Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)
1909-12-19 / 51. szám
6. oldal. Pápa és Vidéke 49. szám kitűnő újság, hogy atyafiak, tulajdonképen i lopás ám az, amire ti izgattok! A keresztény szociálisták plakátjára bezzeg azonnal kimondta a nagy átkot »Szemenszedett' hazugságok «-nak minősítette adatait. Komoly embernek ismerem a plakát szerzőjét. Tudom, hogy nem szokott hasból beszélni. Meg is felelt a támadásra a Pápa és Vidéke legközelebbi számában. Komolyan, higgadtan, tárgyilagosan. Azt hitte, hogy tárgyilagos érvekkel is lehe' győzni. Csalódott A P. H. fentartotta dűlt betűkkel szedett »szemenszedett hazugságait.« Erre azután munkatársunk részletes kimutatást közölt, melyben megyénkint felsorolta a zsidó földbirtokokat. Megemlítette forrásait is, melyekből adatait meritette és felszólította a minden lében kanál P. H-ot, hogy ha nem hisz ezen statisztika igazságában, ő szivesen vállalkozik arra, hogy a P. H.-al együtt kikeresi a legújabb hivatalos kimutatásból a földbirtokok felekezetek szerinti elosztását. Józaneszü ember azt gondolná, hogy a P. H. kapva-kapott az alkalmon. Hiszen ha igaz lett volna, egy csapásra agyonüthetett volna bennünket. Ugy belénk szoríthatta volna a lélekzctet, hogy mukkanni sem tudtunk volna. i ' % De — Gott über die Welt — mit í csinált a P. H. ? Belekapaszkodott munkatársunknak egy kifejezésébe, s diadallal hirdeti, hogy elérte célját, »mert hiszen a P. V. maga is elismerte, hogy | az a bizonyos felekezeti st tisztika hi1 teles alakban mai napig sem született j meg.« I Ha nem született meg eddig, megj születhetik ezután, hiszen munkatársunk I készségesen felajánlotta a közreműködését ! De ebből nem kér a P. H., mert »azt a 2—3 havi munkát, amit erre : kellene forditani, a köz (!) érdekében | jobban értékesítheti, mintha a felekezeti • izgágáskodás eszközévé alacsonyodik.« Igazán megható ! Csak legyen, aki ! fölül neki 1 A rideg, száraz tényállás az, hogy j a P. H. egyetlen-egy elfogadható ér| vet sem tudott felhozni a maga iga| zolására! Ahhoz volt elég bátorsága, hogy ! komoly, érdemes úriembernek azt vágja , az arcába, hogy hazudik. Sőt ahhoz is volt bátorsága, hogy megmarjon egy becsületes katholikus újságírót, aki már a sírban nyugszik. De arra szánalmasan gyenge legénynek bizonyult, hogy állításait igazolja, mert a bizonyítás' elől néhány j puffogó frázis kíséretében — megugrott. Abban az egyben igaza van, hogy hiteles, hivatalos kimutatás nincs a magyar föld felekezeti megoszlásáról. De igenis van hivatalos kimutatás, amely fölsorolja a nagyobb birtokok bértőinek és tulajdonosainak nevét és a birtok nagyságát. Ha tudom a bit tokos nevét, manapság, a villany és a gőz korában, nem ütközik leküzdhetetlen akadályba a vallásának megállapítása. Csak egy kis utánjárás kell hozzá, no, meg lelkiismeretesség. Petrássevich Géza, katholikus hírlapirodalmunk e derék, korán elhunyt tagja lelkiismeretes utánjárással készítette el ezt a vallási statisztikát. Sokkal is kényesebb volt a becsületére, semhogy slendrián munkát végezzen, A P. H. uri ízlésére vall, hogy egy nevetséges ürügy alapján kétségbevonja adatainak igazságát Petrássevich antiszemita újságíró volt. Sőt ennél is tőbb: az Alkotmány munkatársa. ViláI gos tehát, hogy — hazudik. íme, ezt nevezik a P. H.-nál tárgyilagosságnak, igazságnak. Hát ez az eljárás igen távol esik attóamit mi hirlapirói lelkiismeretességnek nevezünk. Ennek az eljárásnak a neve magyarán megmondva: pökhendiség 1 vallás szelleme, melyet szent István királyunk apostoli kézzel oltott be a magyar nemzet lelkébe. A második dolog, amit minden nyilt elméjű ember szintén kénytelen látni, az, hogy ez a háromféle világnézet, ez a háromféle erkölcs és civilizáció egymást kizárja, egymással gyökeres ellenkezésben van és működik, azzal a sajátságos különbséggel mégis, hogy a zsidóság és a modern uj pogányság, mikor a szent Istvántól örökölt keresztény civilizáció elpusztításáról van a szó, akkor ők szinte testvéri egyetértésben, valóságos »viribus unitis« végzik felvonulásukat is, romboló csatározásukat is, az élő kereszténység, vagyis a kath. egyház ellen. A keresztényellenesség tehát közös jeliemvonása, közös éltető szelleme az uj pogányságnak és a zsidóságuak. Ez a rut keresztényellenesség a közelmúltban a két világnézet részéről a Ferrerügy felfújásában és a szekularizációs törekvésekben nyilvánult meg. Az előbbi a kath. egyház szellemi hatalma, az utóbbi világi hatalma ellen volt irányítva, eló're elkészített, megfontolt terv szerint. Most már, m. t. Uraim és Hölgyeim, A i ßifioI)o a hogy a Ferrer-ügy aktai nyilvánosságra vannak hozva, hiteles tanuk bizonyságai alapján állithatjuk, hogy Ferrer nemcsak irataival s iskoláiban nevelte forradalomra az embereket, hanem bombákat is adott kezükbe, hogy rombolják szét a szerzetesek kolostorait. Nyilvánvaló már, hogy a barcelonai rémes vérengzések alatt Ferrer oda sietett, hogy ő maga vezesse és irányítsa a forradalmat. S forradalmi röpiratában a mostani társadalomnak alapjaiban való szétrombolását hirdeti s ezen szétrombolásnak eszközeiül a bombát és a mérget jelöli meg. Ajánlotta nemcsak a rablást, a bankok minden vagyonának kifosztását, kívánta nemcsak a templomok lerombolását, hanem az. összes polgári hivatalnokok és katonai személyek bezáratását, mig ki nem végzik őket. Prófétai lélekkel beszélte be önmagának és követőinek, hogy ugyanazon órában hullik majd le az uralkodó család tagjainak és a minisztereknek a feje. M. t. Hölgyeim és Uraim, hozhatnék fel még sok, de az újságokból eléggé tsmeretes dolgokat és részleteket Ferrer életéből, cselekedeteiről s működéséről, de nem teszem. Önök Ferrer aktáinak bizonyságaiból le tud"'. j" »ii «mi 'i . -' mmmmf ják vonni azt, hogy Ferrer megérdemelte-e a halált, vagy sem 1 Önök meg tudják azt érteni, hogy az a hazai sajtó, mely az előbb említett kétféle világnézet szolgálatában áll, s amely Ferrerben az igazság, szabadság, műveltség martyrját ünnepelte, mely a leggyalázatosabb dühhel, a legrutabb rosszakarattal fordult minden ok nélkül a kath. egyház eilen, mely egyházat megtette Ferrer hóhérjának, s most ugyanaz a sajtó a bibliai néma eb szerepét játsza és a Ferrer-aktákból egyet sem bocsát napvilágra. S vájjon miért hallgat most a sajtó? Azért, m. t. Hölgyeim és Uraim, mert a magyar sajtó, mely a pogány és zsidó világnézetet, erkölcsöt, kulturát képviseli, elérte célját. Megtette Ferrert,. az anarchistát, a haza megrontóját, a keresztény társadalom szétzuzóját, a kath. egyház halálos ellenségét vértanúvá, szabadsághőssé, »Igévé«, »Eszmévé«, de egyúttal megtette a kath. egyházat a nemzeti szabadság eltiprójának, a szegénység és nyomorúság okának, a sötétség és butaság terjesztőjének, a szabad gondolat elnyomójának s ezzel elérte célját. (Folyt, köv.) es Bpest, VIII. Damjanich u* Előfizetési ára egész étre 2 korona.
