Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-09-24 / 39. szám

1911 szeptember 10. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. dr. Werner Adolf 43, Szenczy Győző 1, dr. Szentes Anzelm 1 szavazatot kapott. A harmadik helyre való jelölésnél: dr. Kassuba Domonkosra 62, dr. Werner Adolfra 48 szavazat esett; a többi szétforgácsolódott. A választás d. u. fél 4-kor ért véget. Utána br. Hormg Károly királyi biztos ünnepélyes Te Deumot mondott az apátsági templomban. Az apátúri méltóságra jelölt három kiváló rendtag közül ő Felségének joga van bármelyiket kinevezni. Mivel azonban rendszerint az első helyen jelöltet szokta kinevezni, dr. Békefi Rémig tekinthető a zirci, pilisi, pásztói és szentgotthárdi egyesített apátságok apátjának. Az új apátur megyénk szülötte. Hajmáskéren született 1858. aug. 3-án, tehát javakorbeli ember. Iskoláit Veszprémben, Zircen és Egerben végezte. 1881-ben szentelték pappá. Mint tanár 1892-ig működött Zircen és Egerben. 1893-ban egyetemi magántanár { lett Budapesten, 1900-ban pedig a magyar művelődéstörténet nyilvános rendes tanára. Kitűnő pap, lelkes magyar ember, hangyaszorgalmú tudós, példás életű szerzetes, i Egész élete a tudomány és kathedra szolgálatában telt el. Hosszú tudományos működése országszerte tiszteltté tette nevét. Rendes tagja az Akadémiának. Számos önálló munkáján kivül rendkívüli sok monographiája és értekezése jelent meg a különböző szak- j lapokban. — A mult hetekben több napot töltött városunkban. A ciszterciták egykori | pápai rendházát kereste. Sikerült is ráakadnia, j Fischer Gyula pálinkakereskedő Márton István-utcai házában laktak egykor Szent Bernát fiai. Személyében — mint az A—ny irja — a ciszterci-rend oly apátot nyer, akit az egész ország legnagyobb tisztelete vesz körül s aki rendjét nemcsak állása fényével, hanem a maga egyéniségének gyönyörű értékeivel is impozánsan képviseli. Színház. Épen mult számunkban tettük szóvá azokat a visszaéléseket, amelyeket a szinházban a közönség jó izlése és erkölcsi érzése ellen elkövetnek. Felszólalásunkra mindjárt az elsó' előadáson megkaptuk a választ Garvay A. »A becstelen« c. 3 felvonásos drámájával. Újólag kifejezzük tiltakozásunkat az e fajta szemérmetlen jelenetekben bővelkedő darabok előadása ellen. A társulat új tagjairól elég kedvező véleményt mondhatunk. Pataky Vilma szubrett primadonna Ízléses, diszkrét, kedves játékával, tiszta, csengő hangjával hamarosan a közönség kedvencévé válik, Rónay Alice közvetlenségével hatott. Otthonos a színpadon. Benes Ilona azonban minden egyes mondatát olyan pózzal, tettetett érzéssel"adja elő, hogy egész játékát lerontja. Fekete Irént nem szükséges a közönségnek bemutatni. Régen ismerjük már. Szépen átgondolt játékával, remek táncaival nem egyszer szerzett igen kedves, felejthetetlen estéket. Hannos Ilonka a drámai hősnő szerepeit játsza nagy odaadással, de nagyon csekély hatással, aminek okát nem annyira játékában, mint inkább kifejezéstelen hangjában kell keresnünk. Nagy ambícióval játszik, szerepét kitűnően tudja. Ha hangja csak kissé javul, a vidéki drámai erők egyik legjobbjai közé fog emelkedni. A férfiak közül egyedül Zilahi János hősszerelmesről mondhatunk kedvező véleményt: kifogástalan játékával zik és némán csal. A földről lenyúzza a termőréteget, a népről a bőrt. Szapora, mint a bogár. Élelmes, mint a veréb. Pusztít, mint a patkány.« íme ilyen a kazár, a lengyel-zsidó. 