Pápa és Vidéke, 5. évfolyam 1-52. sz. (1910)
1910-01-16 / 3. szám
9 1910. január 16. Békesség és szeretet vitték elő az emberiséget, meg a tisztes munkásnak m ici (jciiáCiük. Dr. I To ff и e r Sándor kéri a polgármesmeo-becsülése. Mikor Magyarországon ter t> h o8T akar a J ele n közgyűlésből ь о ..1..:.. ... "I 1..-и••_.•. 11....... 1... nem is egy esztendő alatt annyi, meg annyi ember a maga tűzhelyénél melegszik : igazság szerint senki el nem mondhatja, hogy a munkásosztály sorsával nem törődnek. Ápoljuk tovább az egyetértés szellemét, hazánkra uj virágzás, mindannyiunkra pedig a boldogulás derűs napjai következnek. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 13-án d. u. 3 órakor tartotta havi közgyűlését, amelyen a tagok elég szép számmal jelentek meg. Mészáros Károly polgármester üdvözölte a megjelent kégviselőtestületi tagokat, a gyűlést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Kapossy Lucián, Lippert Sándor, Langraf Zsigmond, Böhm Samu és Acs Ferenc képviselőtestületi tagokat kéri fel. Csoknyay Károly városi főjegyző olvasta fel a mult ülés eléggé terjedelmes jegyzőkönyvét, melyet — mivel ellene kifogás nem volt, — hitelesítettek. Jelentések. Mészáros Károly polgármester jelenti, hogy a vármegyei törvényhatóság jóváhagyta a képviselőtestületnek Szijjártó Gyula boltbérleti szerződésére, Pápa-Devecser-Siimegi vasútra megszavazott 100,000 koronáról szóló határozatát úgyszintén Hameli Oszkár ,Matkovits Pálné és Koller Jánossal kötött lakásbér szerződését; valamint a városnak 1910. évi költségvetését. Egyúttal tudatja, hogy a felekezetek segélyezésére beállított összeget is jóváhagyta a törvényhatósági bizottság, az ez ügyben beadott fellebbezéseket pedig elutasította. — A közgyűlés a polgármester jelentését tudomásul vette. lyólag, akár ettől különállóan keresse meg a szombathelyi üzletvezetőséget, hógy a Budapestről délután 5 óra tájban induló gyorsvonathoz Győrtől legyen csatlakozása egy Pápa felé induló akár személy, akár gyorsvonatnak, hogy aki Pestre utazik ott a nap nag}- részét és ép a hivatalos időt felhasználhatván dolgai elvégzésére, a d. u. 5 órai gyorsvonattal elindulva már 9 órakor esetleg fél 10 órakor este itthon lehetne. A polgármester ígéri, hogy ez értelemben és-a jelen közgyűlésből kifolyólag kérvénnyel fordul a a kereskodekumigyi minisztériumhoz, hogy a város e régi óhaja végre teljesülésbe mehessen. Hason irányú akcióra fogja felszólítani Cell, Sárvár és Szombathely városokat is. Fischer Lajos, egy jéggyár felállítását tartaná szükségesnek. A polgármester ez irányban lépéseket fog tenni és ha akadályokba nem ütközik, akkor a képviselőtestület nem fog elzárkózni a felszólaló kívánsága elől. Kovács Sándor az alsóvárosban a közel napokban kiütött tűz alkalmával tapasztalta, hogy az alsóvárosban a fecskendőnél elhelyezett tömlők oly rossz állapotban voltak, hogy képtelenség velük vizet szivatni, ami miatta fecskendőt sem tudták használni. Kéri ezeknek a bajoknak a sürgős orvoslását. Az interpelláló képviselőt Szokoly Ignác r. kapitány megnyugtatja hogy ő már e bajok orvoslására ép a napokban felhivta a tanács figyelmét, amely ügyben ez haladéktalanul intézkedni fog. Tálos Sándor, nem ad hitelt a r. kapitány szavainak. Ezért az illetlen kifejezésért a polgármester azonnal rendreutasítja. Nem fogadja el a választ és kérdi, hogy a szerek ilyetén való kezeléseért kit terhel a felelősség? Mészáros Károly polgármester válaszol Tálos Sándornak, hogy szerinte a felelősség a tűzoltóságé, amennyiben a városi tanács csak most a r. kapitány beadványából értesült a tömlők hasznavehctetlenségéről. Kéri úgy a r. kapitány valamint az ő válaszának is tudomásulvételét. A közgyűlés, valamint az interpellálok is megnyugosztlak a kapott felvilágosításokban. ovács József, azzal a kérdéssel járul a polgármesterhez, valamint a képviselő testület elé, hogy hajlandók-e már végre a tűzjelző állomásokat felállítani a város külömböző helyein ? Szerinte erre nagy szükség volna. Védelmébe veszi azután a tűzoltóságot, amelynek az óriási része önkényt vállalkozott a szerepre, tehát illő, ha elismerést nem kapnak, legalább ne zúdítsanak a fejére olyan hibákat, bűnöket, amelyeket nem követtek el. Nevezetesen a legutóbbi tűzesetnél kissé megkésve érkeztek ugyan, de az nem az ő hibájuk, hanem az átláthatatlan ködben nem tudták felfedezni a tüzet ideje korán, — amiről maga is meggyőződött — hozzájárul még ehhez, hogy a tűztorony oly alacsony, hogy a magasabb házak alaposan elveszik a nyílt kilátást. Felhivja egyúttal a polgármester figyelmét, hogy nézzen utána a szövőgyárban levő tűzveszélyes építkezéseknek. A polgármester megnyugtató választ ad, amelyben úgy az interpelláló, mint a közgyűlés megnyugodott. Tárgysorozat. Schlosszer István, pápai lakos kéri, hogy az általa bérletben birt bolti helyiséget, ujabb 6 évre az eddigi feltételek mellett, adják neki bérbe. A szerinti szavazás után helyt lemnek. A gyám- és közpénztári pénzek elhelyezése. Hosszabb vita indult meg a gyám- és közpénztári pénzek elhelyezésénél, amelyben résztvettek Lampert József, Keresztes Gyula, Dr. Hoffner Sándor, Dr. Lövy László, Jilek Ferenc, Varga Rezső és Somogyi József. Határozatilag kimondotta a közgyűlés, hogy kétharmadrészét a «Pápai Takarékba» egyharmadrészét a «Pápa és vidéke takarékba,» 20,000 koronát pedig a «Hitelszövetkezetben» helyeznek el. közgyűlés név adott a kéretanulásnak mindig érezni kell. Aki nem érzi, az menjen s fogja meg az eke szarvát. Úgy is becsülni fogom. Mert én mindenkit becsülök, aki a működési körét jól választotta meg. Szeretem és segítem, amiben csak lehet. — Ha volna szives nekem is . . . -—- Szives vagyok én kedves öcsém mindenkihez. Ez volt a bajom egész életemben. Bolondja voltam másoknak. Tettem, amit tehettem. De a háláról, arról ne beszéljünk. Pedig hány embert segítettem ki a nyomorúságból. — Nekem is most három forintra .. . — Az kicsi pénz, kedves öcsém. Hidd el nekem, hogy kicsi pénz. A mai világban sok kell, ha az ember csak valamihez is akar kezdeni. Hát még ha valami üdvös vállalatba akar fogni ? — Pedig nekem most csak annyira. . . — Igen, neked csak annyira mennek a vágyaid. Te kevéssel beéred, mert csak magadról kell gondoskodnod. Itt éreztem, hogy elpirulok. — De kedves öcsém, majd meglátod, hogy váitozik az élet. Ketten, hárman, négyen lesztek, és így tovább. Akkor pedig több kell. — De hallgasson meg édes bátyám.. . — Oh, tudom én mit akarsz mondani. En is így gondolkoztam, mikor fiatal, tapasztalatlan legényecske voltam. Én is rövidlátó voltam. Hanem engemet az élet már sokra megtanított. Várj te is, amig ilyen fehér lesz a hajad, mint az enyém. Akkor majd ne félj, másképen látsz. Ne felejtsd el, hogy te most még a tavaszban vagy, s a tavaszi buja, lombos világban szűkebb ám a látókör, mint tél felé, mikor a lombok meggyérültek, és sok minden elpusztult, ami addig a kilátásunkat korlátozta. Gondold el csak, hogy az erdőben tavasszal milyen rövid a látásunk; ellenben mennyire ellátunk benne ősszel, mikor immár sok száraz levél lehullt. — De én nem erről akarok . . , — Te erről még ne is akarj beszélni, kedves öcsém! Bolondság volna neked most még ilyenekkel foglalkoznod. Aki fiatal az ne aggalyoskodjék, hanem élje vigan az életét. — Szerettem volna Domokos bácsit felaprítani. Annyira bántott, hogy sehogy sem enged szóhoz jutnom. Magamról egész megfeledkezve, türelmetlenül vágtam szavába: — Kérem szépen, én egy komoly dolgot .. . — Tudom, kedves öcsém, hogy te egy komoly dolgot többre becsülsz száz léha dolognál. S helyesen is teszed. Lásd, mindig azt szerettem benned, hogy komoly vagy. Nem holmi léhaságokon töröd a fejedet, mint sok más fiatal ember. Nem a szoknya, hanem a komoly tanulások. Ezt becsülöm benned. — Jó, jó, de adjon nekem, kedves Domokos bácsi . . . — Óh, neked már nincs szükséged, hogy tanácsot adjak. Te már, látom, úgyis jó uton vagy. Téged nem féltelek. Végre is átláttam, hogy az öreggel az ítéletnapig sem jutok dűlőre. Nem hagyja megmondanom, miért jöttem. Vettem tehát a kalapomat s elkeseredve távoztam. Domokos bácsi pedig kedélyesen tovább csevegve kisért ki egész a kapuig s még onnan is utánam kiabált: — Máskor is eljöjj ám. Ne felejtsd el r hogy itt vagyok én, akármi bajod van.
