Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-12-10 / 50. szám

PÁPA ÉS VIDÉKE. 1911 november 12. A városi takarék ügye is foglalkoztatta néhány percre a kép­viselőtestület. Halász Mihály interpellálta meg ez ügyben a polgármestert. Arról értesült ugyanis, hogy a városhoz indít­ványt adtak be a városi takarékpénztár felállítására. Bárcsak már régen megalapí­tották volna! Ilyen takarékpénztár nagyot segítene a város polgárságán. Ha az első években tán csekélyebb mértékben is, de a a későbbi években 40—50 ezer koronát levenne az adófizetők vállairól. Sejti, hogy egyesek, akik részvényesek a városban levő takarékpénztárakban, nem szívesen látják egy újabb, még pedig városi takarékpénztár felállítását, de itt nem az egyesek zsebét kell nézni, hanem a közérdeket, amely sür­gősen követeli a városi takarékpénztár szer­vezését. Abban a meggyőződésben volt, hogy ezt az indítványt már a mai gyűlés napirendjére kitűzik, de sajnosan látta, hogy ez nem történt meg. Kérdi, mi okból nem került a napirendre ? Az interpellációra azt feleli a polgár­mester, hogy a pénzügyi-bizottság most tanulmányozza a kérdést, de megigéri, hogy a legközelebbi közgyűlés napirendjére kitűzi. Pótlékot a város kisebb fizetésű alkalmazottjainak. Ugyancsak Halász Mihály azt kívánja, hogy azoknak a városi alkalmazottaknak, akik nem részesültek az államsegélyből, a pénztári maradványból juttasson a polgár­mester. Ez értelemben, mint a polgármester válaszából kitűnt, már határozott a képviselő­testület. A pénztári számadások jövő év február havában bezáródnak és akkor a kérelmet a képviselőtestület elé fogja ter­jeszteni. Az elhullott állatok után szedett levágási és egyéb dijakat szeretné megszüntetni Nagy Sándor városi képviselő, de mivel ez szabályrendeleten alapszik, a polgármester a kérelmet nem teljesíthette. A csókautcai csatorna ! hetenként legalább kétszeri tisztogatását . sürgette ugyancsak Nagy Sándor, amit a polgármester meg is igéit. Az urdombi birtokosok kérelme, hogy a vízvezetéki csőhálózat egész az urdombig kiterjesztessék, teljesíthető nem ; volt a tetemes költség miatt. Hatósági húsmészárszék. Annyira szorít mindenkit a csizma, hogy egyszerre az egész vonalon felhangzik az általános panasz a piaci drágaság ellen. A háztartásokra ráfekszik a nyomor és minden ablakon beleselkedik a deficit, amelyet még jobban fokozott a húsárak állandó magas volta. Kerbolt Alajos városi képviselő kitartó búzgóságának köszönhető, hogy városunk képviselőtestülete sem tér­hetett ki többé a húsuzsora megrcndszabá­lyozása elől. A javaslathoz elsőnek maga az indítványozó szólt. A kisemberek érdeke lebegett egyedül a szeme előtt, amikor javaslatával a képviselőtestület elé jött. Maga is azok' közé tartozik, akik nagyon is érzik ennek a drágaságnak elviselhetetlenségét. Távol áll tőle, hogy javaslatával a hús­iparosok tönkretevését akarná. Neki az az intenciója, hogy a felállítandó húsmészárszék áruszabályozóként szerepeljen. Tisztességes polgári hasznot senkitől irigyelni nem lehet, de viszont nem tűrhető az sem, hogy a nagyközönség 15 húsiparos kapzsiságának kiszolgáltassek. Kéri a hatósági húsmészárszék sürgős felállítását. Dr. Lőzvi László attól fél, hogy a város belebukik ebbe az üzletbe, de ha a városi tanács garanciat vállal, hogy a befektetett tőke nem fog elveszni, akkor hozzájárul a javaslathoz. Dr. Lőwi László felszólalása mintegy felhívás volt arra, hogy e tárgyról hosszas, szenvedélyes hangú vita induljon meg. Először dr. Lakos Béla igyekezett eloszlatni dr. Lőwi László aggodalmait. Hivatkozott több városra, így Hódmező­vásárhelyre is, ahol a húsárak rövid idő mint vonja be nagy egyéniségének varázsá­val, hogy önlelkének legsajátosabb tartalma­ként öntse ki hegedűje húrjain. Most is fülembe cseng Paganini bájos Palpitije, Sarasate Fülemüle-éneke. Mily remekül adta a május párját váró dalosának kitörő szen­vedéllyel hívogató, majd meg lágyan elhaló, édes melódiáit! De bár a hegedűért jobban lelkesedem, a legnagyobb elismeréssel kell adóznom Szántónak, az európai hírű zongoraművésznek is. Benne hazánk fiát kapta sebes szárnyára a hír, a dicsőség. Meglepő finomsággal, csodálatos virtuozitással játszotta Chopin-nek, a lengyel földön született és nevelkedett nagy francia művésznek, Polonaise as-durját s Walse cis-moll-ját. Művészi rátermettséggel interpretálta a szellemes mesternek változatos, utolérhetetlenül finom kompozícióit. Szere­peltette Lisztet is VI. Rapszodiájával, egyi­kével amaz örökbecsű műveknek, melyeknek révén a művészi zene világában is hamarosan ismert s kellemes hangzású lett a magyar név. Szűnni nem akaró taps, viharos lelkesedés kisérte remek játékát. Nagy kár, hogy Szántó ragyogó művészetével nem egyesül Manén páratlanul nemes egyszerűsége, pedig ez csak vonzóbbá tenné kétségtelenül első­rangú tehetségét. Van valami igen is tudatos művészi póz a fellépésében s bizonyos szög­letesség a játékában. Még valamit nem hall­gathatunk el. Mikor a publikum hangos szóval adott kifejezést azon óhajának, hogy a nagynevű magyar művésztől szeretne legalább egy magyar nótát hallani, akkor a művész végtelenül boszantó nevetést affek­tált és egy megsemmisítő kézlegyintéssel intézte el a jámbor, a naiv óhajtást. Azt hisszük, e megvető lekicsinylést sem a magyar nóta, sem a művészetért lelkesedni tudó pápai publikum nem érdemelte meg. No, de e kis szeplő nem ronthatta le az estélynek egészben véve nemes összbe­nyomását. A legmagasabb műélvezetnek feledhetetlen emlékével hagytuk el a vén Griffnek megifjult nagytermét. , Újra csak azon hő óhajunknak adunk kifejezést, vajha évenként lenne városunknak hasonló nemes élvezetben része! alatt oly magasra szöktek, hogy még a nagyobb fizetéssel birók is alig-alig juthattak néhanapján húshoz. A húsárak eme túlmagas volta arra indította az egyébként 70% pótadóval dolgozó várost, hogy felállítsa a hatósági húsmészárszéket. És mi történt ? Rövid néhány nap leforgása alatt 40 fillérrel szállt lejebb a hús ára és emellett meghozta a városnak is a tisztességes polgári hasznot. Ami bevált a velünk egyforma viszonyok közt levő városokban, be fog válni nálunk is. Nem lát tehát semmi okot az aggodalomra. Pados József városi képviselő ellene van a hatósági húsmészárszék felállításának, mert attól tart, hogy ez által a termelőket is érzékeny veszteség éri. De meg annak nincs is értelme, hogy a város csak egy ilyen hússzéket állítson fel, hanem legalább is négy kellene, ami olyan betektetést igé­nyelne, melyre ez idő szerint nem vagyunk képesek. Tart tőle, hogy a közös lónak túrós lesz a háta. Innét is elcsípnek a megbízottak belőle, onnét is, mire azután a hasznot kel­lene összeszámítani, jut is, marad is. Dr. Körös Endre nem szólalt volna fel, mert hiszen annyira meg van győződve, de nem csak ő, hanem azt hiszi, a képviselő­testület legnagyobb része, ennek a fontos intézménynek égető szükségességéről, hogy feleslegesnek tart minden további vitát, csak Pados József ama kijelentését utasítja vissza, mintha a város által felügyelettel megbizott egyének onnét valamit a maguk részére elcsipkednének. Ilyen lelkiismeretlen tiszt­viselője, alkalmazottja ez idő szerint hála Isten nincs a városnak és azért kötelessé­gének tartja ezt a leghatározottabban vissza­utasítani. Dr. Kőrös Endre beszéde általá­nos helyesléssel találkozott. Keresztes Gyula nem érti, miért épen csak a hentes-ipar ellen törnek olyan vehe­mens erővel, amikor a drágaságot nemcsak ezen a téren, hanem mondhatni, az összes általunk használt cikkeknél tapasztaljuk. Varga Rezső teljességgel hive a ható­sági húsmészárszék haladéktalan felállítása- ^ nalc. Kevésnek tartja azonban az erre a célra felvett 2000 koronát s indítványozza, hogy vegyenek fel 4000 koronát. Somogyi József szintén hive, azonban kikötni kívánja, hogy azoknak a gazdáknak, akik a sertéseket ki akarják mérni, bocsássák rendelkezésére a hatósági mészárszéket. Dr. Kende Ádám jelentkezett utána szólásra. Az ő beszéde alatt tört ki teljes erejével a vihar. Úgy látja, hogy a kérdés még nem érett meg a tárgyalásra, legalább arra enged következtetni a felszólalások és indítványok különfélesége. Van olyan szoci­álista, mint azok, akik ezt az ügyet ötlet­szerűen idedobták a képviselőtestület elé anélkül, hogy alapos megfontolás tárgyává tették volna. Ebből is látszik, hogy inkább értenek a demagógiához, mint ehhez a kérdéshez. Legalább is 20.000 koronás tőke kell egy ilyen üzlet fenntartásához. Kivánja, hogy vegyék le a napirendről, egyben uta­síttassák a tanács, hogy a bizottságokkal, belevonva az ipartestület illetékes szakbizott­ságát is, tárgyaltassa le és azok véleményével együtt terjessze újból a képviselőtestület elé. Addig nem hajlandó szavazatával támogatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom