Pápa és Vidéke, 5. évfolyam 1-52. sz. (1910)

1910-01-30 / 5. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1910. január 16. dalosait meleg szeretettel ünnepelte a közönség; szép énekeiket zajosan megtapsolta és megujráztatta. Fekete Ferencné szépen, hangulatosan szavalta el az öreg szolga megindító történetét. Hanauer Erzsike és Harangozó Elza fejlett technikai készséggel és megkapó, harmonikus összhanggal játszottak négykezest a zongorán. A kedves, dallamos zene viharos tapsokat váltott ki a közönségből. Nem is szűnt meg az ováció, mig programmjukat ráadásul egy uj, hangulatos számmal nieg nem szereztek. S most jött a meglepetés. Ki lehet az a rejtélyes «három csillag ?... Mert az újságban ***-gal volt jelezve a felolvasó! Egyszer csak fölmegy az emelvényre — Kalmár Károly. Odateszi az asztalt a dobogó közepére, villamos bicskájával, akarom mondani gyújtójával meggyújt négy szál gyertyát, kerít valahonnan egy széket, morog, hogy komiszul égnek a gyertyák, aztán — leül. És viharos, derültség közt kap bele egy igen érdekes, pajzán, kedves humorral átszőtt előadásba, mely szól vala az érzékszervekről. Helyenkint egy kissé nehezen mène az olvasás, mivel a tiszteletbeli kutyanyelveken igen apró vala az irás, a felolvasó pedig otthon feledé az ő pápaszemét. Csak a pápai szemét hozá magával, az pedig nem bizonyula elég erősnek arra, hogy megbirkóznék a száz szál pardon, négy szál gyertyából kiáradó - sötétséggel, jóizü, humoros előadása zajos tetszést aratott. Igazi gyönyörűséggel élveztük a műsor utolsó pontját. Egymásután búgtak fel az édes, szívhez szóló, szebbnél-szebb magyar nóták. Egresits Jánost akkor is élvezet halikisebb fűszálból és csermelyből és akin nem volt hatalma sem a bűnnek, sem a fájdalomnak. Ez az oka annak is, hogy évszázadokon át annyian szerették és tisztelték; képmását, élete folyását ezer és ezer művész, iró, tudós irta, dalolta, véste és festette, mint egy fejedelmét sem. Hire-neve mennyből szálló énekképen isteni vigasztalás gyanánt szállt mireánk s mindaz, amit mondott és ! tett, oly erővel kapja meg az embert, mint az ő korában, 700 évvel ezelőtt. Vannak egyébb szentek is, kiknek lelke szintoly tiszta, szintoly nemes, mint az övé, s nem igen gondol rájok az ember. De ő gyermek volt, költő volt, a szeretet tanítómestere, minden teremtett lénynek alkalmaz- : kodó jóbarátja és testvére. És ha elfelejte- ! nék valaha az emberek, hát kősziklák és | források, virágok és madarak szólnának róla. Az ő költői lelke ugyanis feloldozta a va- ; rázst, melyet bűn és tudatlanság borított reájok és szemünk elé állította azokat eredeti, tiszta szépségökben. Nem csoda tehát, hogy amidőn élete vége elérkezett, tárt karokkal üdvözölte a halál testvért s énekbe kapott, melyet a körülötte állóknak is zengniök kellett. És ab- i ban a pillanatban, mikor beköszöntött a hoszszú álom, nagy sereg pacsirta szállt a kis kunyhóra, nagy zene-bonát csapva. És ez az oka, hogy ének és zene bájos keretébe illesztettem be az ő szerény emlékezetét, azt tartván, amit a régi magyar költő is megirt: «A derék eljár ősei sírlakához, Régi fénynél gyújt új szövétneket.» (Vége). gatni, ha szólót játszik hegedűjén, de, ha dr. Ujváry Endre kiséri, akkor — gyönyörűség. Briliáns