Pápa és Vidéke, 5. évfolyam 1-52. sz. (1910)

1910-01-09 / 2. szám

4. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1910. január 16. Krónika, mely szól egyik laptársunk multheti cikkének egynémely állításáról. „Józanul is gondolkodni tudó elemek" azok, akik látják, hogy politikai, gazdasági és kulturális életünk minden ágában meg­állíthatatlannak látszó .erővel terjed a rotha­dás; hogy a régi ideálok — férfiakban is, gondolatokban is — megkoptak; hogy új világnézletet, a keresztény magyarság évez­redes hagyományait csuffátevő gondolkodás­mód miazmáit szívjuk be a közélet megnyi­latkozásának minden szervéből. S nem kell ahhoz antiszemitizmus, nem kell gyűlölet, vagy elfogultság, hogy rájöjjünk, honnan s kik által terjed ez az észjárás, kik az élesz­tői és hirdetői ennek az új világnézetnek. Bármelyik szervét, érvényesülésének bárme­lyik eszközét tekintjük is, mindenütt a zsidó­ságot látjuk a munkának első soraiban. Új­ság, szinház, lelkiismeretlen izgatás, gyanús üzletek, üzleti tudomány által majdnem min­dig ők az általános bomlásnak kovászai. A budapesti tudományegyetem statisztikai ada­tai világosan megmutatják, hogy a kultura fegyvereit, ezeket a mindenféle ágyúnál biz­tosabban öldöklő szerszámokat valamennyi magyarországi nemzetiségnél, vallásnál és hitfelekezetnél serényebben kaparintja kezé­be a zsidóság, s a közel jövő azt fogja bizonyítani, hogy egy-két évtized múlva a magyarországi intelligenciának legalább is egyharmadát azon népfaj képviselői fogják alkotni, mely országunk lakosságának ma még csak huszonötöd részét teszi. Egy jó magyarnak, s jó kereszténynek, erről gon­dolkodni, úgy hisszük, nem badarság! Mert hisz utóvégre, Magyarország a magyaroké! „Protestáns Németország". Ez a szó­lam napjainkban egy nagy hazugság! Mert Németországban több mint 20, — Ausztriá­ban meg 8 millió kath. német van. A Rajna és a Duna völgyei, éppen a legvirágzóbb országrészek, túlnyomóan katholikusok! Tes­sék csak a földrajzokat átböngészni?! -„A katholikus és klerikális befolyás által tönkretett Spanyolország" helyesen így: a szabadkőművesség és liberális kor­mányok által tönkretett Spanyolország. Spa­nyolország a XVI. században világraszóló szerepet játszott. Azonban a szervezett sza­badkőművesség majdnem 200 év óta éppen a kath. országokat, első sorban Spanyolor­szágot választotta romboló munkájának a szinteréül, s egyrészt forradalmak keltésével s a hitetlenség terjesztésével, másrészt meg a kath. egyház nyomorgatásával igyekezett megakadályozni a vallás befolyását. Spanyol­országban most tulajdonképeni politikai pár­tok nem léteznek, hanem van egy magát liberálisnak nevező, de istentelen párt és egy kis keresztény törekvésű szerény pár­tocska. Ez nem elég bátor és határozott, mert ha valami szabadkőműves izü törvény­javaslatot hoz elő a minisztérium, alig talál­kozik egy képviselő a keresztény elvek vé­delmére. Milyen lehet tehát egy olyan ország állapota, hol önzésből összetákolt kormányok vannak, azután protekciós, tudatlan hivatal­nok sereg, melyet, a szabadkőműves páho­lyok, mint a bábukat, madzagon ráncigálnak; kik természetesen nem is képesek magasabb koncepciókra és saját jólétük biztosításán túl nem is terjed ki eszmekörük. Harminc­negyven éve, hogy korlátlanul uralkodnak a világot megváltó liberálisok Spanyolország­ban és mit hoztak létre ? Azt, hogy a nép borzasztóan elszegényedett, az