Pápa és Vidéke, 5. évfolyam 1-52. sz. (1910)

1910-07-24 / 30. szám

1910. ápr i lis 17. PÁPA ÉS VIDÉKE. 243. Iparkodjék kifejleszteni szellemi és testi erőit, hogy az Istentől rendelt munkakörben emberileg tökéletesen működjék, — legyen tehát benne férfias, keresztényi önérzet és az a tudat, hogy az emberben óriási kincs van, — de csak akkor kincs, akkor válik javunkra a sokféle tehetség, ha azok összhangzatosan működnek. A szív az ésszel, a tudomány a becsülettel s ezeket mint fénykoszorú ra­gyogja be az erős hit. Ily növendékeket adjon az Ur ezen jubiláló intézetnek! (Vége). h írek­Jándi Bernardin távozása. Jándi Bernardin, pannonhalmi főmo­nostori perjel, a mult hét folyamán bucsulátogatásokat tett városunkban. Bőségesen volt alkalma tapasztalni azt az őszinte ragaszkodást, tiszteletet és szeretetet, mellyel e város minden számbavehető tényezője iránta viselte­tett. Az új főmonostori perjel kedden d. u. távozott el városunkból. Az állo­másra kikisérték itt időző rendtársai és régi, hűséges barátja, Németh Gyula, keszői plébános. A kath. főgimnáziumi bizott­ság rendkivüli látogatott ülést tartott f. hó 16-án Okolicsányi József, m. kir. dohánygyári igazgató elnöklete alatt a Kath. Kör nyári helyiségében. Okoli­csányi József behatóan ismertette az e ddigi fejleményeket. Sok szó esett a^rol a feliratról, melyet a főgimn. bi­zottság a városhoz szándékozik intézni. Okolicsányi József, Keresztes Gyula, Hajnóczky Béla, Legény Ferenc és má­sok felszólalásai után abban állapodott meg a bizottság, hogy yo,ooo koronát kér a várostól a kath. főgimnázium megteremtésére. A felirati bizottság tag­jaiul megválasztották Martonfalvay Eleket, Varga Rezsőt, Botka Jenőt és Béri Zsigmondot. A felirat el is ké­szült; mai számunk élén közöljük. Aug. folyamán nagyobb küldöttség megy Pannonhalmára, hogy a szt. Benedek­rend támogatását ezen nemes ügy számára biztosítsa. Kétségtelen, hogy utjuk nem lesz eredménytelen. Végre elhatározta a bizottság, hogy aug. 7-én (kedvezőtlen idő esetén 14-én) nagy főgimnáziumi ünnepséget rendez a Kath. Kör kerthelyiségében, melyre val­lás és társadalmi különbség nélkül meg­hívja a város polgárait. A rendező­bizottság élén Varga Rezső áll; a mű­vészi rész vezetését Szentgyörgyi Sán­dor karnagy vállalta magára. A mulatság kabarett-szerüen folyik le s iránta már most is óriási érdeklődés mutatkozik. — Közgyűlés. A Kath. Kör vá­lasztmánya f. hó 16-án tartott ülésén Botka Jenő ügyvezető elnök indítványára egyhangúlag kimondta, hogy f. hó 31-én d. u. 2 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyen betöltik a megüresedett tisztségeket. — Kirendelés. A m. kir. igaz­ságügyi miniszter dr. Csoknyay fános ügyvédet, városi tiszti ügyészt, ügyész­ségi megbízottá rendelte ki. Kettős gyász. Papp Sándor, kir. tanfelügyelőnek családját a mult hét szombatján a rokonságból való két halálozási eset ejtette mély gyászba: ugyanazon nap reggelén meghalt nagy­nénjük, Újfalvi Oláh Gézáné, szül. Lintard Alojzia, marcaltői uradalmi számvevő neje, és az nap este nagy­bátyjuk, Újfalvi Oláh Miklós gajári plé­bános, Pozsony vármegye törvényható­sági tagja, ki Balatonalmádiban enyhe gyógyulásra menet, Veszprémben halá­los betegségbe esvén, rövid szenvedés után elhunyt. Az előbbit szeretetteljes nagy részvét mellett mult hétfőn De­vecserben temették; az utóbbit elszállí­tották családi sírhelyére, a komárom­vármegyei Kolthára, ahol őt a község és közbirtokosság általános részvétele mellett, mult kedden helyezték örök nyugalomra. — Szabadságon. Szokoly Ignác rendőrkapitány folyó hó 15-én vette ki négyhetes szabadságát. Távollétében hivatalát Csoknyay Károly v. főjegyző fogja ellátni. Lampérth Lajos helyettes polgármester ugyancsak 16-án ment három heti szabadságra. — An na-nap. Holnapután, azaz kedden búcsú lesz az alsóvárosi Anna templomban. Ez alkalommal az ünnepi nagymisét Káuzli Gyula káplán tartja segédlettel, melyet Szeberényi Lőrinc minorita r. főgimn. tanár szentbeszéde előz meg.. Ezen a napon a templomot nagyon sokan látogatják meg a vidék­ről is. Cselekvő kéz. A veszprémi székeskáptalan egyik illustris tagja, Ádám Iván, ismét nagy összeggel áldozott a jótékonyság oltárára. Mindenféle díszes szavak helyett beszéljenek a számok. A papi nyugdij-intézet részére 2000 koronát, a tanítói nyugdij-alapra szintén 2000 koronát adományozott. A szeku­larizációs törekvésekre ez a legjobb cáfolat. — A vármegyéről. Koller Sán­dor alispán szabadsága augusztus 4-ig tart. Az alispáni teendőket távollétében törvényszerinti helyettese Véghely Kál­mán dr. vármegyei főjegyző fogja el­látni. Koller Sándor szabadság idejét i Rohits-Sauerbrunnban tölti. nész-társam azután, aki jól értett a festéshez és a szinpad ékesítéséhez, fényesen megol­dotta az egész feladatot. A szobát sötétkék szinre festette; ezen alapra rajzolta az állatköröket, közöttük ra­gyogott a nap; láthatók voltak az összes állócsillagok, a bolygók, az üstökösök, a köd­foltok; különféle csillagászati jelek, kacska­ringós vonalak, körök, amilyeneket a leg­régibb emlékeken láthatunk. Xem hiányzott a szükséges bútorzat sem; egy hatalmas Mózesszék, fekete lepellel takart asztal; tér­képek, háromlábú fáklyatartók; földgömb, stb; mintha csak a világ legnagyobb csilla­gászai tartottak volna itt nemzetközi össze­jövetelt. Egy vidéki színészt, akit Benno nem ismert, sikerült az ügynek megnyerni ; legyen ő a csillagász, mert, ha más lesz, talán nem sikerül a tréfa, mert az áldozat esetleg fel­ismeri. A nagyfontosságú nap közeledett; Bennóval közöltük, hogy a csillagász csak csütörtökön este fogad látogatókat, s hogy mi a legközelebbi napra vagyunk hivatalosak. A jövendőmondó komoly méltósággal várt bennünket. Szobája sötét volt; három spiritusz-edény lángja világította meg s a kékes fény kísérteties szint kölcsönzött a kis helyiségnek. A furcsa jelmezbe öltözött csillagász nagy karosszékben ült. Rákönyö­költ az asztalra; előtte régi, sárgult levelű könyvek. Mikor beléptünk, színlelt ijedtséggel szóltam: »Oh bölcs férfiú, bocsáss meg, ha al­kalmatlanok vagyunk! Mi tulajdonképen délelőtt tizenegy órakor akartunk jönni«. Komor, tompa hangon válaszolt a bölcs. »Jól tettétek, hogy nem tizenegy óra­kor jöttetek, mert a tizenegy szerencsétlen, rossz szám, mivel túlmegy a /zlzparancsola­ton. Most délután öt óra van; az ötös szám olyan, mint a lélek; amint tudniillik a lélek rosszból és jóból áll, szintazonképen az öt is egyenes és görbe vonalból áll«. Alig birtam visszatartani magam, hogy ne nevessek a bölcs magyarázaton. Ekkor azután hosszasan és a legna­gyobb komolysággal beszélt mindnyájunk sorsáról és jövőjéről. Majd hirtelen Bennó felé fordult, aki valósággal sápadozott az ijedtségtől. »Óvd magad az oroszlánoktól mert az oroszlánok szerencsétlenséget hoz­nak fejedre; még egyszer komolyan mondom tehát, őrizkedjél az oroszlánoktól«. Néma csend következett ezután, melyet egy zenélő óra játéka zavart meg. Nem tudtuk, mire magyarázzuk a jóslatot; ellen­ben Bennó elsápadt babonás rémületében. A jós intett és mi komoly csendben távoztunk az »Arany Oroszlán«-ba. »Az ilyen jóslatoknak, — kezdé egyik társam a beszédet — bármily különös hang­zásuk legyen is, mindig komoly alapjuk van. Ismertem egy katonatisztet, aki nagyon sze­retett medvékre vadászni; egy kitűnő jós figyelmeztette, hogy a jövőben óvakodjék a medvéktől, akárcsak mint Bennónak óva­kodnia kell az oroszlánoktól. A katonatiszt szót fogadott, soha többé nem vadászott medvékre. S mégis a medvék okozták sze­rencsétlenségét ; ugyanis egy alkalommal egy »Barna medvé«-hez cimzett szálloda ajtaja előtt állott, mikor a cimtábla, melyen e két szó állt: »Barna medve«, hirtelen lezuhant és oly szerencsétlenül esett a fejére, hogy szörnyet halt«. Szinlelt csodálkozásunkból még fel sem ébredtünk, mikor Bennó hirtelen felugrik helyéről s mint egy őrült rohant ki az

Next

/
Oldalképek
Tartalom