Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-07-02 / 27. szám

1911 július 2. PAPA ÉS VIDÉKE. — Kinevezés. Kapossy Arthur joggyakornokot törvényszéki jegyzőnek nevezte ki az igazságtigyminiszter és szolgálattételre a zalaegerszegi törvényszékhez osztotta be. Hirdetmény. Pápa város 1911. évi ut és I. II. oszt. ker. adó kivetési lajstroma j érvényesítve a kir. pénzügyigazgatóságtól leérkezett és az adóhivatalánál junius 30-tól julius 8-ig lesz kitéve. A közszemlére kitett lajstrom a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető, s a netáni felszólamlások a városi adóhivatalnál a közszemlére kitételt követő 15 nap alatt írásban beadhatók. Tornavizsgálat. A bencés gimnázium hétfőn d.u. tornavizsgálatot rendezett diszes, előkelő közönség jelenlétében. Mind a tornagyakorlatok, mind az előadott énekek igen szépen sikerültek. Az ünnepély végén dr. Teli Anasztáz igazgató lelkes, szívhez szóló szavak kíséretében osztotta ki a jutalmakat. Kirándulás Győr—Pannonhalmára. Kedves, jól sikerült kirándulása volt a mult kedden a bencés gimn. I. osztályának. A hét órai vegyesvonattal érkeztek Győrbe. Nyomban kisétáltak egyik gyár-telepre, majd a bencés főgimn. gazdag természetrajzi szertárában, régiségtárában és ékes dísztermében gyönyörködtek. Megtekintették a székesegyházat, a Dunapartot. Kisfaludy Károly szobra előtt elénekelték a nemzeti Himnuszt. A séta után a bencés székház szép négyzetudvarán pihenték ki a fáradalmakat. Délben Pannonhalmára rándultak ki, melynek gyönyörű temploma és könyvtára nagy hatást gyakorolt rájuk. Az esti vonattal jöttek vissza Pápára. x Nagyérdemű hölgyközönség figyelmébe! A szépségápolás egyik legnélkülözhetetlenebb kelléke az amerikai YES porcellán puder-crém és szappan; direkt szállítjuk Pápára a mai kornak megfelelő berendezésű drogériába, hol a szintén világhírű Grand Fayence szappan és crém és az összes létező pipere kaphatók. Ezt közé teszi tisztelettel az amerikai porcé 11. részv.-társ. A munkásházak ügyét intéző bizottságban a két miniszteri kiküldöttön kivül a városi jegyző, a városi mérnök és a i rendőrkapitány foglal helyet. A Nőegylet népünnepélye. Mult vasárnap tartotta meg a helybeli Jótékony Nőegylet ezidei népünnepélyét a vasúti vendéglő kerthelyiségeiben. Az időjárás pompásan kedvezett és ezren meg ezren siettek az árnyékos kertbe, hogy részben eleget tegyenek a Jószív jegye alatt rendezett mulatság jótékonyságot célzó intencióinak, részben pedig szórakozzanak az öles falragaszokon hirdetett műsor mellett. Sült Józsefné elnök, továbbá Fürst Sándor titkár fáradhatatlan rendezőknek bizonyultak, kik a hölgyek és Szentgyörgyi Sándor karnagy támogatásával alaposan előkészítették a biztos sikert, mind erkölcsi, mind anyagi tekintetben. A Szentgyörgyi rendezte Vígszinpad, mintegy i4 pontból álló műsorával hatalmas vonzó erőnek bizonyult, de sajnos a nagy tolongás okozta zaj és lárma következtében az egyes számok nem igen érvényesültek úgy, hogy végre is megkurtították a műsort. Elmaradt a külön színpadra tervezett színielőadás s néhány fiatal hölgy előadása, melyért bizony örök kár, mert sok előkészületet és fáradságot igényelt. A felállított sátrak körül rendkívül nagy forgalom fejlődött ki. Ugy a pezsgő és borozó, mint a konfetti sátrak valóságos ostromnak voltak kitéve. A távolabb eső udvari helyiségben jóformán szakadatlanul folyt a tánc, mely csak éjfélkor ért véget. A kabarészámok közül nagyon tetszett az Iparosifjak Önképző Egyletének dalárdája, Tóth Anna néhány énekszáma, Schernhorst cukrász tenor szólója, Szentgyörgyi zenés felolvasása stb. Annyi bizonyos, hogy sikerült egy mulatság volt, mely bizonyára szép tiszta jövedelmet is hajtott a Nőegyletnek, hogy annál jobban gyakorolhassa kitűzött célját — a jótékonyságot. Javitások a színházban. Vojta Adolí, a színház tervezője, mult kedden és szerdán városunkban tartózkodott s a színház fűtőkészülékét javította meg. — Fuccsba ment terv. A város szerette volna a vásártért közel az állomáshoz elhelyezni. Ezért megkereste az Esterházyuradalmat, hogy a Wittmann-major melletti legelőt adja el. A Pápa-Ugodi hitb. uradalom most értesítette a tanácsot, hogy a nevezett legelőt nem adja el. — Táncmulatság* képviselőválasztással. A ker. szoc. bőrmunkások mához két hétre nagyszabású kerti mulatságot tartanak az egyesület szép és tágas kertjében. Azonban a testület tagjainak vigságát megelőzi a lélek vígsága, melyet a választási küzdelem fog okozni. Mert először képviselőt választanak. Három jelölt küzd: egy ker. szociálista, egy tótnemzetiségü s egy asszony-párti. Már javában folyik a korteskedés, de azért a választás