államadósság ijesztő módon felszaporodott, az állam va­gyona csökkent, de felburjánzott a vallás­talanság és általánossá lett az elégületlenség! Ezeket a bűnöket pedig nem lehet a kath. vallásra tolni s nem szabad a felületes új­ságok hazugságai után okos embernek ilyen vádakkal előállani! EGYESÜLETI ИШ^К­— Felolvasó-estély. A kath. kör ma vasárnap este 6 órakor a bencések tornatermében felolvasó-estélyt tart, a következő műsorral: I. Enek. Előadja: a kör dalárdája. II. Népdalok. Cimbal­mon előadja: Ress Margit urleány. III. Felolvasás. Tartja: Szeberényi László úr, IV. Monológ. Előadja: Wolmuth Lajos úr. V. Kuplék. Énekli: Kalmár Bandi, zongorán kiséri: Gaál Ilonka úr­leány. Belépődij nem tagoknak 40 fill. Szociális estély. Nagyszabású estély volt január 2-án a ker. Munkás-egyesületben. Most már ismételten oly 7 nagy volt az ér­deklődés, hogy a későn érkezőknek még I állóhelyet sem tudtak szerezni a buzgó ren­dezők. Az estélyt az egyesület hatalmas da­lárdája nyitotta meg Horváth Lajos ügyes vezetésével; majd Friss Juliska szerzett di­cséretet kitűnő szavalatával. Schlosszer Ferenc kupiét énekelt Bognár Józzef szavalata az «Obsitosról» általános derültséget keltett. Az estély nek azonban legnagyobb fényt a «Nem jut eszébe c. bohózat kölcsönzött, melyben a főszerepet Madarász József ját­szotta. A többi szereplők: Arky Mariska Molnár Terus, Vince István cs Veisz János voltak, akik tömérdek derültség és tapsvihar közt játszottak. — Az estély nek egyik nagy jelentőségű mozzanata volt Kánzli Gyula el­nök beszámolója az egyesület múlt évi mű­ködéséről. A Keresztény Munkás-Egyesület ujabban hatalmas virágzásnak indult. Tagjai közt papok, tanárok, hivatalnokok szép szám­mal képviselik az intelligenciát. Az iparos­osztályból pedig az összes helybeli iparágnak vannak mester és segéd képviselői. Sok ta­got számlál a dohány-és szövőgyári munká­sok és munkásnők közül, továbbá van több kereskedő, vendéglős és földműves a tagok közt. Az egyesületnek 24 tagú dalárdája működik az estélyeken; a mult évben 36 felolvasó-estélyt rendeztek, melyeken Káuzli Gy. elnöké volt az oroszlánrész. Előadtak 152 szavalatot, 38 monológot és dialógot; szep­tember havától kezdve minden második va­sárnap színielőadást rendeztek; összesen 78 tag mutatta be tehetségét a külömböző szerep­léseken. Az egyesület kebelében mindig na­; gyobb arányokat ölt a szociális eszmék ter­jedése; nem a forradalmi, mindent feldúló nemzetközi demokrácia, hanem az építő, jó­zan keresztény szociálizmus eszméje. Leg­újabban az agitációs iskola kezdte meg mű­ködését Káuzli elnök vezetése alatt, melynek célja a tehetségesebb fiatal munkásoknak szónoki, kiképzése; hogy így a magukba i szívott iózan szociális eszméknek szóval is harcosai lehessenek. — Tagfelvétel. A kath. legényegyesü­letben ma este 6 órakor ünnepélyes tag­felvétel lesz. Kilenc uj tag jelentkezett, kiket Blasutigh Sándor elnök vesz fel a rendes tagok sorába. Műkedvelői színielőadás- A kath. legényegyesület f. hó 16-án, azaz a jövő va­sárnap a Városi Színházban műkedvelői színielőadást rendez. Szinre hozza Kasza Vilmos «Az erdők királya» c. népszínművét három felvonásban. A jegyek előre válthatók Giczy Vilma úrhölgy dohánvárudájában Fő­tér 14. sz. alatt és az előadás napján d. e. 11—12-ig és este 6--8-ig a szinházi pénz­tárnál. A szinház fűtéséről lelkiismeretesen gondoskodnak. M. t. olvasóközönségünk b. figyelmét már előre is felhívjuk erre a mindvégig érdekes szinmű-előadásra és egyúttal kérjük nagyrabecsült támogatását is. A felsővárosi kath. kör egyre job­ban fokozódó érdeklődés mellett tartja fel­olvasó-estélyeit. Az első alkalommal (dec. 19-én) Béri Zsigmond elnök mondott meg­nyitó beszédet s ugyancsak ő tartott felol­vasást is, Keresztes Gyula e. t. kis leánya pedig kedvesen szavalt. Január 6-án ismét rendkívüli látogatott gyűlése volt a körnek. A felolvasást Káuzli Gyula tartotta, aki pom­pás gyors fotográfiákat készített a szabad­kőmivesckről. A zamatos humorral átszőtt, tartalmas előadást viharos tapssal hálálta meg a hallgatóság, melynek nevében a távol­lévő elnök helyett Jung Benedek bencés tanár mondott az előadónak néhány meleg szóval köszönetet. Mező Bözsike hatalmas : erővel, az érzések mesteri tolmácsolásával szavalta el Bán Aladár «Jézus» c." költemé­nyét. A kitűnő szavalót, kire méltán büszke a kör, viharos ovációban részesítette a hall­! gatóság, mely nagy tetszéssel fogadta Tomor Imre szép szavalatát is. A legfiatalabb gár­I dát a kis Mező Imre és Polgár Róza képvi­selték ügyes, kedves, szavalataikkal. A leg­közelebbi felolvasó-estély január 16-án lesz. Hl R EK. — Tea-estély. A kath. kör e hó , б-ára hirdetett tea-estélyét ma vasár­nap este tartja meg. Beléptidij nem tagoknak 1 kor., tagoknak 60 fillér. Kezdete este fél 9 órakor. Boldog újév a v. szegényeknek. Gróf Esterházy Pál az újévi üdvözlések meg­váltása címén 200 koronát adott a városi szegényeknek. A nemes cselekedet önmagá­ban leli dicséretét. Plébánia betöltése. A kapornaki j (Zala m.) esperesi kerületbe tartozó bezerédi plébániát a vallás és közokt. miniszter be­mutatólevele alapján Jankó vich Ferenc felső­iszkázi káplán nyerte el. Helyi káplán. A Bakony közepén fekvő regényes vidékü cseszneki helyi káp­lánság javadalmára Bartha István pacsai káp­lán ki fél év előtt Ugodban működött, ne­veztetett ki. — Államsegély kérvényezés. A pápai rk. iskolaszék még a mult év folyamán ha­tározatilag kimondotta, hogy két uj, egy fiu­és egy leányosztályt állít fel államsegéllyel. Az iskolaszék, mint a hitközség jogi kép­viselője be is nyújtotta kérvényét az állam­segélyért, de a miniszter azon megokolással, hogy 1909 évre előirányzott tanügyi költ­ségvetés annyira ki van merítve, hogy ujabb terheket már nem bir el, visszaküldőbe. Egyben azonban kilátásba helyezte hogy az 1910-re megadja az államsegélyt. Mint ille­tékes helyről értesülünk, az ujabb kérvényt már be is adták, s így igen valószínű, hogy a két uj osztályt a jövő tanévre már végle­gesen szervezik. Lesznek tehát tanítóválasz­tások, melyeket már az uj iskolaszék ejt meg. — Uj vasút э Balatonhoz. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter Marton Ignác nagypécselyi földbirtokosnak a m. kir. állam­vasutak Pápa állomásából kiágazólag Tapol­catő, Pápa-Kovácsi, Jákó-Farkasgyepü, Ma­gyarpolány, Szentgál, Tótvázsony és Magyar­barnag községek érintésével a m. kir. állam­vasutaknak Balatonfüred állomásáig vezetendő keskenyvágányu helyiérdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évi időtartamra megadta. Megyebizottsági tagválasztás Sala­monban. A salamoni kerület mult hó 30-án szavazattöbbséggel Kőszeghy Aladár kéttor­nyulaki kisbirtokost választotta meg megye­bizottsági tagnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom