Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-10-15 / 42. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1911 október 15. Csütörtökön »A nagy diákok« cimű 4 felvonásos színművet adták Hajós Sándor fordításában. A darab alapeszméje nem új. Benne van a »Tolvaj« cimű] színműben is. Ami azonban a darab értékét ez utóbbi fölé emeli, az inkább a rokonszenvesebb személyeknek köszönhető'. IMindvégig kitűnő volt Huzella Irén (Helén). Méltó partnere volt Zilahy János. Rendkivül kedves volt a 15 éves Pierre szerepében Rónai Alice, akinek játékával alig tudott betelni a közön­ség. Elismerésre méltóan játszott Hannos Ilona, Déri, Alapi, Kovács és Szántó. Kisebb szerepeikben igen jól megállották helyüket Nyárai, Endrei és Rózsahegyi. Pénteken ismét »Zsuzsi az ártatlan« kis piszok szórakoztatta az üres házat. Színházi heti műsor. Hétfő: Bolond. Kedd: János vitéz, (Káldor Dezső jutalom­játéka.) Szerda: D. u. ifjúsági előadásul a Falu rossza, este: Theodor és Társa (újdon­ság.) Csütörtök: Heidelbergi diákélet. Péntek: Cigánybáró, (Juhos Margit jutalomjátéka.) Szombat: Utolsó szerelem, (Rónay Alice jutalomjátéka). Felső építőipari szakiskola. A városok rohamos fejlődése mindig nagyobb terheket ró a polgár­ságra. A fejlődést megakadályozni senki sem akarja, amíg az adófizetők teher­képessége elbírja. Hanem mi lesz akkor, ha ez a teherképesség csődöt mond ? Ez az állapot pedig nagyon köny­nyen beállhat, ha idejekorán nem gon­likus. Pedig jó pedagógus ezt nem mond­hatja. Első a szellem s ha ez egészséges, jó a pedagógia is. Xem bot a nevelő fegyelmező eszköze! De nem ám ! Saját lelkének ártatlan kedélye. Tehát először a vallás, a religio gyermeke és csak azután mások nevelő mestere. A vallás a szemléltetéshez is erőt ád. Lássuk csak az Assziszit az ő felállított betlehemével. Tehát elsősorban szellem, élet, romlat­lan kedély!!! Megértik ezt ellenségeink és csak mi ne értenők meg ? A szabadkőművesek miért vetik ki hálójukat a tanítóságra ? Hogy elvonják őket az éltető szellemtől, a vallástól, mely nélkül nem lehet jellemeket nevelni s enélkül meg nincs hithű ragaszkodás az egyházhoz. Amilyen a tanító, olyan az iskolája! Ha a tanító lelkét megmérgezi a szabad­kőművesség lehellete, tanítványait is masz­lagossá teszi. Ahol történik csábítás, ott kellenek óvóintézkedések is. Ahol bálványképeket mu­togatnak, ott kellenek igazi eszményképek is. Ily eszményképnek merem ajánlani minden pedadógus számára assziszi Ferencet. Nagy szellemek meghódolnak előtte. Egy Prohászka mily lelkesedéssel tud beszélni e szellemről! Tanulmányozzuk s meg fogjuk szeretni s ez csak a pedagógia számára lenne a legnagyobb nyereség. doskodnak a városok arról, hogy az adózó polgárokat az adózásra alkalmas alanyokká tegyék olyan intézmények létesítése árán, amelyekből a polgár­ságnak a jövödelme emelkedik. Két kézzel kell tehát megragadnunk az olyan alkalmat, amely városunk ebbeli törekvését egy lépéssel előbbre­viszi, ha mindjárt tetemes kiadással jár is. Ertem a felső építőipari iskola létesítését. Miért vetnénk el szükkeblüen egy olyan intézményt, amely míg egy­részt városunkat kulturális téren előbbre­viszi, másrészt iparunkat és kereske­delmünket emeli, előmozdítja? Egyelőre minden nagyobb teher nélkül elhelyezhető az intézet, az új iparos tanonciskolában. Igy elég idejük marad az intéző köröknek a szakiskola állandó helyiségét nyélbeütni és a kor­mánynál a szükséges lépéseket meg­tenni. November hónapban megkezdheti az intézet működését. Tanulóban nem lesz hiány, mert a budapesti szakiskolába, mely egyedül áll az országban, az első évfolyamra 250-en jelentkeztek, pedig csak 100-ra van hely. A fölösleget bizonyára szives örömest küldenék hozzánk. 80—100 növendékkel kezdődnék tehát nálunk is a rendes tanfolyam. A téli kurzus pedig, ha akad 30 jelentkező, szintén megnyitható. xA rendes tanfolyam 4 éves, a téli 2 éves; iparjogi tekintetben egyértéküek, amennyiben mindegyik tanfolyam elvég­zése jogosít az építőmesteri vizsgára. xA rendes tanfolyamot végzettek azon­kívül jogot nyernek még: az egyéves önkéntességre, olyan közpályákra, ahol érettségit kívánnak, közlekedési tanfo­lyamokra, kereskedelmi akadémiára stb. A rendes tanfolyam első osztályára azok vehetők fel, akik a középiskola negyedik osztályát legalább jó ered­ménnyel elvégezték; különben felvételi vizsgát kell tenniök magyarból, szám­tanból, mértanból, szabadkézi rajzból; ezenkívül legalább 4 hónapig kell foglal­kozniok építkezésnél, amit bizonyitvány­nyal és gyakorlati vizsgával tartoznak iga­zolni. A téli tanfolyam hallgatója lehet az az építőmunkás (kőműves, kőfaragó, ács), aki már legalább 3 éve felszaba­dult segéd s a felvételi vizsgát a ne­vezett tantárgyakból kiállja. Minden percünk drága. Siessünk magunknak biztosítani a szakiskolát, mert érte több város is versenyez. Városunk polgármestere bizonyára min­dent elkövet, hogy e nemes eszmét mielőbb mint valóságot üdvözölhessük. Hírek. — Személyi hír. Dr. Rada István prelátus-kanonok, az ismert nevű iró, f. hó 5-én néhány órát városunkban töltött. — Megyés-püspökünk levele a Katholikus Nagygyűlés elnökségéhez. Az Orsz. Katholikus Szövetség elnöké­hez, mint a katholikus nagygyűlés elő­készítő-bizottságának elnökéhez, a követ­kező levél érkezett: »Nagyméltóságú Gróf, Elnök Úr ! Kegyelmes uram! Minél inkább érezzük napról-napra fokozódó mérvben annak szük­ségét, hogy hazánk katholikusai védelmi táborrá sorakozzanak, annál nagyobb rokon­szenvvel kell, hogy a katholikus nagygyűlé­sek eszméjét fogadjuk és támogassuk. Ezért csak örömmel vettem Nagyméltóságod mult hó 20-án kelt nagybecsű sorait, melyekkel a november hó 12 — 14-én tartandó XI. katholikus nagygyűlésre meghívni méltózta­tik, s szives kötelességemnek tartom, mint a védőkarnak egyik igénytelen -tagja, meg is jelenni. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását, mellyel maradok Nagyméltóságodnak alázatos szol­gája Veszprém, 1911. évi szeptember hó 20-án: B. Hornig Károly veszprémi püspök«. — Városi közgyűlés. A képvi­selőtestület folyó hó 9-én d.u. 3 órakor rendes közgyűlést tartott Mészáros Károly polgármester elnöklete mellett. A jegyzőkönyv hitelesítésére Baldauf Gusztáv, Böhm Samu, Lippert Sándor, Lángráf Zsigmond és Keresztes Gyula v. képviselők kérettek fel. A mult ülés jegyzőkönyvét hitelesítették. Napirendre­térés előtt bejelenti a polgármester, hogy a vármegyei törvényhatóság jóvá­hagyta a rendezési szabályzatot, a bel­ügymin. szintén jóváhagyta azt a hatá­rozatot, mely szerint a színháztérből a ref. templom építési céljaira 200 EH-öl területet enged át a város; ugyancsak a vármegye törvényhatósági bizottsága jóváhagyta a Zárda-utcát átszelő Cinca­árok beboltozására vonatkozó képviselő­testületi határozatot. A jelentéseket tudomásulvette a közgyűlés. Elfogadták a v. tanácsnak az Esterházy-uton meg­építendő kőfal kerítésre vonatkozó ja­vaslatát, melynek értelmében a kerítés 30 méterrel való hosszabbítása 3945 kor. 80 fillér újabb kiadást ró a vasúti vámpénztárra. — Iskolaszéki gyűlés. Ar. kath. iskolaszék ma délután ülést tart a kö­vetkező tárgysorozattal: Az 1911. évi költségvetés jóváhagyása; egy póttag behívása; iskolai beiratások eredménye; az alsóvárosi iskola számára létesítendő ifjúsági könyvtár; a szabadságon levő Migály Mariska tanítónő helyettesítése; a városi képviselőtestületi póttagság betöltése; esetleges indítványok. — Új borellenőrző. A elhalt Kovács István borellenőrző-biztos he­lyébe Botka Jenőt ajánlotta a városi tanács.

Next

/
Oldalképek
Tartalom