Pápa és Vidéke, 5. évfolyam 1-52. sz. (1910)

1910-10-30 / 44. szám

V. évfolyam. Pápa

9 1910. október 30. 44. szám. PAPA ES YIDEKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi Hetilap. A pápai Katholikus Kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, fél évre 5, negyed évre 2.50 K. Egyes szám ára 24 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. Felelős szerkesztő: Zsilavy Sándor. Szerkesztőség: Esterházy-út 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Süle Gábor, Viasz-utca 15-ik házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Wajdits Károly könyvkereskedése, valamint Stern Ernő könyvnyomdája. I : Kellenek-e -munkásházak Pápára ? Kellenek ! Mert kevés a lakás, sok a szegény lakó, drágák a bérek s egészségtelenek a lakások. Ezt annak, aki a szegény nép kezött megfordul, látnia kell. S ezt nem most, hanem már régebben észre kellett volna venni ! Az orvosok véleménye szerint elengedhetetlenül szükséges minden 4-5 tagu családnak két szobás (egy szoba s egy konyha) lakás. A szociálpolitikusok szerint egy munkásnak keresete ötödrészét szabad csak lakbérre költenie. Az egészségügyi szabályok szerint minden felnőtt emberre 10 köbméter, minden tiz éven aluli gyermekre 5 köbméter levegőnek kell jutnia. Nem tudom, Pápán szoktak-e a lakásviszonyokról statisztikát vezetni. Én azonban statisztikai kimutatás nélkül is állíthatom, hogy Pápán egyetlenegy lakás sincsen, — már amilyenben munkások laknak — amely a fönntebbi három követelménynek megfelel. A legtöbb lakásnak konyhája nincs, s így a főzés is télen-nyáron a szobában, vagy pedig a jobbik esetben a közös konyhában történik. És sokszor hányan laknak egy ilven kis szobában ! El lehet gondolni, hogy az ilyen lakásoknak hány százaléka lehet túlzsúfolt?! Ehhez hozzájárul, hogy a lakások ára rémítő nagy. Vegyük egy munkás embernek egy évi keresetét heti 12 koronával (pedig nagyon sokszor nincs ennyi!) 624 koronának. Ebből 124 koronát szabad csak neki lakásért kifizetnie, mert különben nem tud megélni. Pedig a legtöbb esetben ennél jóval többet fizetnek kicsiny/ sötét, egészségtelen lakásért, amelyben nemcsak hogy 10 köbméter levegő nem jut egy felnőtt emberre, hanem sok esetben csak az összes bennlevők kapnak ennyit. Nem akarom élénk színekkel lefesteni azt az állapotot, mely ilyen helyeken van, nem akarom leírni azt a sok panaszt, mely a lakók szájából elhangzott, csak azt említem, hogy ebben a szociális világban, a modern, emberbecsűlő XX-ik században az ilyen viszásságot meg kell látni s nem szabad látatlanul hagyni! Nagyon sok város segített már a lakás-nyomorúságon s tette elégedetté a munkásnépet. Pápának sem szabad ezektől elmaradnia, annál is kevésbbé, mert az állam nagy segítségére van mind a városnak, mind a munkásnépnek. A statisztika adatai szerint még Oroszország is jobban áll a munkás-lakások dolgában, mint a mi hazánk. Földmunkás, zsellér pedig Pápán rengeteg sok van, s a szegényebb iparosok várva-várják azt az időt, mikor nem nag}-, de kedves házikóra tehetnek majd szert, midőn a társadalom mostohaságát a saját otthonukban eltöltött boldog családi élet elfeledteti. S miért ne szereznénk nekik boldogságot, midőn minden erőfeszítés s anyagi áldozat nélkül megadhatjuk nekik! Káuzli Gyula. TÁRCA. fíz ébresztő óra. Irta: Dr. Nyikora József, f — Ha szemeimről az álom Hosszú téli éjszakákon, Mint megriadt madárka elreppen, A gond, mi megjelen. Agyamhoz jő, fejemhez ül, Aztán beszél nesztelenül ; De én hallom, de én megértem öt, Meséli a jövőt: Hálátlan az a pálya, hol Több, mint husz éve dolgozol; Rajta, míg törlöd mások könyüit, Magadé meggyülik. Húzod napestig az igát, Ks virrasztasz éjeken át; Ámde munkádért az elismerés Ha volna is, kevés. Szegény robotos te! Mi lesz, Ha nemsokára megpihensz? Mi vár tieidre? Nőd, gyermeked Kheznck, meglehet . . . A mécs halvány fénye mellett Nézem, nézem kedvesimet; Kgyik tündéri kertnek virága, Másik: a hajtása. Kgyütt szenderegnek. Talán Álmuk is egy. Rózsás ajkán A csók, mosoly, anyának, gyermeknek Kgyszerre születnek. ч Odább tőlük, másik ágyon Két szép leányomat látom. Judith, Mártha . . . mintha együtt vóna Liliom és rózsa. De im' éjfélt üt az óra, S berregni kezd. R jelszóra Fölébred édes álmából a nő, S véle a csecsemő. És gyügyögnek égi nyelven, (Csók van minden mondat végén.) Emme... szól a csöppség, nesze édes! Oh, csak ne légy éhes ... Aztán újból elalszanak, Hogy még szebbet álmodjanak. Nézem, nézem... s kőn y fakad szememben, Mért, hogy ilyen boldogokká Én is nem tehetem ? (Pápa, 1906. jan. 1). Beszámolón. — Irta: Kincs István. — Hatalmas falragaszok hirdették a beszámolót. Meg lehetett olvasni rajta, hogy Izsák Elemér, kerületünknek hőn szeretett képviselője, eljön a tisztelt választók közé. Majd megmondja ő, hol a baj; miért olyan koldus ország ez a gazdag Magyarország. Nehéz a megélhetés, azt a szopós-gyerek is tudja, de csak azért, mert lóvá tesznek minket elől-hátul. — Az irgalmát, szomszéd, — kiáltotta egyik atyafi, miután két szemével az egész plakátot végig mászta, — ezt olvassa el kend, csak akkor tudja még, melyik faluban van otthon. Ahun la, ez aztán beszéd! Csak okos ember ez az Izsák Elemér! Ebben a pillanatban csinos leány haladt el a falragasz előtt összecsődült sokaság mellett. A templom felé tartott; vasárnap sietni kell, különben a fiatal leánynak nem igen akad helye. Sietett volna ő is, de lábai egyszer csak meggyökeresedtek. Hogy Izsák