általános és titkos lesz. Igaz, hogy egy választói lapot 4 fillérért árusítanak, de azért egyik párti sem mondja meg, hogy hány jegy fogyott el. A bőrmunkások szakszervezetének vezetősége ezúton kéri fel az érdeklődőket, hogy valamelyik jelöltet segítsék diadalra jutni, mert a választási jegyek után befolyó tiszta jövödelmet az egyesületi ház alapjára fordítják. Akinek nincs rendben az emésztése, most csekély költséggel és teljes kényelemben megjavíthatja, ha 3—4 héten keresztül minden reggel éhgyomorra fél borospohárnyi természetes Ferencz József-keserűvizet megiszik. így a drága fürdőköltségeket teljesen megtakaríthatja, mert a valódi Ferencz József-keserűviz nemcsak pillanatnyilag hat, hanem rendszeres használat mellett a belek normális működését is teljesen helyreállítja. — Kapható gyógy tárakban és füszerkereskedésekben. A Szétküldési-Igazgatóság Budapesten. Öngyilkosság'. Szerdán este 10 óra körül a ligeti kertekben Takács János 30 éves pápateszéri lakos egy 7 mm.-es forgópisztollyal mellbe lőtte magát. Beszállították az irgalmasok kórházába. Tettének oka, a rendőrséghez cijnzett levél szerint, gyógyíthatatlan betegsége. Sebe nem halálos. — Makkos Vendel, a pápai borzalmas rablógyilkosság szomorú emlékű hőse megszökött. Mikor Budapestről, hol elmebeli állapotát figyelték meg, vissza akarták szállítani Veszprémbe, Varsány és Zirc között leugrott a vonatról. A gonosztevőt üldözik. Szombaton állítólag itt látták városunkban, de lapunk zártáig nem hallottunk arról, hogy elfogták volna. a levegőtől. Az udvaron is, akár a szobában volnánk. Az utca, az világosabb. És úgy van, mintha senki sem aludt volna, a tegnapi emberek futnak tovább. Ismeretlen emberek és az ismeretlen emberek mind egyformák. Ezek a nagyvárosi emberek, akik se nem alusznak, se otthon nincsenek, se egymást nem ismerik; csak futnak és kávéházban nyugosznak és onnan kibámulnak. Az mind hiába, amit a Mihály meg az András mond. A Városligetben amuzeumnál nem illik az a ruhátlan kő-emberszobor. A Ferenc megmondta, hogy kellene rá valamit adni. Ha kőből is, de kellene rá valamit adni. Hát hiszen tudjuk mi, hogy nem vagyunk falusiak olyan igazába igazán, mert az ember olvas is, lát is képeket ilyeneket, mint a ruhátalan ember. Igazuk is lehet nekik, hogy itt a művészetet kell tekinteni. De okoskodni csak szabad s így véve a dolgot, hát ez a ruhátalan ember mégsem csak kép, hanem itt áll dísztelenül, ruhátalanul. És odahaza, úgy-e, a szomszédunkat megbüntették, pedig részeg volt szegény és épen csak hogy disztelenkedett kicsit az utcán — részeg fejjel. Mégis megbüntették, mert botrány. Ez meg itt ruhátalanul éjjelnappal áll, csak hogy nem szól és nem mozdul; mert hiszen olyan eleven, csak mozdulni kellene néki és jó, hogy mégsem eleven, mert elszaladna. Volna benne érzés, és tudja, hogy a bűnbeesés után vágyunk ... En nem bánom, akármilyen művészet, de nem szeretem. Gyertek innen, nézzétek, annyian néznek bennünket és bizonyosan nem azért néznek bennünket, mert falusiak vagyunk, hanem azért, hogy ezt a ruhátalant nézzük ... Én nem bánom, én szégyenlem. Mit szólnátok, ha odahaza volna, az utcánk szögletén vagy a korcsmánk előtt!... i — Oh! ha odahaza volna! — Úgy-e, ha odahaza volna . . . Hát mégis csak van sok a falusi emberben falusias. Pedig mennyi minden nem úgy van, mint régen volt. Ugy-e a legényeink cigarettáznak, apró motorok őrlik a gabonánkat kenyérnek; százan meg százan jöttek haza Amerikából; világot láttak, a kormányozható léghajó fölöttünk röpült és csak Isten őrzi, hogy röpülőgépet nem láttunk. Maholnap villannyal világítunk odahaza, mindent látunk a képesújságunkból: sehogyan se vagyunk falusiak no! Aztán, úgy-e, hogy falusiak vagyunk mégis . . . Mondom én, hogy a levegőnk más, mint a nagyvárosi levegő és hála Isten, a nagyvárosi levegő nem csap hozzánk olyan Isten igazába ... Nem szeretném, mert irtózom tőle, különös ize van, mondtam már! Bizonyosan ez a levegő fáraszt. Testem, lelkem fáradt . . . Gyertek innen a ruhátalan kő-embertől, ha már nem segíthetünk a ruhátalanságán. Már csak még nézni való ne volna! De jó volna haza menni! Hanem még úgy-e megnézzük a királynak palotáját. Akkora ház, aztán üres! No, megnézzük! Meg a Szent-István királyunknak a jobb kezét, meg a Mátyás-templomot. Meg, meg, ezt megnézzük, ha lábunk leszakad is . . . Aztán haza komám, haza! Jobb ezeket a csúnya levegős nagyvárosokat csak az újságjainkból ösmerni. A képek csak képek, hiába! nincsen levegőjük. Már míg mi élünk, csak megmaradunk azt tartom falusiaknak. Ha másból nem tudnánk, hát abból tudjuk, hogy bámulnak bennünket. Gyerünk! ne bámuljanak ! . /