Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)
1911-12-10 / 50. szám
PÁPA ÉS VIDÉKE. 1911 november 12. A városi takarék ügye is foglalkoztatta néhány percre a képviselőtestület. Halász Mihály interpellálta meg ez ügyben a polgármestert. Arról értesült ugyanis, hogy a városhoz indítványt adtak be a városi takarékpénztár felállítására. Bárcsak már régen megalapították volna! Ilyen takarékpénztár nagyot segítene a város polgárságán. Ha az első években tán csekélyebb mértékben is, de a a későbbi években 40—50 ezer koronát levenne az adófizetők vállairól. Sejti, hogy egyesek, akik részvényesek a városban levő takarékpénztárakban, nem szívesen látják egy újabb, még pedig városi takarékpénztár felállítását, de itt nem az egyesek zsebét kell nézni, hanem a közérdeket, amely sürgősen követeli a városi takarékpénztár szervezését. Abban a meggyőződésben volt, hogy ezt az indítványt már a mai gyűlés napirendjére kitűzik, de sajnosan látta, hogy ez nem történt meg. Kérdi, mi okból nem került a napirendre ? Az interpellációra azt feleli a polgármester, hogy a pénzügyi-bizottság most tanulmányozza a kérdést, de megigéri, hogy a legközelebbi közgyűlés napirendjére kitűzi. Pótlékot a város kisebb fizetésű alkalmazottjainak. Ugyancsak Halász Mihály azt kívánja, hogy azoknak a városi alkalmazottaknak, akik nem részesültek az államsegélyből, a pénztári maradványból juttasson a polgármester. Ez értelemben, mint a polgármester válaszából kitűnt, már határozott a képviselőtestület. A pénztári számadások jövő év február havában bezáródnak és akkor a kérelmet a képviselőtestület elé fogja terjeszteni. Az elhullott állatok után szedett levágási és egyéb dijakat szeretné megszüntetni Nagy Sándor városi képviselő, de mivel ez szabályrendeleten alapszik, a polgármester a kérelmet nem teljesíthette. A csókautcai csatorna ! hetenként legalább kétszeri tisztogatását . sürgette ugyancsak Nagy Sándor, amit a polgármester meg is igéit. Az urdombi birtokosok kérelme, hogy a vízvezetéki csőhálózat egész az urdombig kiterjesztessék, teljesíthető nem ; volt a tetemes költség miatt. Hatósági húsmészárszék. Annyira szorít mindenkit a csizma, hogy egyszerre az egész vonalon felhangzik az általános panasz a piaci drágaság ellen. A háztartásokra ráfekszik a nyomor és minden ablakon beleselkedik a deficit, amelyet még jobban fokozott a húsárak állandó magas volta. Kerbolt Alajos városi képviselő kitartó búzgóságának köszönhető, hogy városunk képviselőtestülete sem térhetett ki többé a húsuzsora megrcndszabályozása elől. A javaslathoz elsőnek maga az indítványozó szólt. A kisemberek érdeke lebegett egyedül a szeme előtt, amikor javaslatával a képviselőtestület elé jött. Maga is azok' közé tartozik, akik nagyon is érzik ennek a drágaságnak elviselhetetlenségét. Távol áll tőle, hogy javaslatával a húsiparosok tönkretevését akarná. Neki az az intenciója, hogy a felállítandó húsmészárszék áruszabályozóként szerepeljen. Tisztességes polgári hasznot senkitől irigyelni nem lehet, de viszont nem tűrhető az sem, hogy a nagyközönség 15 húsiparos kapzsiságának kiszolgáltassek. Kéri a hatósági húsmészárszék sürgős felállítását. Dr. Lőzvi László attól fél, hogy a város belebukik ebbe az üzletbe, de ha a városi tanács garanciat vállal, hogy a befektetett tőke nem fog elveszni, akkor hozzájárul a javaslathoz. Dr. Lőwi László felszólalása mintegy felhívás volt arra, hogy e tárgyról hosszas, szenvedélyes hangú vita induljon meg. Először dr. Lakos Béla igyekezett eloszlatni dr. Lőwi László aggodalmait. Hivatkozott több városra, így Hódmezővásárhelyre is, ahol a húsárak rövid idő mint vonja be nagy egyéniségének varázsával, hogy önlelkének legsajátosabb tartalmaként öntse ki hegedűje húrjain. Most is fülembe cseng Paganini bájos Palpitije, Sarasate Fülemüle-éneke. Mily remekül adta a május párját váró dalosának kitörő szenvedéllyel hívogató, majd meg lágyan elhaló, édes melódiáit! De bár a hegedűért jobban lelkesedem, a legnagyobb elismeréssel kell adóznom Szántónak, az európai hírű zongoraművésznek is. Benne hazánk fiát kapta sebes szárnyára a hír, a dicsőség. Meglepő finomsággal, csodálatos virtuozitással játszotta Chopin-nek, a lengyel földön született és nevelkedett nagy francia művésznek, Polonaise as-durját s Walse cis-moll-ját. Művészi rátermettséggel interpretálta a szellemes mesternek változatos, utolérhetetlenül finom kompozícióit. Szerepeltette Lisztet is VI. Rapszodiájával, egyikével amaz örökbecsű műveknek, melyeknek révén a művészi zene világában is hamarosan ismert s kellemes hangzású lett a magyar név. Szűnni nem akaró taps, viharos lelkesedés kisérte remek játékát. Nagy kár, hogy Szántó ragyogó művészetével nem egyesül Manén páratlanul nemes egyszerűsége, pedig ez csak vonzóbbá tenné kétségtelenül elsőrangú tehetségét. Van valami igen is tudatos művészi póz a fellépésében s bizonyos szögletesség a játékában. Még valamit nem hallgathatunk el. Mikor a publikum hangos szóval adott kifejezést azon óhajának, hogy a nagynevű magyar művésztől szeretne legalább egy magyar nótát hallani, akkor a művész végtelenül boszantó nevetést affektált és egy megsemmisítő kézlegyintéssel intézte el a jámbor, a naiv óhajtást. Azt hisszük, e megvető lekicsinylést sem a magyar nóta, sem a művészetért lelkesedni tudó pápai publikum nem érdemelte meg. No, de e kis szeplő nem ronthatta le az estélynek egészben véve nemes összbenyomását. A legmagasabb műélvezetnek feledhetetlen emlékével hagytuk el a vén Griffnek megifjult nagytermét. , Újra csak azon hő óhajunknak adunk kifejezést, vajha évenként lenne városunknak hasonló nemes élvezetben része! alatt oly magasra szöktek, hogy még a nagyobb fizetéssel birók is alig-alig juthattak néhanapján húshoz. A húsárak eme túlmagas volta arra indította az egyébként 70% pótadóval dolgozó várost, hogy felállítsa a hatósági húsmészárszéket. És mi történt ? Rövid néhány nap leforgása alatt 40 fillérrel szállt lejebb a hús ára és emellett meghozta a városnak is a tisztességes polgári hasznot. Ami bevált a velünk egyforma viszonyok közt levő városokban, be fog válni nálunk is. Nem lát tehát semmi okot az aggodalomra. Pados József városi képviselő ellene van a hatósági húsmészárszék felállításának, mert attól tart, hogy ez által a termelőket is érzékeny veszteség éri. De meg annak nincs is értelme, hogy a város csak egy ilyen hússzéket állítson fel, hanem legalább is négy kellene, ami olyan betektetést igényelne, melyre ez idő szerint nem vagyunk képesek. Tart tőle, hogy a közös lónak túrós lesz a háta. Innét is elcsípnek a megbízottak belőle, onnét is, mire azután a hasznot kellene összeszámítani, jut is, marad is. Dr. Körös Endre nem szólalt volna fel, mert hiszen annyira meg van győződve, de nem csak ő, hanem azt hiszi, a képviselőtestület legnagyobb része, ennek a fontos intézménynek égető szükségességéről, hogy feleslegesnek tart minden további vitát, csak Pados József ama kijelentését utasítja vissza, mintha a város által felügyelettel megbizott egyének onnét valamit a maguk részére elcsipkednének. Ilyen lelkiismeretlen tisztviselője, alkalmazottja ez idő szerint hála Isten nincs a városnak és azért kötelességének tartja ezt a leghatározottabban visszautasítani. Dr. Kőrös Endre beszéde általános helyesléssel találkozott. Keresztes Gyula nem érti, miért épen csak a hentes-ipar ellen törnek olyan vehemens erővel, amikor a drágaságot nemcsak ezen a téren, hanem mondhatni, az összes általunk használt cikkeknél tapasztaljuk. Varga Rezső teljességgel hive a hatósági húsmészárszék haladéktalan felállítása- ^ nalc. Kevésnek tartja azonban az erre a célra felvett 2000 koronát s indítványozza, hogy vegyenek fel 4000 koronát. Somogyi József szintén hive, azonban kikötni kívánja, hogy azoknak a gazdáknak, akik a sertéseket ki akarják mérni, bocsássák rendelkezésére a hatósági mészárszéket. Dr. Kende Ádám jelentkezett utána szólásra. Az ő beszéde alatt tört ki teljes erejével a vihar. Úgy látja, hogy a kérdés még nem érett meg a tárgyalásra, legalább arra enged következtetni a felszólalások és indítványok különfélesége. Van olyan szociálista, mint azok, akik ezt az ügyet ötletszerűen idedobták a képviselőtestület elé anélkül, hogy alapos megfontolás tárgyává tették volna. Ebből is látszik, hogy inkább értenek a demagógiához, mint ehhez a kérdéshez. Legalább is 20.000 koronás tőke kell egy ilyen üzlet fenntartásához. Kivánja, hogy vegyék le a napirendről, egyben utasíttassák a tanács, hogy a bizottságokkal, belevonva az ipartestület illetékes szakbizottságát is, tárgyaltassa le és azok véleményével együtt terjessze újból a képviselőtestület elé. Addig nem hajlandó szavazatával támogatni.