Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-02-28 / 9. szám

1*2. szám. Pápa és Vidéke 5. oldal. igaz, őszinte barátja volt; bőségesen rászól- i gált arra, hogy elismeréssel emlékezzünk j meg róla. Jándi Bernardin, az uj elnök nehéz örökséget vett át. A Kath. Kör eljutott a delelőponthoz, melyről visszatérnie nem lehet, nem szabad. Ismerjük az uj elnök széleskörű tudományos és irodalmi készültségét, ismerjük kéLyes művészi Ízlését s ép azért nem is félünk a visszaeséstől. Erős katholikus érzése öntudatosabb, energikusabb kath. életet fog vinni a körbe, szeplőtlen hazafisága pedig garancia arra, hogy a pápai Kath. Kör az ő vezetése alatt erős bástyája lesz az izzó haza­fias érzésnek, a tettekben megnyilvánuló haza­szeretetnek. 1 Szivünk egész melegével köszöntjük Kalmár Károlyt is, az uj társelnököt. Kevés olyan népszerű embere van a városnak, mint a mi kedves Károly bátyánk. Mindenütt ott van, ahol dolgozni kell, de az elismerés, a dicséret elől mindig megszökik. Önzetlenségét, tiszta jellemét, csodálatos munkabírását min­denütt ismerik és tisztelik. S igazán csak a szeszélyes véletlenen és a kath. választók abszolút szervezetlenségén mult, hogy kima­radt a városi képviselőtestületből. Sokat fá­radozott a Ker. Munkásegyesületben. Hogy a kath. Körben mit művelt, arról tanúságot tehet a kör minden egyes tagja. Barátságos, meleg otthont varázsolt a kör helyiségében s olyan meghitt, testvéries egyesületi életet teremtett, amilyennel Pápán egyetlen kör sem dicsekedhetik. Nem annyira a szavak, mint inkább a tettek eraberg. A Kath. Kör csak az igaz érdemet, a fáradhatatlan munkássá­got jutalmazta meg, mikor szinte páratlan lelkesedéssel választotta meg őt társelnökké és háznaggyá. Molnár Kálmán derék, kötelességtudó tisztviselője volt a körnek. Működését emlé­kezetessé teszi az a fényesen sikerült színi­előadás, melynek Zsitavy Sándorral együtt ő volt a lelke, rendezője. Sajnáljuk visszavonu­lásukat. Szeretettel köszöntjük a többi uj tiszt­viselőt is, s igaz szívből kívánjuk, hogy mű­ködésük áldásos, eredményes legyen a Kath. Körre ! Farsang vége. A farsang utolsó napjait ugyancsak iparkodtak kihasználni ugy a különböző egye­sületek, miet a mulatni vágyó fiatalság. Alig volt nap, melyre valamiféle mulatság ne ju­tott volna. Tombolt a jókedv. Vigadott, aki csak tehette. Az alkalom meg volt rá adva. Azonban nemcsak a mulatni, táncolni vágyáé talált a mult héten kielégítést, hanem ezzel kapcsolatban a művészi érzésnek és huma­nizmusnak is jutott egy-egy est. Az előbbire a helybeli ref. leánynevelő-intézet által ren­dezett farsangi előadás, az utóbbira pedig a Wahrmann-egyesület által kóstolóval, tom­bolával és világpostával egybekötött estély adott alkalmat. De vegyük sorra a vigadozásokat a far­sangi naptár szerint: Wahrmann-estély, Febr. hó 20-án, szombaton tartotta a Vahrmann-egyesület estélyét az Otthon-kávé­ház összes termeiben, amely a szorongásig meg is telt közönséggel. Volt itt világposta, tombola, kóstolni való, de elég. A jótékony­ság nevében meg is pumpolták a vendégeket az elárusító hölgyek alaposan. Jól tették. Ha kerül annyiféle sok haszontalanságra az ott megjelent uraknak, akkor nem rovandó meg, ha a hölgyek annyira, mondhatni igazán di­csérendő túlbuzgósággal igyekeztek a rájuk bizott tárgyakon túladni egy olyan egyesület javára, mint a Wahrmann-egyesület, amely az elhagyatott betegeket veszi ápolásba és ezzel a humanizmusnak egy nemes missióját teljesiti. Különösen a kóstoló asztal, amelyen a különféle étvágyingerlő ételek voltak kiállítva és árusítva, képezte az ostrom tárgyát. Itt Weiler Etuska, Csillag Rózsa, Goldstein Elza és Griem Ilonka szorgoskodtak a kiszolgálás körül. A tombolatárgyak kijátszása után táncra kerekedett a fiatalság és táncolt jó kedvvel virradtig. Rapoch Vilmos, az egyesület agilis el­nöke meg lehet elégedve az est sikerével, amely ugy anyagilag, mint erkölcsileg fénye­sen sikerült. A Kath. Kör theaestélye. Február hó 21-én, azaz vasárnap tar­totta a kath. kör a farsangban utolsó thea­estélyét, amely látogatottság és fesztelen jó­kedv tekintetében nem maradt el az eddig rendezett estélyektől. A ker. munkásegyesület estélye. E hó 21-én tartotta a ker. munkásegye­sület bőrmunkásaiuak szakcsoportja műked­velői szinielőadással egybekötött táncestélyét az egyesület helyiségében, melynek szépen si­került eredményéről lapunk más helyén szá­molunk be. A ref. énekegylet táncmulatsága. Ugyancsak e hó 21-én tartotta a ref. énekegylet a szokásos farsangi táncmulatságát a Griff-szálló nagytermében. A táncmulatság látogatottság tekintetében méltó volt az előző években rendezett táncmulatságokhoz. A Griff öreg terme csak ritkán látott olyan nagyszámú táncoló fiatalságot, mint ez alkalommal. Oly sokan voltak, hogy éjfél-utáni 3 óráig, amikor már kezdtek néhányan távozni, csárdásnál egyebet képtelenség volt táncolni. A fesztelen jókedvnek csak a késő reggeli órák vetettek I véget.j A ref. leányintézet farsangi előadása. Február hó 23-án, farsang utolsó nap­ján tartotta a ref. leánynevelő intézet far­sangi előadását az intézet nagytermében, a mely ez alkalommal zsúfolásig megtelt intel­ligens közönséggel. A műsor első pontja Chwal: vig szánkázás c. zeneképe volt, Kiss József zenetanár zongorakisérete mellett. Szép és kellemes szórakozást nyújtotta a szereplők preciz játékukkal, melyet a hallgatóság szűnni nem akaró tapsviharral honorált. A műsor 2. és 4-ik számát egy-egy dialóg töltötte be. Előbbinél Cukrász Margit és Belochowszky Anna Körösi Endre: A poéta cimü, utóbbinál Józsa Minka és Mátyás Margit Benedek Elek: Falun cimü dialógját adták elő, méltán rá­szolgálva arra az ovációra, melylyel a közön­sé ügyes és szép alakításukért adózott. Az utóbbi dialógban Mátyás Margit Rigóné, az egyszerű parasztasszony szerepében különösen tetszett s ötletes mondókáival könnyekig megkacagtatta a hallgatóságot. Gáthy Lenke és Weisz Franciska egy­egy zongoraszámban csillogtatták művészeti tehetségüket. Gáthy Lenkét már ismeri kö­zönségünk. Művészies játékával már régebben meghódított bennünket. Weisz Franciska a Babatündérből játszott el egy szép részletet oly precizitással, mely már a művészeti ní­vóra emelkedik. Méltán jósolhatunk neki e téren szép jövőt. Végül Tordai Grail Erzsi és Tamásyné Gáli Anna allegorikus játéka: A nap szaka­szai került versben, dalokkal, tánccal és élő­képekkel előadásra. A szép jelmezek, a hajnal­sugarakat jelképező leánykák bájos tánca, a közben előforduló szép szavalatok és énekek egészen bűvkörükbe hóditották a közönséget úgyannyira, hogy Csép Vilmának, aki a III. képben az »alkonyt« személyesítette, nem volt nehéz amár a szereplőkkel érző hall­gatóság szemeiből a könnyeket kicsalni, en­nek szavalatával, amelynek kezeléséhez ugy látszik ő nagyon is ért. Az I. képben »Haj­nalt Öllös Sárika, a II. képben pedig a »Nappalt« Bódis Zsófika személyesítette, kik­ügyes, szép szavalataikért a közönség, hálás tapsokban fejezte ki elismerését. Hozzá a mű­vészies zongorakiséretet Krausz Adrienne szolgáltatta, Eiismerés illeti meg Frauendienst Viktor fodrászt ügyes maszkirozásáért. A közel 2 óra hosszáig tartó szórako­zásról egy szép estély kedves emlékeivel tá­vozott a közönség, melyért hála és elismerés illeti meg az intézet vezetőségét. HÍREK. Uj püspökhelyettes. Megyéspüspök urunk U Nagyméltósága az elhunyt Palotay Ferenc dr. helyébe püspökhelyettessé és álta­lános ügyhallgatóvá Jánosy Ágoston c. püspök, apát- és olvasókanonok ur Ő Méltóságát nevezte ki. Dr. Lukcsics József — egyetemi tanár. Őszinte örömmel olvastuk szerdán a hivatalos lapban dr. Lukcsics Józsefnek egye­temi tanárrá való kinevezését. A legfiatalabb egyetemi tanárt fölösleges olvasóinknak be­mutatni. Hisz mindnyájan ismerik őt abból az időből, mikor még mindenkitől tisztelt, szeretett káplánja volt a pápai plébániának. Dr. Lukcsics József 1875-ben született s igy fiatalon kerül az egyetem katedrájára. Azonban egész eddigi munkássága szinte predestinálták őt erre az állásra, hiszen dr. Lukcsics, mióta csak befejezte a budapesti egyetemen a tanulmányait — le­számítva néhány hónapra terjedő lelkipásztor­kodói működését — Állandóan a tudományok csarnokában töltötte éveit s nem egy hatalmas

Next

/
Oldalképek
Tartalom