Pápa és Vidéke, 5. évfolyam 1-52. sz. (1910)

1910-04-03 / 14. szám

PÁPA ÉS VIDÉKE. 1910. március 6. Beszámoló- es programmbeszéd. H oit s v Pál, városunk volt orsz. képviselője ma d. e. 11 óra 10 perckor érkezik városunkba. Ugyanekkor érkeznek Apponyi Albert gróf, Sághy Gyula, Thaly Ferenc, Saágk Manó v. orsz. képviselők. A független érzelmű polgárság lelkes tüntetéssel fogadja Apponyi Albert grófot és a kíséretében érkező képviselőket. Szeretett volt képviselőnk d. u. fél 4-kor mondja el beszámolóbeszédét , utána programmbeszédet is mond. Felszólal Apponyi Albert gróf is, kinek beszéde iránt óriási az érdeklődés. A beszámoló helyéül az alsóvárosi ovoda udvarát jelölték ki. A függetlenségi párt vezetősége lelkes plakátokon hivja fel városunk hazafias polgárságát, hogy a fogadtatást és a népgyűlést tegyék mentől impozánsabbá! H14 £ к. -— Bauer Antal nem váilal jelöltséget. Bauer Antalt, az ugodi kerület volt szabadelvüpárti képviselőjét most is több veszprémmegyei kerületben emlegették munkapárti jelöltképen. De Bauer Antal nem vállal jelöltséget. Elhatározását a következő érdekes levélben okolja meg: Jó és rossz időkben a szabadelvüpárthoz tartoztam, akár dicsőitették, akár lenézték és szidták ezt, mert elveimhez hű kívántam maradni még áldozatok árán is. De meggyőződtem, hogy elvüség, önzetlenség (Magyarországon teljesen fölösleges tulajdonságok, sőt ezek által legföljebb nevetségessé válik az ember. Elvet, meggyőződést célszerűség szerint változtatni, mindenkor a napos helyre állni, ahogy számos főispán, volt képviselő és jelenlegi jelölt teszi: ez való nálunk, így lehet célhoz érni. Megundorodtam mindettől, nem tudok ilyenekhez alkalmazkodni, egész valóm fellázad ellene. Ez az oka annak, hogy nem vállalok jelöltséget, dacára annak, hogv nagy örömömre és megtiszteltetésemre szolgált volna azt a vidéket képviselni az országházban, mely nekem is otthonom.« Táncmulatság. A helybeli leer, szocialisták ma este a Griff-szálló nagytermében jótékonycélu táncmulatságot tartanak. Belépti-dij személyenkint 1 kor. A zenét Füredi Kálmán teljes zenekara szolgáltatja. Felülfizetéseket tekintettel a jótékony célra köszönettel fogadnak és nyugtáznak. Korytniea. (Mióta a Rózsahegy Ko- rvin icai vasút megnyílt, a gyógyulásra és üdülésre szoruló közönség fokozottabb mértékben keresi fel a magyar Karlsbadot: az ozondus levegőjű, gyönyörű fekvésű, festői Korytnicát. A közlekedés kényelmével a fürdőközönség kényelméről való gondoskodás is karöltve halad. Dr. Ormay József kir. tanácsos, főorvos, fürdőtulajdonos, nem kiméivé költséget é^ fáradságot, egész sereg új építkezéssel gyarapította a hatalmas fürdőtelepet. Tavaly épült a rendkívül kényelmes Hungária szálló, továbbá a modern kor igényeinek teljesen megfelelő új vizgyógyintézet, melynek berendezésével kevés világfürdő hasonló intézete vetekedhetik. Tavaly adták át a forgalomnak a Stanek Albert új erdei sétautat, mely új, festői tájakat tár fel, a Kárpátok változatos, meglepő panorámájából a sétáló közönség előtt. Gyomor, cukor és idegbetegeknek ma már igazán nem kell külföldi gyógyfürdőkre törekedniük; Korytniea az ő elismert kitűnő gyógyhatású vizeivel, subalpinikus levegőjével, klimatikus fekvésével, dietetikus konyháival és főleg kényelmes szállóival ma már minden hasonló külföldi fürdővel vetekedik. De nemcsak a betegek, hanem a fáradtak is megtalálják, amit a fürdő mind fokozottabb népszerűsége igazol, itt erősítő üdülésüket. — Helység-névváltozások a pápaijárásban. Л belügyminiszter a következő helységnévváltoztatásokat tette a pápai járásban: Acsádból—Nagyacsád lett, Dereskéből— Pápadereske, Gergelyiből —Marczalgergelyi, Jákóból—Bakonyjákó, К op p án y b ól—Bakonykoppány, Nyögérből—Pápanyögér, Salamonból — Pápasalamon, Szentivánból — Bakonys zentiván. Pályázati hirdetmények. Л keresk. miniszter pályázatot hirdet, a Voigtländer Frigyes-féle alapítványra, melyből 2, egyenként 2300—2300 koronás ösztöndijat, nyerhet cl 2 magyar honos szegényebb sorsú iparos, kik tanulmányaikat tovább akarják fejleszteni. Úgyszintén a Goldberger-féle alalapítványnak özvegy és árvasegélyekre 2400 koronát kitevő kamataira 8, egyenként 300—300 kor. pá

: lyázat a győri keresk. és iparkamara utján f. é. április hó 15-ig nyújtandó be, bővebb felvilágosítás az ipartestületi irodában kapható. Hajnóczky Béla elnök. Hirdetmény. Pápa város gyámpénztárának 1909. évi átvizsgált számadásait az árvaszék javaslatával együtt f. é. április hó 3-tól fogva 15 napon át a vár. számvevői hivatalban közszemlére teszik ki, a nctáni észrevételek ezen időtartam alatt a városi árvaszék iktató hivatalánál beadhatók, Pápa, 1910. márc. 30. A városi árvaszék. — Garázdálkodó huszárok. Néhány héttel ezelőtt letartóztattak a rendőrök egy ihászi csikótelepi huszárt, mert a Főtéren kirántott karddal kergette a közönséget. (Meglehetősen el volt ázva a vitéz, de azért, ugy látszik, emlékezett rá, mi történt vele, mert társai is tudomást szereztek а rajtaesett hallatlan »sérelem« -ről. Hogy a régi huszárvirtuson csorba ne essék, húsvéthétfőn hét közös huszár jött be a városba. Eleinte csendesen viselkedtek, terepszemlét tartottak, de később már ők Akartak az urak lenni a Főtéren s a gyalogjáróról sorban lelökődték a sétálókat. Garázda viselkedésük csakhamar szemet szúrt egy rendőrnek. Figyelmeztette őket, hogy ne zavarják a járó-kelőket. De beszélhetett nekik, akár a beteg németnek holta után. Nemcsak, hogy szót nem fogadtak, hanem egész nyíltan mondogatták, hogy még ma leszámolnak« a rendőrökkel is! Ordítozva vonultak végig a Fő-utcán és a Jókay-utcán. Lökődték, taszigálták, aki eléjük került, azután bekanyarodtak a Majorutcába, ahol egymással is összeverekedtek. Utóbb bementek egy nyilvános házba; mindenkit leszurással fenyegettek s a ház tulajdonosának kardot szegezve, árra kényszerítették, hogy pénzt adjon nekik. Л megrékis gyepháti tanító. Mi tehát igyekezetünk rúdját nemes biró urammal oda irányítjuk, engedné meg nemzetes uram, hogy e két szív egymásra találjon. Jelentőséges várakozás. Ferkó tűkön ült s a szemét sem merte felnyitni, csak irult-piru.lt, mint a főzött rák, zsörtölődve magában Dorogi uram ellen. Végre megszólalt Hátszéki uram. -- Szép, szép! A kedves tanító ur ellen nincs semmi kifogásom, de azért leányomat mégsem adhatom oda neki. - (Mordózom! Ezt nem értem! Tetszik a gyerek és még sem tetszik ! — Ne zavarjon a beszédben Dorogi uram; azt akartam mondani, hogy előbb kérdezzük meg magát a leányt is. Ez már más! Helyes, kérdezzük meg. Pár perc múlva ott vo]t Mariska is. Nappali ruhájában még kedvesebb volt, mint máskor. Jöjj „csak, édes lányom, mulattasd addig az urakat, mig/én visszajövök. Künn van egy kis dolgom. Jelentős tekintetett váltott Dorogival s kiment. Üdvözöljük kelő szép hajnal! bókolt az öreg Dorogi. Ugyan, maga javíthatatlan, hogy lehetek én kelő hajnal, mikor már a nap lefelé jár ? — Ej, aranyos, de eltalálta a kérdést! Ep ezt akarjuk most magácskának megmondani. Ha megengedi, édes kisasszony, én ideülök a kanapé szélére, kegyed ide mellém középre, Ferkó öcsém meg majd elfoglalja a másik végét . . . Ni-ni, hogy húzódik a gyerek, ne félj, csak ülj le, úgyis szeretnél mindig ott ülni. Hogyan, Füzes úr annyira szereti a kanapét ? Több esze van, hogy ne a kanapét szeresse, hanem a drága kisasszonyt. Mondja csak, nem szeretne e fiatal ember, beborult egén kelő szép hajnal lenni ? — Dorogi bácsi ?! Na, csak ne tetesse mágát, maguk ketten éppen összeillenek. Nézze csak azt a szegény gyereket, milyen epedve tekint rá. Mariska zavarba jött. Csak ennyit tudott susogni: Hisz a tanító úr sohase említett ilyet. Ha csak ez a baj! Kérd meg Ferkó a kisasszony kezét, ne tátogass. A boros üvegekkel belépő Hátszéki már egymás karjaiban találta a két fiatalt... Megvolt a lakodalom is. Dorogi uram volt a legbüszkébb, mert a szép párt ő boronálta össze. Mikor a fiatal pártól elbúcsúzott, megfenyegette Ferkót, miközben hamiskásan mosolygott. — - Aztán, gyerek, megbecsüld ám a a feleségedet! Ne tégy úgy, mint azok, kik csak a mézeshetekben tudnak szeretni, s azután ott hagyják az asszonyt egyedül a kályha mellett búslakodni, ők maguk pedig más körökben keresnek maguknak szórakozást. Ez nem becsület! Ha ezt meglátom, kitekerem a nyakadat!