Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)
1909-03-28 / 13. szám
1*2. szám. Pápa és Vidéke 5. oldal. megtudják, mire fordítják a befolyt összeget. A szegények segélyezése a cél. A patroneszszek havonkint beszámolnak a szegények lakásán szerzett tapasztalataikról s a szükség -szerint nagyobb segélyben is részeli tenek egyeseket. Különös elismeréssel kell megemlékeznünk a beteglátogató patronesszekről, a kik valóságos hősei a keresztény felebaráti szeretetnek. Az elhunyt szegények lelkiüdveért szentmisét szolgáltatnak. Mikor a jótékonysági szakosztály alakuló-félben volt, többen azzal az óhajjal léptek elő, nem volna-e célszerű egy kath. nőegyletet alakítani. Igaz, hogy van ref., van izr. nőegyletünk, tehát jogunk lett volna alapitani kath. nőegyletet is 3 de nem tartottuk célszerűnek. Bizonyos körök azonnal telekiabálták volna a várost, hogy ismét felekezeti célokat szolgáló egyesület alakult, hogy klerikálisok, békebontók vagyunk, stb. El akartuk kerülni ezt a heccet, hogy megkíméljük a hölgyeket a kellemetlenségtől. Sok huza-vonával is járt volna az uj egyesület megalakítása. Uj alapszabályokat kellett volna késziteni, a miniszteri jóváhagyást kieszközölni, stb. Sokkai egyszerűbb s egyszerűbb s egyszersmind époly célravezető volt a jótékonysági osztály megalakítása. Ehhez nem kellettek uj alapszabályok, mert hiszen csak szakesztálya az uj patronázsnak, mégis el lehet vele érni ugyanazt a célt, mint egy kath. nőegylettel. A szakosztály tehát megalakult, de — nem volt pénz. Szerencsére akadt ez is. A befolyt összeg zömét a bencés templom szent Antal perselye szolgáltatta, mely havonként átlag 50 K-át jövedelmezett e jótékony célra. Botka Emma. a patronázs buzgó pénztárosa lelkiismeretes, részletes beszámdót készített, melyet az igazgató főbb vonásaiban közölt is a közgyűléssel. Elvül mindjárt a megalakuláskor kikötötték, hogy nem tesznek félre egy krajcárt sem, hanem minden pénzt kiosztanak. — Az összes bevétel ez volt: A bencés tempi, szent Antal pers. 97057 K Tagsági dijakbóf 548"40 » Felülfizetésekből 29'50 > Összesen 1548*47 K Felülfizettek : Hanauer Béláné 9'40 K Hanauer Zoltán né 7- 40 K, Kobera Káról yné 2'20 K, Regüly Nándorné 40 f, Besenbach Mihályné 1'80 K, Eőry Ilonka 10 f, Sulyok Józsefné 2 60 K, dr. Salz Róbertné Bpest 3 K, Fekete Magda 1 K, Kártyapénz 1 K 60 f, összesen 29 K. 50 f. Ezenkívül Schultz Lothárné havonként 2 K, Haneuer Béláné 1 K, Szeli Kálmánné 30 f. tagsági dijat fizetett. — Kiadás volt: a) Szegényeknek 1,349 K 66 f. b) pénzbeszedőnek 96 K összesen 1,445 K 66 f. Az 1909. évre maradt 102 K 81 ffll. De ezt is kiosztották már az utolsó krajcárig. A patronázs tehát nemes munkát végzett. Újólag is a legmelegebben ajánljuk minden nemes gondolkozású ember figyelmébe. A tagsági dij havouként csak 20 fill. Édesanyám; (Megfogja a pap kezét). Kedves lelkiatyám, megbocsát-e nekem az Isten ? Olyan rosszat álmodtam. Mintha a pokolba akartak volna vinni. Pedig, Isten látja a lelkemet, megbántam, amit tettem. A pap: Édes fiam, azt magának tudnia kell, hogy ezen a világon van egy lény, aki ellen akármennyit vétünk is, mindig kész a bocsánatra, ha megbánjuk vétkeinket. És ez a lény az Isten. A beteg: Igen ... az Isten. (Nagy erőlködve odahajol édesanyja kezéhez és megcsókolja.) Es az édesanya. (Boldogan mosolyogva néz rá). Az anya (simogatja fia homlokát): Édes fiam ! A beteg (mosolyogva néz mindkettőjükre, azután összekulcsolja kezét a mellén és lejárja mosolyogva a szemét. — Csend). Az anya (merőn nézi azt a mosolygó arcot; halkan suttogva): Elaludt. A pap (odahajol a beteg szivére és nem hallja a dobogását; remegő hangon): Igen .. . örökre . . . Függöny. Epilog. (Élőkép. Temető. A főúton sokan sétálnak, urak, hölgyek, gyerekek vegyest. Távol a főúttól, csendes, magányos helyen magányos sir. Gyászba öltözött uri nő a sir előtt. Rendezgeti, ápolgatja a virágokat. Letérdel a sir -elé, ráborul a keresztre, imádkozik. Más senki sem keresi föl azt a sirt. Senki. Csak ő egyedül, Az édesanyja. « „A szociáldemokrácia hadapródjai." A szociáldemokrata vezérek nagyon jól tudják, hogy akié az iskola, azé a jövő. Mióta a felnőtt, hazafias munkásság ezrével szökik a táborukból, az ifjúságra vetették rá maguj kat teljes erővel. Sajnos, elég »szép« eredménynyel működnek. Március 14-én 3000 gyerek vonult ki Bokányit éltetve Budapesten, »a szoaiáldemokrácia hadapródjai« jelzésű táblával. Ennek a iélekvadászatnak szomorú eredménye ismeretes. Emiatt bomlott fel minden rend az ipariskolákban. A hitoktatók sokat tudnának erről mesélni. A kamaszkorban levő gyermek, kinek vérében van a csinytevés, már fogyatékos műveltségénél fogva is könnyen hajlik a lázitó, izgató szóra. Ilyen lázitó beszéd pedig elég akad. Izleltetőül idézzük larczai (Trebitsch) Lajosnak, a hires volt bögötei tanitónak egy-két nagymondását. Az ifjúság előtt ilyen épületes elveket hirdetett: »Ti a tanulást azzal kezditek meg, hogy megtanuljátok az Isten létét. Végig mente.; a biblián Ábrahám, Izsák, Jákób, Rebeka és Krisztus életén. Megtanuljátok minden mondásaikat és családi leszármazásukat, melyeknek hasznát sohasem látjátok. Ezzel táplálnak benneteket, hogy ne juthassatok azon tudományokhoz, amelyek nékül a ti egész életetek lehetetlen Ugy mint a mai iskolában a különféle Istenekkel és bibliával bolonditják fejeteket, ugy később előveszik a történelmet. Az mind hazugság! Nektek mindazt az álszent dolgokat, amiket belétek vernek, ki kell vetni magatokból. A régi Isten, a régi haza ' ma már csak papiroson van.« Csoda-e, ha ilyen elvek hallatára valósággal megvadul az a fiatal gyerek? Hát még a »könyvtáruk«? Ott vannak ám csak épületes dolgok. Majd alkalomadtán abból is közlünk egy kis szemelvényt, de előre is jelezzük, hogy nem — Budapestről. Kossuth Ferenc keresk. miniszter végre megsokallotta ezeket a visszaéléseket s a következő rendelettel vetett véget ennek a fonák helyzetnek: »Az utóbbi időben mind sűrűbben fordult-elő, hogy kiskorú iparostanoncok oly célzattal különböző egyesületeket vagy szervezeteket alakítottak és illetőleg ilyenekbe beléptek, hogy a felnőtt munkásokhoz hasonlóan szervezkedjenek. Minthogy a szülői hatalomról s. óló és az ipartörvény értelmében a munkaadók házi fegyelme alatt álló kiskorú tanoncokra az egyesülési és gyülekezési jog nem vonatkoztatható, de másrészt az sem engedhető meg, hogy a szerződéses tanoncviszonyban lévő kiskorú egyének a munkaviszonyokat tárgyaló gyűléseken részt vegyenek, mely gyülekezések gyakran korcsmai helyiségekben, szeszes italok élvezete mellett tartatnak: az 1884. évi XVII. t.-c.-ben megállapított jogkörömből kifolyólag a belügyi és a vallás- és közoktatásügyi miniszterekkel egyetértőleg elrenaelem, hogy az iparos (kereskedő) taDoncnak egyesületekbe való belépése, vagy egyletek alakitása megtiltandó és a hatóságok területén netán létező ily egyesületek felosztása iránt a szükséges intézkedések megteendők. Felhívom ehhez képest a közönséget, hogz az elsőfokú ibarhatóságot utasítsa, hogy az ipartörvény 78. szakaszából folyó kötelességüknél fogva e tilalomnak érvényt szerzendő, a tanoncok magaviseletét oly irányban is ellenőrizzék, hogy azoküak akár nyilt, akár tilos egyesületekbe, illetőleg szervezetekbe való bevonása, illetve belépése a jövőben megakadályoztassák. Azon tanoncotthonokra, önképzőkörökre és ifjúsági egyesületekre, amelyek a vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák 21.411—1907. sz. alatt kibocsátott rendelete értelmében az iparostanonciskolákkal kapcsolatban az iskelák igazgatói, vagy helyetteseinek vezetése mellett szerveztettek, ezen körrendeletem hatálya nem terjed ki.« A keresk. miniszter rendelete élénk örömet keltett a hazafias gondolkozású iparososztály soraiban. HÍREK. A pápai Kath. Kör ma este 6 órakor tartja utolsó felolvasó estélyét a bencés gimnázium tornatermében. Műsor: 1. A lóvásár. Tömörkény J. elbeszélése után szabadon átalakítva. Előadják: Hadadi Mihály: Tóth Béla III. o. t., Kabók Illés: Somogyi János III. o. t., Matyi jogász: Szentgyörgyi Ferenc III. o. t.^ Kun gazda: Csécs Pál IV. o. t., Birkás gazda: Rziha Jenő III. o. t., Imre gyerek: Domonkos János II. o. t., Kupec: Surányi Lajos III. o. t. Nép. Színhely: a dorozsmai vásártér. 2. Beethoven: Hegedü-szonáta. Hegedűn játsza: Gyémánt Miklós, zongorán: Kis József. 3. Felolvasás. Tartja: Blasutigh Sándor. 4. Dalok. Énekli: Tóth Anna, zongorán kiséri Gyémánt Miklós. 5. Népdalok. Énekli a dalárda. Személyi hir. Molnár Dénes veszprémi kanonok a hét folyamán városunkban tartózkodott.