zongorakiséret volt ez; olyan, aminőben igazán ritkán van részünk. Nem csoda, ha a közönség nem elégedett meg azzal, amit játszottak (pedig sokáig játszottak!), hanem viharos tapsokkal szinte visszakényszerítette őket újra a pódiumra. És fölsírt újra a nóta, az édes-bús magyar nóta ... A Kath. kör hangversenye és táncmulatsága. A Kath. kör febr. 1-én kedden este tartja meg hangversennyel egybekötött táncmulatságát. A minden tekintetben érdekesnek Ígérkező est műsora a következő: 1. A vadász öröme. Énekli a daloskör. 2. Mozart: Trio. Előadják: Kertész Gizella, az orsz. zeneakadémia növ. (zongora,) Gyémánt Miklós (hegedű,) Holler Konrád (gordonka.) 3. Сох és Box. Angol vígjáték. Szereplők: Bouncer asszony: Fess Margit, Cox: Wohlmuth Lajos, Box: Zsilavy Sándor. 4. Mendelsson: RondoCapriccioso. E-dúr. Zongorán előadja: Kertész Gizella. 5. Dalok. Énekli: Tóth Annus, zongorán kiséri: Szentgyörgyi Sándor. Helyárak: I-ső hely 1—8 sor 3 kor., Il-ik hely. 9—28 sor 2 kor., állóhely 1 kor. Kezdete este pont 8 órakor. Jegyek előre válthatók a Kath. körben és este a pénztárnál. A hangversennyel egybekötött táncmulatságot a legmelegebben ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. — Felolvasó-estély. A felsővárosi kath. kör nem ma, hanem febr. 2-án d. u. 6 órakor tart felölvasó-estélyt. Seheífel Ekkehardja és az irodalmi izlés. A «Pápa és Vidéke» legutóbbi számában névtelen tudósító a «Vörös kereszt egylet» hangversenyén elhangzott felolvasásról szólva igy kiált fel: « Alit érdekli a közönséget az a tizedik századbeli, hozzá német izű, érzelgős, Ízléstelen história?» Nem a magam jóizlésének védelmezésére, hanem az iró és az irodalmi mű helyes értékelése szempontjából legyen szabad megjegyeznem, hogy Scheffel Ékkehardját azok, akik e művel "foglalkoztak, a világirodalom remekei közé sorozzák. Mellőzve a német kritikát, melyre való hivatkozást ugy is fölöslegessé teszi a 200-nál több kiadás s csupán magyar nyelvű ismertetőire szorítkozva, Heinrich Gusztáv, a német irodalom legalaposabb ismerője, a művet a «páratlan Ekkerhadnak» nevezi. (Egyetemes irodalomtörténetein. 626.) Novotny Sándor Alfonz, — maga is szerzetes s igy még e vonatkozásban is kompetens bírálója e főleg szerzetesi életet rajzoló műnek, — hosszabb tanulmányt ir róla a premontrei kanonokrend nagyváradi főgimnáziumának értesítőjében (1899—900 isk. évről) s ebben ugy szól Ekkedharról, mint «a kiváló iró szellemi tevékenységének majdnem utolérhetetlen termékéről,» kijelentve, hogy «sok, nagyon sok szellemi élvezetet és okulást köszönhet Scheffelnek és Ekkerhardjának.» Szerinte, «ha Scheffel nem is irt volna Ekkehardján kivül más, maradandó becsű munkát, e kiváló és majdnem páratlan történeti regényével is halhatatlanságot biztosított volna nevének.» (3—5 11.) E nyilatkozatok, melyekhez sok mást fűzhetnék, talán alkalmasak a közönség megnyugtatására, hogy a mű, melyből egyik drámaiságánál fogva legköltőibb részletet bemutattam, nem ízléstelen érzelgős história, hanem a teremtő költői lélek egyik legszebb alkotása. Dr. Antal Géza. * Helyes. Magunk is olvastuk — nem is egyszer s mindig élvezettel — Scheffel Ek- kehard с. regényét. Tele van e «kortörténeti kép» szebbnél-szebb fejezetekkel