1868-ban kezdett ez a nép bevándorolni Oroszországból és Galíciából, mert ott már a hatóságok ellenőrzése nem tetszett nekik. Nem csalhattak, nem uzsoráskodhattak szabadon. Nem szívhatták ki a nép velejét, vérét büntetés nélkül. Kerestek maguknak más hazát. És jöttek Magyarországba. Jöttek, mint a sáskák. Százával, ezrével. Ma már tizezrével élnek a nép nyakán. Ma már, mint a polip, ocsmány karjaikkal átfogva tartják a szegény felvidéket, felvidéki népet. Szorongatják pénzuzsorával, földuzsorával, bérletuzsorával, munkauzsorával, csalással, fenyegetéssel, hamis esküvel vagy ha kell, mézes-mázos szóval. Ezek a karok azok, amelyekkel a kazár-polip dolgozik, amelyekkel a felvidék népét fojtogatja. Hogyan lehetséges ez? Igen egyszerűen. A nép szereti a pálinkát. A pálinka butít, részegít. A részeg emberrel könnyű elbánni. Aláiratni vele váltót, kötelezvényt, adás-vevési szerződést. A részeg aláírja, akár a saját halálos ítéletét is. Nos, a kazár nyitott korcsmát, pálinkamérést, cukrászdát. A korcsmában adott a ruténnek pálinkát. A pálinkamérésben adott neki pálinkát. A cukrászdában is adott neki pálinkát. Mindig és mindenütt a pálinka volt az enyves vessző, amellyel a rutént a kazár megfogta. A szegény rutén itta a pálinkát; ha volt pénze, pénzért, ha nem volt pénze, hitelbe. Aztán fogott a kazár krétája nem duplán, hanem tízszeresen, százszorosan. Aztán jött a váltóaláirás, aztán .. . megütötték a dobot a rutén háza előtt. A vevő a kazár volt. Potom pénzért jutott házhoz, földhöz, marhához, már amint a licita hozta magával. Potom pénzért, mondom, mert rutén nem licitálhatott, nem volt pénze, kazár meg nem licitált, csak egy, mert egyik holló nem vájja ki a másik szemét. A részeg rutén által aláirt váltót a kazár úgy töltötte ki, ahogy neki tetszett. Megszorult a rutén pénz dolgában. a társulat kiválóbb tagjának mutatkozott, bár olykor-olykor megfeledkezik magáról és szaval. Komikusunk van kettő is, de a kettő sem igen ér egyet, különösen nem Báthori után, akinek könyekig kacagtató humorát nem birja pótolni sem Szántó Jenő, sem pedig Nyárai Rezső. Ivánfi szerepkörét ILáldor Dezső tölti be. Hangja nincs, ami van is, olyan, hogy kár használatba venni. Tánca nagyon kezdetleges, sőt mozdulatai is nagyon esetlenek. A társulat többi számottevő tagjai már mind régi ismerőseink, akik élükön Déryvel bizonyára ebben a szezonban is kiérdemlik a közönség elismerését. A héten előadott darabok a következők : Szombaton és vasárnap este Garvay A. 3 felvonásos drámája, »A becstelen« került szinre, a morálnak, a társadalmi rendnek egyenes arculcsapásával. Benne van Darwin okoskodásának egy jó része. A fiatal férj orsz. képviselő és ügyvédi irodája is van. Nagy anyagi zavarokkal küzd. Odaveszi magához milliomos barátját, akivel valami jövedelmező vállalatot akar kezdeni. A milliomos jóbarát szemet vet a fiatal aszszonyra, aki eleinte undorral fordul el tőle. Később ékszerekkel próbálja az asszonyt meghódítani, de nem sikerül. Mikor azonban az asszony megtudja férjének anyagi zavarait, hogy őt egy 20,000 koronás sikkasztás veszélyétől megmentse, kölcsönt kér végső kétségbeesésében a milliomostól. De ez elég arcátlanul csak abban az esetben hajlandó kérését teljesíteni, ha — szeretője lesz. Az asszony végső kétségbeesésében ezt is megigéri. A férjnek sejtelme sem volt, mily áron jutott a húszezer koronához. Azt gondolta, a jóbarát adta a jóbarátnak. Meg Temetés, keresztelés, mi egymás nem kérdezi, van-e pénz a háznál, jöhet-e ? Jön ősszel, télen, tavasszal, nyáron egyaránt. Bizony megesik, hogy nincs ilyenkor pénz a háznál. Mit csinált a rutén ? Ment a kazárhoz, aki szívesen adott 10-—20 koronát. Nem kért sok kamatot. Hetenkint egy-két forintot. Ilyenformán fizetett Riáskó Vaszil bukóci lakos io korona tartozása után tizenöt év alatt I200 koronát kamat és perköltség fejében. Ráment a 10 korona tartozásra háza, földje, tehene, juha, mindene. De megelégszik a kazár másféle kamattal is. Nem kell készpénz. Egy Joszó nevű zsidó 10 korona kölcsön után három hónapra egy véka búzát vett kamatul. Ez 240 percentes kamat. Élni a ruténnak is kell. Pedig sokszor megtörténik, hogy nincs kenyér, zsír, vagy liszt a háznál. Ott van a kazár boltos. Szívesen ad hitelbe is. Sőt hitelbe szivesebben, mint készpénzért. (Vége következik).