Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-11-26 / 48. szám

'^ppiPHippp PAPA ES VIDÉKE. 1911 november 26. Hírek. — Személyi hír. Antal Gábor ref. püspök a hét folyamán városunkban időzött. -— Új püspökök. A hét folyamán két elárvult egyházmegye kapott új főpásztort. Szombathelyi püspökké gróf Mikes János székelyudvarhelyi plébánost és főesperest, szamosújvári püspökké dr. Hosszú Vazul lugosi püspököt nevezte ki a király. DP

. Nagy Emil lemondása. Dr. Nagy Emil, a szolnoki kerület országgyűlési képviselője, akit városunk kath. közönsége az 1906. évi pápai ker. "szociális kurzusról igen jól ismer, csütörtökön lemondott mandátumáról. Benne kétségtelenül egyik nyiltan is kimondott katholikus gondolkozású tagját veszti el a parlament. A pápai esp. kerület néhány évvel ezelőtt tudvalevőleg őt választotta meg impozáns többséggel autonómiai képviselővé. Jenő-estély a Kath. Körben. A Kath. Kör tagjai mult szombaton igen szépen sikerült lenő-estélyt rendeztek volt elnökük, Botka Jenő tiszteletére, aki ezen a napon tartotta névünnepét. A társasvacsorán körülbelül negyvenen jelentek meg s meleg szeretettel ünnepelték Botka Jenőt, aki rá is szolgált erre a tiszteletre és szeretetre, mert kevesen dolgoztak többet a Kath. Kör érdekében, mint ő. Dr. Teli Anasztáz elnök lendületes beszédben köszöntötte fel az ünnepeltet. Botka Jenő, Jarga Rezső és Kriszt Jenő esperes a katholikusok egyetértésének" szükségességét és ezen egyetértés áldásait fejtegették nagy tetszés mellett. Martonfalvay Elek dr. Teli Anasztázt köszöntötte fel rendkivüli szellemes beszédben. Zajos ovációban részesült kitűnő poétánk, Szelényi József is, aki közkívánatra gyújtó hatással olvasta fel lapunk mult számában megjelent »Somlóhegyen : c. gyönyörű költeményét. Az egybegyűltek nemes lelkületére igen szép világot vet az a körülmény, hogy szeretettel emlékeztek meg a kör betegen fekvő társelnökéről, Hajnóczky Béláról, akinek Grátzer János háznagy indítványára — üdvözlő táviratot küldtek Budapestre. A társasvacsorán mindvégig fesztelen, vidám hangulat uralkodott. A vacsora kitűnő volt, pompás, magyaros ízléssel készítve. — Kath. Nagygyűlés Győrött. A győrvárosi katholikus szervezetek impozáns nagygyűlést rendeznek ma d. e. 11 órakor a Vigadóban. A gyűlésen dr. Várady L. Árpád megyéspüspök fog elnökölni. Dr. Krüger Aladár, dr. Bonta Károly és Miltner Antal lesznek a szónokok. Kérelem. A hideg idő beálltával szeretettel kérjük a nemeslelkü jótevőket, szíveskedjenek bennünket adományaikkal támogatni, hogv szegénysorsú növendékeinket karáesonvra meleg ruhával láthassuk el. jó szivükért Isten bőséges áldása lesz jutalmuk. Az irg. nővérek. A Kath. Leg-ényegylet műkedvelő előadása. Ritka szép műkedvelői előadást láttunk a színházban mult vasárnap, mikor a Kath. Legényegylet jóhirnevű műkedvelőgárdája szinre hozta az »Árva Rózsi« cimű énekes népszínművet. Minden hízelgés nélkül elmondhatjuk, hogy a szereplők megérdemelték azokat a zúgó tapsokat, melyekkel a közönség kitüntette őket. Mondanunk sem kell, hogy az előadást telt ház nézte végig. A szereplők mindegyike igyekezett még a legkisebb szerepben is, a lehető legszebb alakítást nyújtani, ami különösen sikerült a műkedvelő-gárda primadonnájának, Illés Teruskának, aki a címszerepet diszkréten, szépen játszotta meg. Sok tapsot aratott kellemes, csengő hangon előadott énekszámaival. Méltó partnere volt illa Lajos Sándor szerepében. Játéka felülmulta a műkedvelők színvonalát. Sok igyekezettel és búzgósággal kreálta Loós Mariska özv. Bodónét. Takács Gergely Ferkó juhászlegényt adta sok hűséggel és alapos tudással. Szép tenorhangján előadott énekszámait a közönség élvezettel hallgatta és nem egyszer meg is ujráztatta. Kitűnő volt Takács Dezső Mózsi korcsmáros szerepében. A közönség könyekig kacagott ügyesen kidolgozott mókáin. Nagyon helyesek voltak az örökké berzenkedő asszonyok- szerepében Marton Matild és Kókai Erzsi, akik akkor értek él legnagyobb hatást, amikor alaposan elázott férjeiket, Horváth Gézát (Csuták harangozó) és Mágocsi Imrét (Riba falusi csizmadia) a seprűvel jól elpüfölték. A közönség e jelenetet meg is akarta újráztatni, de az elázott és elnáspángolt férjek nem álltak többé kötélnek. Roboz