Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-09-24 / 39. szám

9 PÁPA ÉS VIDÉKE. 1911 szeptember 24. vetkezet). Noha folyton erősödik ez az új intézmény, a bankok és takarékpénztárak mérlegeiben semmi nyoma sincs a szövetkezetek terhére rótt károsodásnak. Az új hitelintézeti alapítások száma 1890—1900-ig 1318-ról 2865-re szökött fel. Pedig ma már a postatakarékpénztár is 108 millió korona betétet tart lekötve. Ez a verseny nyomasztólag hat ugyan hitelintézeteink kényelviére, de igen üdvösnek bizonyult általános közgazdasági szempontból. 1910-ben pl. 150 millió korona tőkét fektettek ipari vállalatokba, tehát csak 54 millióval kevesebbet, mint a sokkal gazdagabb Ausztriában. Budapesten már több bank alapított virágzó belföldi, déli- és keletkülföldi iparvállalatokat. Csak nagy elfogultsággal lehet állítani, hogy Pápán az összes hiteligényeket kielégíti a meglevő három takarékpénztár. Feleslegesnek látszott a 2 évvel ezelőtt alakult Közgazdasági Bank is s lám 1909-ben 1,332.900 K forgalmat mutatott ki és 21.331 K nyereséggel zárta le üzleti évét anélkül, hogy a másik két takarékpénztár forgalma apadt volna. A pápai pénzintézetek nem állanak korszerű magaslaton. A gyökeres változást a kényszerhelyzet, a még keletkező helyi bankalakulások és a községekben 1 megizmosodó hitelszövetkezetek feltartóztathatlan versenye fogja előidézni. Az is alaptalan állítás, hogy a községi takarékpénztárnak csak ott van létjogosultsága, ahol a hitelgazdasági teret a magán- vagy részvénytársasági vállalkozás még nem foglalta le. Karcagon, Kisújszálláson, Kiskundorozsmán stb. virágzó községi takarékpénztárak alakultak a régebben keletkezett és megizmosodott bankok mellett. Magyarországban 1910-ig 14 községi takarékpénztár létesült. (Szombathelyen és Temesvárott most van alakulóban.) Jogi nehézséget nem támaszt az állam. Ha a város kormányzó-testülete elég garanciát nyújt 5 —10 milliónyi városi vagyon kezelésére, nem lehet aggodalmaskodni a 100 vagy 200 ezer K városi vagyont alkotó takarékpénztári alaptőke sorsán! A hazai községi takarékpénztárak akként vannak szervezve, hogy a legfőbb felügyeletet és irányítást a képviselőtestület gyakorolja. A polgármester, számvevő, főügyész megfelelő dijazás ellenében gyakori vizsgálattal ellenőrzik az intézet ügykezelését. Az igazgatóság, választmány időre-időre alakul választás utján a képviselőtestület tagjai közül. Az alaptőke előteremtése azon bizalomnál fogva, mellyel a város, mint erkölcsi testület rendelkezik, nem okoz nehézséget. A takarékpénztár 100—200 ezer K alaptőkével is felállítható. A pinkafői takarékpénztár 2 millió K betétet őriz, noha alaptőkéje csak 60 ezer korona. (Vége következik). I i A zirei apátválasztás. Dr. Békefl Reiniget jelölték első helyre. Az ős zirci kolostor nem sokáig lesz árva. A cisztercita-rend tagjai f. hó 19-én ejtették meg a hármas jelölést a zirci, pilisi, pásztói és szentgotthárdi egyesített apátságok apátúri méltóságára. A jelölő káptalanon a 120 szavazásra jogosult rendtag közül 114 jelent meg, hatan pedig megbízott utján gyakorolták szavazati jogukat. Hétfőn volt az előkészítő káptalan, melyen jegyzővé dr. Szeghy Ernőt, szavazatvizsgálókká Kolonics Lipótot, Weber Mártont és Reiszer Ottót, tanukká pedig Bitter Illést és Mátrai Rudolfot választották. Kedden reggel br. Hornig Károly v. b. t. t., püspök, királyi biztos Veni Sanctevel egybekötött szentmisét mondott, amely után megkezdődött a választás. A káptalanteremből valamennyien eltávoztak, csak a káptalan tisztviselői és a királyi biztos maradtak benn. A jegyző a beöltözés sorrendjében olvasta a neveket. A személyazonosság megállapítása után a szavazó egy ívet kapott, melyen rajta volt az összes rendtagok neve, a szavazóét kivéve. Ezzel az ívvel egy spanyollal mögé ment, ahol kivágta saját jelöltjének nevét. Az ivet összegyűrve az ott álló papírkosárba dobta, szavazólapját pedig hosszában összehajtva, a szavazatvizsgálók előtt levő urnába tette. A jelöléshez a szavazatok abszolút többsége volt szükséges. Az első helyre való jelölésnél ez volt a szavazatok aránya: Dr. Békeíi Rémig- egyetemi tanár 74, Dr. Werner Adolf bajai igazgató 43, dr. Piszter Imre 1, dr. Szentes Anzelm zirci perjel 1, Kassuba Domonkos 1 szavazatot kapott. A második helyre való jelölésnél : dr. Piszter Imre 71, A házak legtöbbje fából van összeróva. Tetejük többnyire szalmából készült és rendkívül magas, meredek, hogy a hó meg ne állhasson rajt. A házak beosztása igen egyszerű. Egy szoba, egy pitvar, aztán egy kamara. A szobába picike ablakon szűrődik be a világosság, úgy hogy világos nappal is alkonyati szürkület van benne. Mintha csak a szegényes 'fölszerelést akarná takargatni a félhomály. Nincs abban pulitéros vagy festett ágy, szekrény, asztal. Dehogy. Az egyik sarokban négy karó ágaskodik ki a földből, ezeket hevederek kötik össze, a hevedereken meg deszka, a deszkán széna. Némi piszkos ágyruha, genye-gunya látszik a szénán. Ez az alkotmány az egész család ágya. iia nagyobb a család, nagyobb az ágy is. A másik sarokban egy durván összerótt asztal, mellette ugyanilyen pad, aztán odább egy láda. A falon fogas, polc, néhány tányér, kancsó. Ebből áll a szoba felszerelése. Amilyen egyszerű, szegényes a ház, olyan a gazdája is. A rutén (orosz) férfi középtermetű, de vannak köztük szép szálas alakok is. Az asszonynépek nem mondhatók szépeknek, bár van köztük sok csinos is. A férfiak szük, durva gatyát vagy halina nadrágot, bocskort viselnek. Derekukon széles bőrövet, tüszőt. Kabátjuk szintén fehér halinából készül s e fölé jön a hosszúszőrű guba, amelyet maguk szőnek. Az asszonyok, lányok viselete csinos, de vidékenkint különböző. Áldott jó nép volna, de tele van hibákkal. Főhibája, sőt bűne, hogy a pálinkát rendkívül szereti. Egy liter pálinkáért mindenre kész. Férfi, asszony, öreg, gyermek egyaránt issza. Meg is látszik rajtuk. Ez az egyik oka szegénységüknek, gyámoltalanságuknak. A másik hibájuk, hogy tudatlanok. Igaz, hogy ez nem teljesen a saját hibájuk, mert ott a felvidéken a tanulás is nehezebb. Kevés az iskola. Ahol van is, tél viz idején nehéz hozzájutni a nagy hó, járat an utak miatt. Aztán babonásak is .sok ostobaságot követnek el babonából. A tisztaságért nem igen törik magukat. Szóval sok-sok hibája van a rutén népnek, de vannak erényeik is. Vallásosak. Valiási kötele ségeiket luven teljesítik. Jó hazafiak. Rákóczinak a rutének voltak a legjobb, leghívebb katonái. De hát mi lehet az oka annak, hogy ez a derék, jobb sorsra érdemes nép nyomorog, szinte az éhhalállal küzd naprólnapra ? Miért kellett kormánysegítség, hogy a végpusztulástól megmentsék ? Elmondom e^t is. na a rutén földön utazunk, léptennyomon találkozunk piszkos, ronda alakokkal, akiket közönségesen lengyel-zsidóknak neveznek, de kazár néven is sokat emlegetik óket az újságok. Ezek a Galíciából bevándorolt alakok a rutén nép megrontói. Ezek a polipok, amelyek ott élősködnek a népen, szivjak annak verítékét, elszedik házát, földjét, marháit. Ami bűn csak van a földön, arra mindenre képes a kazar, ha hasznot meríthet belőle. Bartha Miklós irja róluk »A Kazaríöldön« cimű könyvében: A kazár nem tanul, nem művelődik, nem mosdik. Csinalja az üzletet . . . Esküszik hamisan. Sokszor gyújtogat. Megcsonkítja ellensége barmát. Vádaskodik alaptalanul. Veszteget, ahol le! et. Pénteken este gyertyát gyújt és megfürdik rituális lében.' Hangosan imádko-