s jelenetekkel. De az is igaz, hogy lehet valamely mű a maga egészében remek, noha egy-két részlete -— Ízléstelen. Már most: aki tudja, mi j nekünk az oratorium, amelyben ott ég az örök szeretet simbolumaképen az öröklámpa, az sohsem fogja ízlésesnek találni s itélni a felolvasott fejezetet. Megjegyzésünk pedig csakis erre vonatkozott és vonatkozik. Ouod erat demonstrandum. Hírek. - Katonai hirek. Tallián Andor ezredes f. hó 25-én elutazott Zalaegerszegre, ahol a 2. osztály századai felett szemlét tartott és f. hó 28-án tért vissza. Csicseri Orosz György őrnagy bevonult a debreceni 2. honvédhuszár ezredtől és átvette az itteni 1. osztály parancsnokságot, Hauer Alajos őrnagytól, akit viszont az ezredparancsnoksághoz rendszeresített törzstiszti helyre osztottak be. Erdei hajtóvadászat Ug-odban. Illusztris vadásztársaság jött össze a pápai ősi várkastélyban már szerdán, hogy másnap csütörtökön résztvegyenek a vaddisznóra és szarvastehénre kitűzött hajtóvadászaton Ugodban. A vadásztársaság tagjai voltak: herceg Hohenlohe Frigyes komáromi huszárkapitány, herceg Montenuovó, Draskovich, Cziráky, Károlyi fözsef, Széchényi Péter, Esterházy Móric és Sándor grófok, jankovich Endre és a házigazda: Esterházy Pál gróf, kik reggel 7 órakor indultak el négy kocsival Pápáról a vadászat színhelyére. Az idő egyáltalán nem volt kedvező. Kellemetlen, szeles és nedves időjárás volt, ami a vadászat eredményét teljesen befolyásolta. Csak így történhetett meg az, hogy dacára a 120 hajtó serénykedésének és buzgólkodásának, csak 2 vaddisznót és 1 szarvastehenet teritettek le. A vadászatot 2 óra felé fújták le, mely után dúsan teritett asztal mellé ültek le — vadászebédre. Az ebéd alatt herceg Hohenlohe szellemes és magas röptű beszéddel avatta föl herceg Montenuovó-t, ki az első vaddisznót lőtte, fővadásszá. Az ebéd után még egy ideig kedélyesen eltársalogtak a főúri vadászok; kik 7 órára ismét a pápai várkastélyban voltak. — A Jókai kör vasárnap január 30-án este 6 órakor saját helyiségében estélyt tart a következő műsorral: 1. Szabad előadás. Tartja: Fürst Sándor. 2. Frühlingsrauschen, Sindingtó'l. Zongorán előadja: Kovács Mariska. 3. Egy könnycsep, Radó Antaltól. Szavalja: Galamb Laura. 4. Az első hosszú ruha. Monológ. Előadja Bélák Rózsika. 5. Dalok énekli: dr. Adorján Gyula, zongorán kiséri: Szakalné Galamb Böske. — Eljegyzés. Marton Dénes szőlészeti és borászati felügyelő, társadalmunk rokonszenves tagja, f. hó 20-án tartotta eljegyzését néhai Perczel György szeretetreméltó, kedves leányával: Perczel Margittal Veszprémben. Mi is szívből köszöntjük az ifjú jegyeseket, kiknek leendő házasságához zavartalan boldogságot kivánunk. — A ker. szoe. egyesület mai felolvasó-estélyének műsora. 1. Népdalok. A faluban a legárvább, A kislány panasza, énekli: az egyesületi dalárda. 2. Jövendölés, szavalja: Spángli Margit e. t. 3. Az általános titkos' választójogról, előadja: Káuzli Gyula egyes, elnök. 4. Vig monológ, előadja: Valla István e. t. 5. Karperec. Vígjáték egy felvonásban. Személyek: Laboréi: Vince István, Erna neje: Molnér Teruska, Regezi: Eperjesi József, Vilma neje: Árki Mariska, Vezéri újságíró: Veisz János. Kezdete esti 7 órakor. Beléptidij személyenkint 20 fillér.