kisbíró szerepében Mátz József kicsi szerepét kitűnő játékával jelentékennyé tette. Zsömlevics Ferencnek komoly szerep jutott. Játékán nagyon is észre lehetett venni, hogy sokat foglalkozott vele. Kisebb szerepeikben nagyon- jók voltak Hujter Margit, Újvári Ilona és Takács Alajos. A színdarabot Z. Czigány Gyula káplán, az egyesület lelkes elnöke rendezte. Az ő ügyes, fáradságot nem sajnáló munkája már eleve biztosította a sikert. A közönség elismerése jeléül az előadás végén nem távozott addig a színházból, míg őt is a lámpák elé nem tudta csalni. Eljegyzés. Taubl József szűcsi rk. kántortanító a mult héten eljegyezte Pintér Margit úrleányt, Palágyban. Gratulálunk! — Halálozások. Súlyos csapás érte Ostffy Lajost, a celldömölki kerület orsz. képviselőjét. Neje, szül. koltai Vidos Ilona folyó hó 20-án 31 éves korában rövid, ele súlyos szenvedés után meghalt Budapesten. Csütörtökön temették el nagy részvét mellett Ostffyasszonvfán. Bisziricsány Pál volt egyházaskeszői jegyző folyó hó 24-én éjjel meghalt városunkban. Fegyelmi ügy a fogyasztási hivatalban. Mint halljuk, egy kényes természetű fegyelmi ügy van kilátásba helyezve a fogyasztási hivatalban. Mindkét részről kíváncsian várják az ügy hovafejlődését annál is inkább, mert a hangulat olyan, hogy nem igen akar engedni egyik fél sem. Mi is kíváncsiak vagyunk, milyen lesz az eredmény! Anitával a Duna partjára s játszott neki szerelmes, bús dalokat, melyeknek eléneklésére megtanítá a leányt. Anica egy bűvös világban élt, mióta Ivánt megismerte s azt hitte, így tart ez örökké. De annál többet szenvedett Iván, aki előkelő, dúsgazdag" szülők gyermeke volt. S tudta, hogy rajongásig szeretett szülei sohasem egyeznének bele abba, hogy szerelmes Anicáját magáévá tegye. Pedig mentől többet volt együtt a leánnyal, annál mélyebben vonzódott hozzá. Az az elbűvölő szépség, mely a legtisztább szűzi ártatlansággal párosult, annyira átfogta lelkét, hogv naprólnapra sápadtabbá vált, miért is szülei féltve gyermekük egészségét, elhatározták, hogy vele hosszabb tengeri útra mennek. Hiába szabadkozott Iván, bele kellett egyeznie. Az utazás előtt még egyszer elment szerelmeséhez, a szép Anicához. — Szép Anica, búcsúzni jövök, szüleimmel hosszabb útra távozom. Megtartasz-e emlékedben ? A leány zokogni kezdett, majd így kérlelte: — Iván, ne hagyj el, hisz elpusztulok nélküled. Tudom, a távolban úgyis elfeledsz. — Nem Anica, téged elfeledni nem lehet, s a sors bármerre vet, szívem hű marad hozzád. Egy csók, egy ölelés, az első s utolsó, mit a szerető szivek váltottak, aztán messze siklik a csónak, míg a parton keservesen zokog a kis halászleány. * * * Hetek, hónapok multak, a kis halászgunyhóban mindig nagyobb lett a szomorúság. Anica sápadttá vált, fogyott nap-nap után. Estefelé kiült a Dunapartra, noha már jég és hó fedte a Fruskagorát. Szemei a messzeségbe révedeztek. Az öreg Petró kétségbe volt esve, hogy így pusztulni látta féltett virágát. Már tudós doktort is hívott hozzá, de mindhiába, a kis Anica nem javult, lelkére egy borzasztó felleg borult, mig ajkai csak e szavakat mormolták: — Jöjj vissza én szép kedvesem ! De mindhiába. Iván nem jött s egy szép napon a kedvesétől kapott hangszerre dőlve, halva találta az öreg Petró unokáját. A tavasz pompájában virul a Fruskagora hegység. A halászgunyhóban egyedül, szomorúan éldegél az öreg Petró. Ritkán megy vásárra, nincs már, kinek szerezzen, ő meg összegyűjtött pénzecskéjéből majd csak eltengeti még hátralevő éveit. Egy napon egy sápadt ifjú száll ki egy csónakból s felsiet a halászgunyhóhoz. Iván volt, ki nem tudta feledni a messze tengeren se szerelmes Anicáját. — Öreg Petró, hol van Anicád ? — Jöjj velem. Virággal beültetett sírhanthoz vezette. Rémes sikoltás tör elő az ifjú ajkáról, majd szivéhez kap s élettelenül terül el Anica sírján. Oda temették szépséges Ariicája mellé. * * * Azóta évente sok, sok szerencsétlen szerelmes keresi fel Anica és Iván sírját hogy elpanaszolják a néma hantoknak bánatukat. S ha a Fruskagora hegységén szélvész támad, s fájó hangok töltik be a tájat, keresztet vetnek az emberek, mert az a hír van elterjedve a nép között, hogy ilyenkor a két szerelmes lelke jár a hegyen s keresik elvesztett boldogságukat.