Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-03-05 / 10. szám

VI. évfolyam. Pápa, 1911. február 26. 10. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, fél évre 5, negyed évre 2.50 K. Egyes szám ára 24 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap Kiadótulajdonos: A Pápai Katliolilcus Kör. Felelős szerkesztő: Zsilavy Sándor. Szerkesztőség : Deák Ferenc-u. 1. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete febr. 27-én tartotta közgyűlését Mészáros Károly polgármester elnöklete mellett. Az elnök üdvözölvén a képviselőtestület tagjait, a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Teli Anasztáz, Baldanf Gusztáv, Halász Mihály, Billitz Ferenc és Kovács Sándor v. képviselőket kérte fel. A mult ülés jegyzőkönyvét változatlanul elfogadták. Tárgysorozat előtt Billitz Ferenc interpellálja a polgármestert, hogy van-e tudomása az új ipariskolánál folyó építkezésekről, amelyek nem felelnek meg sem a szépítészeti szempontoknak, sem pedig a közlekedést nem teszik könynyebbé, sőt az alig néhány év előtt rendezett Anna-teret teljesen tönkreteszik. Sürgős intézkedést kér a munkálatok mielőbbi megszüntetésére. A polgármester válasza szerint az ipariskola a városi mérnök javaslata és a képviselőtestület által elfogadott terv szerint készül, mindazáltal az építészeti bizottság 3 tagjával személyesen fogja felülvizsgálni és ha a végzett munkálatokat szükségtelennek találja, be fogja szüntetni. A választ mind az interpelláló, mind a közgyűlés tudomásul vette. Billitz Ferenc kéri továbbá a polí gármestert, hogy a közgyűlési meghivókat névre állíttassa ki, amit a polgármester meg is igért. Barthalos István kérdést intéz a polgármesterhez,hajlandó-e I intézkedni, hogy a vásártér régi kipróbált helyén maradhasson. A polgármester kimerítően válaszol az interpelláló képviselőnek. A tanács csak a minisztérium által kikötött feltételek szerint járt el, amikor a mostani vásártér helyett közel a vasúthoz keresett alkalmas területet, mivel a miniszter a hetivásárt előbbi helyén csak olyan feltétel mellett hagyta meg 1911. junius l-ig, ha ez idő alatt gondoskodni fog a város alkalmas országos vásártérről, lehetőleg a vasút közelében. Mihelyt a v. tanács ez ügyben teljes választ kap a Pápa-Ugod hitbizomány intézőségétől, az ügyet a képviselőtestület elé fogja terjeszteni. Kellner Vilmos amiatt intéz interpellációt, hogy tudomása szerint a város mészárszéket kiván felállítani. Kérdi, hogy próba vágás útján meggyőződött-e a polgármester ennek jogosultságáról, mert próbavágás nélkül nem lehet megállapítani, hogy a mészárosok csupa kapzsiságból, vagy kényszerűségből emelik-e a húsárakat. Kérdi továbbá, miért rendelte ki a v. tanács Klein józsefet a vágóhidra ellenőrzőül, amikor a húsvizsgálatot egyedül csak a vágóhídi állatorvos végezheti. A polgármester nyomban válaszolt. Kijelentette, hogy a képviselőtestület utasította a városi tanácsot, hogy amikor szükségét látja, állítsa fel a mészárszéket. Minthogy tudomása van arról, hogy- a mészárosok ismét emelni óhajtják a húsárakat, utasította a gazdát, hogy nézzen alkalmas helyiség után. Ezt a város közönségének érdekei így kívánják. Klein Józsefet pedig többeknek a kérésére rendelte a vágóhidra, de őt semmiféle jogkörrel fel nem ruházta. Baldauf Gusztáv kérdi a polgármestert, hajlandó-e azokat a rendőröket, akik életük kockáztatásával fogták el a TÁRCA. Kísértés. — Irta: Szelényi József. — író szobámba beköszönt az este, De mintha Múzsám fel ma nem keresne. Egyedül érzem magam . . . elhagyottan, S bár irok: nincsen élet a sorokban. Homályos eszmék, mint a kast a méhraj, Körülzsibongják tüz-izzó agyam S a szivem az érzéstől majd kiárad, Mint medréből a kicsapó folyam. — Erőmet leigázó hatalom Bénitja meg ma lelkem és karom, Érzésem is egészen rabul ejtve, — S egy titkos hang zúg szüntelen fülembe, Mely mintha csábos kacagásba veszne, Velőkig áthat, szivem megdermesztve: »— Bolond fiu! Rajongó vén gyerek, Hagyd abba . . . Dalaid nem kellenek. — Még azt hiszed, a régi ideál, Az ősi szentség még oltáron áll, És lantra venni őket érdemes > . . . Nincs többet álom, nincs erény, nemes, Minek sanyargatod hát húrod azzal ? — Dicsérd a sátánt... Messze szállt az angyal, Hazafiság, nemzet, nép, — idegen. — Világpolgárság trónol hidegen A hajdan zengett ideál helyett — Feslett világról zengjen éneked, A gúnykacajt ha elkerülni vágyói, És ne danolj a korhadó világról, De bűnt dicsérj, vétkes, gőgös hatalmat, S meglátod, gyorsan elveszed jutalmad — Dicsőíts önkényt, kendőzött gazságot. Ledérségnek hazudjál igazságot, Hirdesd, hogy őszinteség a csalás S az ős törvényt tisztelni: lázadás. — Csak a jólétnek fogjad egyre pártját, Rugj a szegényen, törj felette pálcát! Kürtöld ki fennhéjázón : nincsen Isten, Menny és pokol — kisértő agyrém itt lenn. — Tivornyák hőseit emeld az égig, S pályád virágos, sima lesz mindvégig. Modern vagy akkor és imád a nép . . . De régi hárfád törd el, s vesd odébb!...« E zordon hang csúfolkodik veled, Ez zúg fülembe, kisért szüntelen. Nem, — nem birom!... elűzöm s felkiáltok: El, el, vészes, káprázatos világok, Nem hajt igába engem csábotok! A régi dal szól, bár viszhangtalan, De annak szent, mulhatlan joga van, — Lelkem bezárul csáb-igéd előtt, Ott látom a zokogva térdelöt, A régi eszményt, akit megtagadnak . . . Kiscrtő szellem, menj, maradj magadnak, A babiloni fény hiába süt rám, Én, gyászoló fejem hárfámra hajtván, A régi szentért uj dalra hevülten A babiloni vizek mentén ültem, Nem keresem: Bün már, vagy még erény-e, — Rám száll a jók, a tiszták lelki fénye! . . . A házasság. Irta s a Kath. Kör febr. 12-i estélyén felolvasta: Martonfalvay Elek. (Folytatás.) S ez még csak a ruházat; hát a fehérnemű, s a dísz ? Az ékszer, csipke, legyező, ridikül, cipő, kalap, kalaptű, keztyű, parfeum, tű, cérna, gomb, gombostű és gombostű-/>é«.£r, meg néhány ezer satöbbi. Hány férj izzad becsületes és (gyakran) nem becsületes munkában, hogy ezeket a kihizelgett, kiduzzogott, kikönyezett, vagy kiperelt szükségleteket (?) beteremtse. Hánynak kelle más világba, vagy