga Rezső társelnököket, továbbá Martonfalvay Elek, Bottka Jenő, Mátz József, Szentgyörgyi Sándor, .Süle Gábor, Grátzer János és Zsilavy Sándor választmányi tagokat küldte ki. A feltámadási körmeneten a választm. testületileg résztvesz. A zongoravétellel Teli Anasztáz dr. elnököt és Szent­györgyi Sándor titkárt bizta meg a I választmány. A városok államsegélye. A bel­j ügyminiszter kiutalványozva a városok se­| gélyezésére az 1912. évi állami költségvetés­ben előirányozott 4 millió koronát. Városunkra ! 23.500 korona esett. Az ipartestület köréből. A ke­resk. miniszter egy 600 K-ás ösztöndijat ! rendszeresített a kamara területén a külföld ipari viszonyainak tanulmányozása céljából. A pályázati kérvények legkésőbb május hó l-ig nyújtandók be a kamaránál. Lgyancsak a keresk. miniszter a Pesti Magyar Keresk. Bank által alapított külföldi tanulmányuti alapítvány kamatát 1350 koronát a felső ipariskolát jó sikerrel végzett iparosnak fogja kiadni. A kérvények a keresk. miniszterhez cimezve f. évi április hó 15-ig nyújtandók be a kamarához. Végül a nevezett miniszter I 5 drb. egyenként 100—100 K-ás dijat rend­szeresített az ipari és gyári munkások kiváló szorgalmának, buzgalmának és alkalmazta­tásukban való állandóságuknak megjutalmazá­sára. A jutalomdíj iránti kérvények legké­sőbb május hó 15-éig nyújtandók be a • kamaránál, a munkaadó ajánló levelének J kíséretében. A pályázati feltételek megtud­hatók a helybeli Ipartestületnél. — Selyemgubók beváltási ára. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség most állapította meg a selyemgubók 1912. évi be­váltási árait. Ezek szerint az I. oszt. gubókat kilogrammonként 2 kor. 30 fillér, a II. oszt­1 kor. 60 fillér, a III. osztályúakat pedig 1 kor. 20 fillérért fogják beváltani. — A községi és körjegyzők Erzsébet királynéról elnevezett országos árvaháza és segítő-egyesülete azzal a kéréssel fordult a belügyminiszterhez, hasson oda, hogy a köz­ségek az egyesületet megfelelő támogatás­ban részesítsék; ezt a kérést az a körülmény teszi megokolná, hogy az egyesület az ed­diginél szélesebb körű, hathatósabb támoga­tás nélkül nem tudja célját elérni. A belügy­miniszter e kérésre valamennyi vármegye alispánjának körrendelet utján a legmele­gebben ajánlotta figyelmébe a jegyzők árvaházának ügyét. A községi és körjegy­zőknek ezt az óhaját a magunk részéről szintén teljes mértékben felkarolandónak tartjuk. — Nyilatkozat. A »Nap« nyomán több fővárosi lapban egy közlemény jelent meg, melynek egy pontja családommal szem­ben súlyos rágalmat képez. Hogy ebből a rágalomból egyetlen szó sem igaz, annak bizonyítására a nyilvánosság előtt közlöm a Nap közleményében emiitett Jób Máriának és Jób Teréznek itt következő nyilatkoza­tait: Nyilatkozat. Aluli rott Jób Mária kijelentem, hogy én Hajnóczky Bélánéra vonatkozólag semminemű rágalmazó kijelentést nem tettem, őt soha nem gyanúsítottam, hogy unokatestvérem tal •carékkönyvét eltulajdonítani akarta volna, vagy egyátalán nála lenne. Hírlapi közle­' m'ényt nem tettem és senkinek erre felhatal­! mazást nem adtam. Budapest, 912. ápril 2. Kolozsi András Jób Mária s. k. s. k. Fridrich Ferenc házfelügyelő s. k.' mint tanuk. Jegyzőkönyv. Fölvéve Magyarszombathelyen 1912-évi április hó 4-én alulirt körjegyző által özv. Bódis Andrásné szül. Jób Terézia mszom­bathelyi lakóssal. Jelenlévők az alulírottak özv. Bódis Andrásné szül. Jób Terézia mszom­bathelyi lakos Hajnóczky Béla pápai lakos kérelme folytán megidéztetvén, a hozzá in­tézett kérdésekre felelve előadja: »En a »Nap« cimü lap f. é. márc. 31-diki számában »Jób Teréz keresi Eszter­házy gróf 100,000 koronáját« című közle­mény közzétételéhez senkinek utasítást, en­gedélyt vagy tájékoztató értesítést nem ad­tam, főképen pedig azt az állítást, mely szerint anyám valami takarékpénztári köny­vet valamikor Hajnovszki Bélánénak adott volna át, vagy hogy ez a könyv utóbbinak kezén elveszett volna, (s mely állítólag tőlem származott volna) légből kapott, üres álhir­nek tartom, mert én Hajnovszkinét nem ismerem, azt sem tudtam eddig, hogy léte­zik-e, vagy sem. Valami takarékpénztári könyvről kis koromban hallottam valamit emlegetni, hogy az részemre lett volna 1600 forintról kiállítva, de ennek a könyvnek sorsáról soha semmi közelebbit nem tudtam meg s igy legkevésbé sem hozhattam ezt összefüggésbe oly egyén­nel, kinek még csak lételéről sem birtam eddig tudomással. En sem Hajnovszki sem Hajnóczki névről eddig semmit sem hallottam« Fölolvastatván és megmagyaráztatván, az irni nem tudó fél kézjegyével elláttatott. Kmfnt. özv. Bódis Andrásné szül. Jób Teréz Felvette Bóor Lajos névirója Bóor Lajos körjegyző. körjegyző. Veszprémvármegye » Magyarszombathelyi« Körjegyzőség pecsétje. Az ellen az ismeretlen tettes ellen, aki a becsületünk ellen irányuló rágalmat a fő­városi lapokban elhelyezte, a büntetőeljárást megindítom. Pápa, 1912. április 6. Hajnóczky Béla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom