Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-04-02 / 14. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1911 április 16. szerepeikben nagyon jók voltak: Miklóssy Margit és Nyikos Zsigmond. Vasárnap este szép sikerrel ismételték meg a darabot. Délután pedig szintén telt ház előtt Lehár »Luxemburg grófja« ment. Hétfőn Góth Sándor »Karenin Anna« c. 4 felvonásos drámája ment meglehetős nagyszámú közönség jelenlétében. Tolstoj regényében talán élvezhető Karenin Anna, de a színpadra hozva a lehető legrosszabb drámák egyike. Cselekményei kuszáltak, pár­beszédei összefüggésnélküliek, bonyodalma laza. Semmi szépség, semmi felemelő nincs benne. Majdnem fél 12 óráig tartott botrá­nyos hosszú szünetekkel. Sándor Julia szivet és lelket rázó erővel játszotta meg a címsze­repet. Nem egyszer csalt könyeket a hall­gatóság szemébe. Déry (Kinlövics gróf) méltó partnere volt. Ok ketten vitték a darabot, de hogy a bukástól nem tudták megmenteni, az nem rajtuk mult, hanem a darab silány­ságán. Kovács Lajos (Karenin Iván) igyeke­zett még a két főszereplő segítségére lenni a siker biztosításában. Kedden Csikv Gergely »Királyfogás« c. 3 felvonásos operetteje került szinre. Dallamas, fülbemászó zenéje, amely mind­végig magánhordta a lengyel zene motívumait, igen kellemesen hatott a közönségre. Len­gyelország hajdani nagysága, fénye elevene­dett meg ez estén a magyar színpadon. Csak sajnálni tudjuk, hogy a testvér nemzet him­nuszát a zenekar az énekkarral együtt annyira kiforgatta a maga valóságából, hogy szinte élvezhetetlen volt. A többi karének remekül sikerült. Erczkövy Károly (Radsivil herceg) elemében volt. Gyönyörű baritonját művé­sziesen kezelte. Játéka is megfelelt szerepe komolyságának. Lónyay Piroska, (Fjóra) ked­ves játékával, lelkes énekével életet öntött — Lehetetlenséget kívánsz, Édes' A nagyvezérnek a sereg élén a helye! Mennem kell! Majd csak megsegít az Isten! — Ibrahim! A mi Istenünk a béke és szeretet Istene. Ez a háború jogtalan. Nem lehet rajt' az Isten áldása! S az asszony, a gyenge, törékeny asz­szony, addig hízelgett, addig könyörgött, míg Ibrahim meg nem igérte, hogy beszél a szultánnal. Ha lehet, ráveszi, hogy maga vezesse seregét. Másnap ragyogó arccal tért haza. A szultán, a hiu szultán, kinek nagyra­látó gőgjét amúgy is bántotta már, hogy Ibrahim dicsőségét zengi az egész világ, kapva-kapott az ajánlaton. S míg Konstatinápolyban vigan turbé­kolt a szerelmes gerlepár, a — háború elveszett. A győzhetetlen padisah csúnyán kika­pott. Serege véres fővel menekült Perzsiából. ... A jámbor Ali pasa megfordult sír­jában. »Hát nem figyelmeztettelek, hogy kerüld az asszonyokat ? Hát most egy asszony is jégre vitt. Tisztára elvette Allah ennek a szamárnak az eszét!« Szólt és befordult a másik oldalára. Úgyis kevesett dolgozott, míg e sártekét tiporta, miért ne — aludt volna Allah paradicsomában ? (Vege következik.) a lengyel motivumu dalokba, valósággal magával ragadta a közönséget. Nyílt szinen is több izben fel-felhangzott a taps. Kovács Hannának (Lola) is kijutott az. ovációból. Meg is érdemelte temperamentumos, élénk játékával, hatásosan előadott énekével. A kacagtató részt hárman osztották meg: Bátho­ry, Ivánfi és Vértes. Kisebb szerepeikben igen szépen megállották helyüket: Kovács Lajos és Radnay János. Nem mulaszthatjuk el felemlíteni Fábián Linka boszantó visel­kedését. Örültünk, hogy nem juttattak hosz­szább szerepet neki; ami volt, azt is elnevette. Ha nem tud magán uralkodni, ne jöjjön a színpadra. Maradjon a kulisszák mögött és ott nevessen, kacagjon kedvére. A szerep ilyen sini-fini előadását az igazgatónak kellene meglátnia. Szerdán délután Herceg »Bizánc« c. 3 felvonásos színművét adták telt ház előtt. Este Guthi Soma 3 felvonásos énekes szati­rikus korrajza »A kormánybiztos« került szinre. De nem szatirikus, se nem korrajz. Hát akkor mi? Semmi! Talán a fővárosi színpadon megállja a helyét, sőt ott mulat­tató is lehet, de ilyen kisebb vidéki szín­padra nem való. A szereplők maguk is az egy Báthory és Ivánfi. kivételével elég silá­nyul játszottak. Természetesem nem értjük közéjük Szalkay Lajost, aki kisebb szerepé­ben is felvidította a közönséget. Csütörtökön a komoly zenének egyik remekét hallottuk színházunkban, amikor a »Szulamit« (Jeruzsálem leánya) c. 4 felvoná­sos opera került szinre. Nem tudtuk, hogy a zene szépségét, magasztosságát, vagy az énekek, különösen a karénekek gyönyörű összhangját bámuljuk-e. Az est dicsőségét a karmester és Lónyay Piroska osztották meg. Partnere Erckövi (Absolon) szép baritonjával gyönyörűen beillett az opera komolyságába, de nagyon is félszeg mozdulatai több izben ellenszenvessé tették játékát. Boriss Bianka tánca ugyan nem sokat ért, de annál szebb volt a játéka. Kisebb szerepeikben Báthory, Ivánfi, Déry és Nyikos jeleskedtek. Solti Károly Monach szerepében semmit sem ért. Pénteken szorongásig megtelt a szinház. Lehár Ferenc »Cigányszerelem« c. regényes 3 felvonásos operettejét adták. Az bizonyos, hogy a darab még nagyon soká műsoron fog maradni, mint mondani szokás, ez lesz a szezon »sláger« darabja. Meg is érdemli. A zene és ének szépsége, a szinpad festői berendezése, különösen az első felvonásban, amikor a fényes szt. János bogárkák repked­tek az erdő sűrűjében s a szereplők preciz, egyöntetű szép játéka mind-mind amellett szól, hogy az operett »kassza« darab legyen. A szereplők játékát bírálni nem tartjuk szükségesnek, mert azok mindegyike oly szép előadást produkált, aminőt csak nagy ritkán lehet látni. Az estnek egyik főszenzá­ciója volt két kis gyermek, akiket valósággal elárasztottak cukorkával. HÍREK. = Bizalmiférfiak az adótárgya­lásnál. Városunk tanácsa az adótár­gyalásokhoz bizalmiférfiaknak Krausz N. Józsefet és Hajnóczky Bélát, póttagul pedig Kohn M. Mihályt és Valter Sán­dort hozza javaslatba a képviselőtestü­letnek. — Konferencia.- A Kath. Kör szerdán d. u. rendezte második konfe­rencia-estélyét szépszámú közönség je­lenlétében. Mivel dr. Strommer Viktorin súlyos betegsége miatt nem jelenhetett meg, helyette jóformán az utolsó pilla­natban Káuzli Gyulát kérték fel szó­noknak. A Ker. Munkásegylet népszerű elnöke meg is felelt a hozzáfűzött vá­rakozásoknak. Elénk, temperamentumos, tartalmas beszédet mondott, melynek vázát lapunk élén közöljük. Eló'tte Kristóffy Ida zongorázott el egy szép, hangulatos magyar ábrándot, korához képest igen is fejlett művészi érzékkel. A kis művésznőt zajosan megtapsolta a közönség. — Katonalelkészi kinevezés. Sági József volt csóti káplánt, ki szép szentbeszé­deivel a pápaikat is többször gyönyörköd­tette, jelenleg kaposvári hitoktatót és kórházi lelkészt, tényleges katonai lelkésszé nevezték ki, s a tengerészethez osztatván be, Polába rendelték. Fájdalmas péntek. A kath. hívők­nek egyik legkedvesebb ünnepe lesz pénte­ken, mely a boldogságos Szűz hét fájdal­mának tiszteletére van szentelve. Ez alkalom­mal a kálvárián d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise lesz, melyen a hivők nagy tömege szokott résztvenni, s vidékről is sokan jönnek e napon a kálvária látogatására. Kongreg-ációi ünnepély. A zárdai női Mária-kongregáció mult vasárnap délután fél 6 órakor kedves ünnepélyt tartott a szent Szűz tiszteletére. A műsor énekekből, szava­latokból, zenéből állott, melyet kerek egésszé" Ruip I. képző IV. o. n. szép felolvasása tett s egy hangulatos kis élőkép, mely az angyali jelenést mutatta. Igen ájtatos hangulatra indított egy kedves ének, az Üdvözlégy Mária, melyet zongorán Lackovics M., he­gedűvel Kiss Tilda kisért. A szólót Kanszky I. és Baán M. énekelte. A szép ünnepély Káuzli Gyula kongr. igazgató záróbeszédével végződött. — A munkásgimnáziumban csü­törtökön este tartották meg a vizsgá­latot Gyurátz Ferenc ev. püspök elnök­lete alatt. A növendékek elég szépen, értelmesen feleltek s így a tanári kai­fáradozása nem volt meddő. Csak az a sajnálatos, hogy az első hetekben tapasztalható nagy felbuzdulás szalma­lángnak bizonyult; a közel 120 főnyi növendékség leolvadt 10—15-re; vizs­gálatot is mindössze tizennyolcan tettek. A vizsgálat befejezése után Gyurátz Ferenc ev. püspök szívhez szóló, gyö­nyörű beszédben fejtegette, mily meg­becsülhetetlen jótétemény volna hazánk­ra, ha csupa képzett, fegyelmezett észjárású emberek alkotnák a magyar iparos és kereskedő osztályt! — Sorozások. Városunkban a sorozások május 6 és 8—9-én lesznek. Sorozó helyiségül az alsóvárosi óvodát szemelték ki. Az idén tehát nem a Korona vendéglőben irják a neveket a »nakkonyvbe«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom