Pápa és Vidéke, 6. évfolyam 1-52. sz. (1911)

1911-11-26 / 48. szám

'^ppiPHippp PAPA ES VIDÉKE. 1911 november 26. Hírek. — Személyi hír. Antal Gábor ref. püspök a hét folyamán városunkban időzött. -— Új püspökök. A hét folyamán két elárvult egyházmegye kapott új főpásztort. Szombathelyi püspökké gróf Mikes János székelyudvarhelyi plébánost és főesperest, szamosújvári püspökké dr. Hosszú Vazul lugosi püspököt nevezte ki a király. DP . Nagy Emil lemondása. Dr. Nagy Emil, a szolnoki kerület országgyűlési képviselője, akit városunk kath. közönsége az 1906. évi pápai ker. "szociális kurzusról igen jól ismer, csütörtökön lemondott man­dátumáról. Benne kétségtelenül egyik nyiltan is kimondott katholikus gondolkozású tagját veszti el a parlament. A pápai esp. kerület néhány évvel ezelőtt tudvalevőleg őt válasz­totta meg impozáns többséggel autonómiai képviselővé. Jenő-estély a Kath. Körben. A Kath. Kör tagjai mult szombaton igen szépen sikerült lenő-estélyt rendeztek volt elnökük, Botka Jenő tiszteletére, aki ezen a napon tartotta névünnepét. A társasvacsorán körül­belül negyvenen jelentek meg s meleg sze­retettel ünnepelték Botka Jenőt, aki rá is szolgált erre a tiszteletre és szeretetre, mert kevesen dolgoztak többet a Kath. Kör érde­kében, mint ő. Dr. Teli Anasztáz elnök lendületes beszédben köszöntötte fel az ünnepeltet. Botka Jenő, Jarga Rezső és Kriszt Jenő esperes a katholikusok egyetér­tésének" szükségességét és ezen egyetértés áldásait fejtegették nagy tetszés mellett. Martonfalvay Elek dr. Teli Anasztázt kö­szöntötte fel rendkivüli szellemes beszédben. Zajos ovációban részesült kitűnő poétánk, Szelényi József is, aki közkívánatra gyújtó hatással olvasta fel lapunk mult számában megjelent »Somlóhegyen : c. gyönyörű köl­teményét. Az egybegyűltek nemes lelkületére igen szép világot vet az a körülmény, hogy szeretettel emlékeztek meg a kör betegen fekvő társelnökéről, Hajnóczky Béláról, akinek Grátzer János háznagy indítványára — üdvözlő táviratot küldtek Budapestre. A társasvacsorán mindvégig fesztelen, vidám hangulat uralkodott. A vacsora kitűnő volt, pompás, magyaros ízléssel készítve. — Kath. Nagygyűlés Győrött. A győrvárosi katholikus szervezetek impozáns nagygyűlést rendeznek ma d. e. 11 órakor a Vigadóban. A gyűlésen dr. Várady L. Árpád megyéspüspök fog elnökölni. Dr. Krüger Aladár, dr. Bonta Károly és Miltner Antal lesznek a szónokok. Kérelem. A hideg idő beáll­tával szeretettel kérjük a nemeslelkü jótevőket, szíveskedjenek bennünket adományaikkal támogatni, hogv szegény­sorsú növendékeinket karáesonvra meleg ruhával láthassuk el. jó szivükért Isten bőséges áldása lesz jutalmuk. Az irg. nővérek. A Kath. Leg-ényegylet műkedvelő előadása. Ritka szép műkedvelői előadást láttunk a színházban mult vasárnap, mikor a Kath. Legényegylet jóhirnevű műkedvelő­gárdája szinre hozta az »Árva Rózsi« cimű énekes népszínművet. Minden hízelgés nélkül elmondhatjuk, hogy a szereplők megérde­melték azokat a zúgó tapsokat, melyekkel a közönség kitüntette őket. Mondanunk sem kell, hogy az előadást telt ház nézte végig. A szereplők mindegyike igyekezett még a legkisebb szerepben is, a lehető legszebb alakítást nyújtani, ami különösen sikerült a műkedvelő-gárda primadonnájának, Illés Teruskának, aki a címszerepet diszkréten, szépen játszotta meg. Sok tapsot aratott kellemes, csengő hangon előadott ének­számaival. Méltó partnere volt illa Lajos Sándor szerepében. Játéka felülmulta a mű­kedvelők színvonalát. Sok igyekezettel és búzgósággal kreálta Loós Mariska özv. Bo­dónét. Takács Gergely Ferkó juhászlegényt adta sok hűséggel és alapos tudással. Szép tenorhangján előadott énekszámait a közön­ség élvezettel hallgatta és nem egyszer meg is ujráztatta. Kitűnő volt Takács Dezső Mózsi korcsmáros szerepében. A közönség könyekig kacagott ügyesen kidolgozott mó­káin. Nagyon helyesek voltak az örökké berzenkedő asszonyok- szerepében Marton Matild és Kókai Erzsi, akik akkor értek él legnagyobb hatást, amikor alaposan elázott férjeiket, Horváth Gézát (Csuták harangozó) és Mágocsi Imrét (Riba falusi csizmadia) a seprűvel jól elpüfölték. A közönség e jele­netet meg is akarta újráztatni, de az elázott és elnáspángolt férjek nem álltak többé kötélnek. Roboz kisbíró szerepében Mátz József kicsi szerepét kitűnő játékával jelen­tékennyé tette. Zsömlevics Ferencnek ko­moly szerep jutott. Játékán nagyon is észre lehetett venni, hogy sokat foglalkozott vele. Kisebb szerepeikben nagyon- jók voltak Hujter Margit, Újvári Ilona és Takács Alajos. A színdarabot Z. Czigány Gyula káplán, az egyesület lelkes elnöke rendezte. Az ő ügyes, fáradságot nem sajnáló mun­kája már eleve biztosította a sikert. A kö­zönség elismerése jeléül az előadás végén nem távozott addig a színházból, míg őt is a lámpák elé nem tudta csalni. Eljegyzés. Taubl József szűcsi rk. kántortanító a mult héten eljegyezte Pintér Margit úrleányt, Palágyban. Gratulálunk! — Halálozások. Súlyos csapás érte Ostffy Lajost, a celldömölki kerület orsz. képviselőjét. Neje, szül. koltai Vidos Ilona folyó hó 20-án 31 éves korában rövid, ele súlyos szenvedés után meghalt Budapesten. Csütörtökön temették el nagy részvét mellett Ostffyasszonvfán. Bisziricsány Pál volt egyházaskeszői jegyző folyó hó 24-én éjjel meghalt városunkban. Fegyelmi ügy a fogyasztási hiva­talban. Mint halljuk, egy kényes természetű fegyelmi ügy van kilátásba helyezve a fo­gyasztási hivatalban. Mindkét részről kíván­csian várják az ügy hovafejlődését annál is inkább, mert a hangulat olyan, hogy nem igen akar engedni egyik fél sem. Mi is kíváncsiak vagyunk, milyen lesz az eredmény! Anitával a Duna partjára s játszott neki szerelmes, bús dalokat, melyeknek elének­lésére megtanítá a leányt. Anica egy bűvös világban élt, mióta Ivánt megismerte s azt hitte, így tart ez örökké. De annál többet szenvedett Iván, aki előkelő, dúsgazdag" szülők gyermeke volt. S tudta, hogy rajongásig szeretett szülei sohasem egyeznének bele abba, hogy szerel­mes Anicáját magáévá tegye. Pedig mentől többet volt együtt a leánnyal, annál mélyeb­ben vonzódott hozzá. Az az elbűvölő szép­ség, mely a legtisztább szűzi ártatlansággal párosult, annyira átfogta lelkét, hogv napról­napra sápadtabbá vált, miért is szülei féltve gyermekük egészségét, elhatározták, hogy vele hosszabb tengeri útra mennek. Hiába szabadkozott Iván, bele kellett egyeznie. Az utazás előtt még egyszer elment szerelmeséhez, a szép Anicához. — Szép Anica, búcsúzni jövök, szüle­immel hosszabb útra távozom. Megtartasz-e emlékedben ? A leány zokogni kezdett, majd így kérlelte: — Iván, ne hagyj el, hisz elpusztulok nélküled. Tudom, a távolban úgyis elfeledsz. — Nem Anica, téged elfeledni nem lehet, s a sors bármerre vet, szívem hű marad hozzád. Egy csók, egy ölelés, az első s utolsó, mit a szerető szivek váltottak, aztán messze siklik a csónak, míg a parton keservesen zokog a kis halászleány. * * * Hetek, hónapok multak, a kis halász­gunyhóban mindig nagyobb lett a szomorú­ság. Anica sápadttá vált, fogyott nap-nap után. Estefelé kiült a Dunapartra, noha már jég és hó fedte a Fruskagorát. Szemei a messzeségbe révedeztek. Az öreg Petró kétségbe volt esve, hogy így pusztulni látta féltett virágát. Már tudós doktort is hívott hozzá, de mindhiába, a kis Anica nem javult, lelkére egy borzasztó felleg borult, mig ajkai csak e szavakat mormolták: — Jöjj vissza én szép kedvesem ! De mindhiába. Iván nem jött s egy szép napon a kedvesétől kapott hangszerre dőlve, halva találta az öreg Petró unokáját. A tavasz pompájában virul a Fruska­gora hegység. A halászgunyhóban egyedül, szomorúan éldegél az öreg Petró. Ritkán megy vásárra, nincs már, kinek szerezzen, ő meg összegyűjtött pénzecskéjéből majd csak eltengeti még hátralevő éveit. Egy napon egy sápadt ifjú száll ki egy csónakból s felsiet a halászgunyhóhoz. Iván volt, ki nem tudta feledni a messze tengeren se szerelmes Anicáját. — Öreg Petró, hol van Anicád ? — Jöjj velem. Virággal beültetett sírhanthoz vezette. Rémes sikoltás tör elő az ifjú ajkáról, majd szivéhez kap s élettelenül terül el Anica sírján. Oda temették szépséges Ariicája mellé. * * * Azóta évente sok, sok szerencsétlen szerelmes keresi fel Anica és Iván sírját hogy elpanaszolják a néma hantoknak bá­natukat. S ha a Fruskagora hegységén szél­vész támad, s fájó hangok töltik be a tájat, keresztet vetnek az emberek, mert az a hír van elterjedve a nép között, hogy ilyenkor a két szerelmes lelke jár a hegyen s keresik elvesztett boldogságukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom