Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-02-21 / 8. szám

6. oldal. Pápa és Vidéke 11. szám. senki. Pap, hivatalnok, iparos, kereskedő gazda, férfi és nő — mind fogjon Össze. Ha többet nem, legalább egy porszemet vigyen mindenki ahhoz az alaphoz, melyen felépül a kereaztény Magyarország! Rövidre fogott beszámolónk egyébként a következő: Kauzli Gyula népszövetségi igazgató nyitotta meg az értekezletet rövid, de lelkes beszéddel. Tanulni és lelkesedni jöttünk össze. Mit ér a tehetség, a tudomány, ha nincs a szivünkben lelkesedés az iránt a gyönyörű idea iránt, amelynek Regnum Marianum a neve? Az összetartásban van az erő, az élet enélkül széthullunk, mint az oldott kéve. Kezet-kézbe téve munkálkodjunk nagy céljaink megvalósításán. Erős, edzett táborra van szükségünk. Lépjenek be az összes jelenlevők a Népszövetségbe. (Zajos éljenzés.) Jándi Bernardin bencés házfőnök volt a második szónok. Ez ünnepélyes pillanatban — úgymond — amikor szemközt látja pápai katholikus testvéreit, öröm és bizó reménység tölti el szivét. Kibontottuk a népszövetségi zászlót. Nem azért, hogy másokat támadjunk, hanem, hogy a magyar katholikusoknak törvényileg biztosított jogait, mindenki tiszteletben tartsa. Hazafiatlan nem lehet a népszövetség, hisz a m. kir. belügyminiszter is jóváhagyta az alapszabályait. Vallásellenes sem lehet, mert a legmelegebben ajánlják összes főpapjaink. Valóságos életkérdés, hogy mentől mélyebb gyökeret verjen. A negyvennyolcas törvényhozás megszüntette a katholikus vallás államvallás-jellegét. De cserébe nem adott autonómiát, mint a protestáns felekezeteknek Ebből a következetlenséghői sok ferde helyzet származott, különösen a kath. középiskoláknál. A népszövetségre vár az a nagy feladat, hogy az egyház jogait az állammal szemben megvédje. A franciaországi szomorú állapotok minket is gondolkodásra — ellenállásra intenek, mert az egyházellenes törekvések nemzetköziek. A legkisebb faluban is vannak szabadgondolkodók vagy szocialisták. Most a szekularizáció jelszavát dobták bele a közéletbe. Fegyverkeznünk kell — erős népszövetségi tábort kell toboroznunk, mig meg nem kapjuk az autonómiát. A népszövetség lesz az az alap melyen fölépül a keresztény Magyarország temploma. A nagy szónoki hévvel előadott beszédet gyakran megszakította a tetszés moraja, az utolsó szavaknál pedig elemi erővel tört ki a lelkesedés. Zajos éljenzéssel fogadták Varga Rezső szövetkezeti elnököt is. Szép ország a mi édes hazánk — úgymond — gyönyörű szép. Tele van zugó pata kokkal zöldelő rónákkal, aranykalászokkal; a világ legjobb búzája nálunk terem s a tokaji nektárt ismeri az egész világ. De ezek csak külső, mindenkitől látható kincsek. Igen sok kincs rejlik a föld gyomrában is. Apponyi Albert é

s Prohászka Ottokár az egész világtól csodált büszkeségei hazánknak. De hiába küzdenek a vezérek, ha nincs mögöttük erős, elszánt tábor. Ezért szükséges a népszövetség megerősítése. Oly erőt lát a népszövetségben, melyet eddig nem ismertünk, mert szunnyadt a lelkünkben. Melegen ajánlja a hallgatóság figyel mébe a ker. szövetkezeti boltot, melyről badarabnál-badarabb liireket terjesztenek a keresztény mozgalmak ellenségei. Nincs semmi baj a szövetkezetben. Csak a buzgalmunk ne lohadjon, nem is lesz. (Zajos éljenzés.) Béri Zsigmond, lapunk belső munkatársa volt a negyedik szónok. Azon kezdte, hogy az üldözések, a megpróbáltatások csak növelték az egyház erejét, csak fokozták a harcra való készségét. A Juliánok, a Bismarkok csak egy-egy láncszem az egyház ellenségeinek vasgyűrűjében. Fennhéjázó terveik voltak, de lezuhantak a szikláról — s az egyház erősebb volt, mint bármikor. Nálunk az egyházpolitikai törvények vetettek nagyobb hullámokat. Csak 1895. okt. 1. óta lehet igazi kath. öntudatról beszélni. Ellenálltunk, de csak a további pusztítást tudtuk megakadályozni, vissza még nem vívtunk semmit. A,sok meddő kísérlet után jött a népszövetség. Kis csermelyből zúgó folyammá nőtt, mire hozzánk ért. Ez az egyetlen eszköz, mellyel az egységet meg lehet teremteni. Ma 400-au vagyunk. Kevés, de kezdetnek elég. Ha leszünk 800-an ezren, azokba is beleköltözik a bátors g, akik ma még csak távollétükkel mutatják, hogy — egyetértenek velünk. Városunkban különösen siralmasak a viszonyok. Ahányan vagyunk, annyifelé huzunk. Pedig csak erős, katonás fegyelemhez szokott sereggel remélhetjük a győzelmet. A választások előestélyén vagyunk s a legnagyobb fejetlenség uralkodik köztünk. Ne sopánkodjunk többé, hanem dolgozzunk! Ne többet, csak annyit, amennyit eddig jajgattunk s — győztünk! Kauzli Gyula kelt ezután pompás beszéddel a szövetkezet védelmére. Egészen népies nyelven beszélt; legegyszerűbb hallgatója is megérthette. Ugodi szövetkezeti élményeibői mesélt el egy-két derűs epizódot. Nemcsak az árat kell nézni, hanem az áru minőségét is. A pápai ker. Fogyasztási Szövetkezet támogatására hivta fel a hallgatóságot. Előadása felszólalásra birta Varga Rezsőt is, aki szintén elmesélt egy-két jóizü históriát s ismételten is nagy tetszés mellett szólt a szövetkezet órdekében. Káuzli Gyula elnök erre köszönetet mondott a szónokok szives közreműködéséért s az ülést a leglelkesebb hangulatban bezárta. Az értekezleten a pápateszéri kath. népszövetség is képviseltette magát Gerstnrr Ignác plébánossal és Gréber Gyula káplánnal. Városi képviselőválasztások. Hétfőn folytak le városunk négy karületében a képviselőválasztások. Összesen 44 városatyát választottak meg. Az I. és IV. kerülelben csend volt, elég számmal szavaztak a választók, de meglehetős egyértelműséggel. Annál, hevesebb harc folyt a második és harmadik kerületben. Ezen a két helyen nagy erővel vonultak fel az egymással szemben álló pártok. Erősen folyt a kapacitálás, a kcrteskedés. Ha nem tudta volna az ember, hogy városatyákat választanak, a nagy mozgalmasságból azt kellett volna következtetnie, hogy országgyűlési képviselő választás van. Az uj választás nem változtatta meg nagyobb mértékben a városház képét. Megválasztattak : Első kerület. Rendes tagok: Hannos Zoltán 206, Wittmann Ignác 206, Baranyai Zsigmond 205, Koréin Vilmos 204, Ilercz Dávid 203, Kohn József 203, Lázár Ádám 203, Krausz József 202, dr. Hoffner Sándor 202, Schwarz Vilmos 201, Mátz József 198 szavazattal. Póttagok: Kohn Miksa Mihály 186, dr. Fehér Dezső 147, Schlesinger Sándor 92, Braunstein Márkus 45, Dánosi György 10, Mike Béla 10. Puchinger István 10, Keresztes Gábor 2 szavazattal. Második kerület. Rendes tagok: Petrovich Mihály 319> id. Polgár József 316, Rozs József 313, Keresztes Gyula 221, Somogyi József 214, id. Szalay József 213, ifj. Polgár József 179, Szalai János 173. ifj. Edelényi Szabó József 173, Ungár Béla 165, Gyuk Nándor 161 szavazattal. Póttagok: Pomher Mihály 241, Giczi György 235, Molnár József 232, Keresztes József 183, Simon Károly 171, Kocsis Pál 166, Grábics Vendel 142 szavazattal. Harmadik kerület. Rendes tagok : Lövi Lipót 211, Jilek Ferenc 196, Szakács Dániel 195, Lampert Ferenc 193, Kis József 192, Baráth Károly 191, dr. Kapossy Lucián 189, Szvoboda Vencel 187, Csajtai Dániel 187, Kardos Károly 172, Besenbach Károly 166 szavazattal. Póttagok: Borsos István 187, ifj. Horváth József 153, Lócsi István 151, ifj. Polgár József 151, Szabó Imre 151, Keskeny Pál 151, Babják Ferenc 150, T. Németh Mihály 150 szavazattal. Negyedik kerület. Rendes tagok : Böröczky Fereuc 168, Bodó Ignác 168, Kunt Mihály 168, Kőszegi József 168, Kovács József 168, Kertész István 168, Nagy Sándor 168 szavazattal, Renner Ferenc 168, Tálos Sándor 168, Baldauf Gusztáv 168, Nemes János 168 szavazattal. Póttagok: Kovács István 168, Varga József 168, Horváth Károly 168, Varga János 168, Kósa Károly 168, Keszey Ferenc 167, Becsey Farenc 165, Varga Lajos 165 szavazattal. Helyreigazítás és válasz. A »P. K.« fekruár hó 14. számában válaszol Egresits János, a mult számunkban irt »Helyreigazítás« c. cikkünkre, amelyből a jogtalan okvetlenkedés nagyon is kiérzik. Nem is válaszolnék a »kis óriások« közé nem tartozó, cikkére, amint az Egresits ür önnönmaga felől irja, — megjegyzem mi sem tartottuk annak, legalább is óriásnak nem, — de ismét oly sok valótlanságot halmoz össze, amely arra kényszerit, hogy őt egy-némely dologról felvilágosítsuk. Válaszának második bekezdésében azt mondja, hogy engem bizonyos érdekek vezettek, hogy Ő vele hírlapi polémiába bocsájtkoztam. — Nem tudom miféle érdek fűzhet ongem ahhoz, hogy az alsóvárosi iskolában ki van felkérve az igazgatói teendők díjtalan