Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-11-21 / 47. szám

50. szám. Pápa és Vidéke 7 oldal. got, hol otthonát megvetve érdekeinknek kí­vánatos mennyiségben költhessen. Mesterséges fészekodnkkal mesterséges madárvédelmi ültet­vényekkel, szóval rendszeres madártelepiléssel kell hát a bajt orvosolnunk. Intenzív gazdál­kodásunk nem lehet el a madarak munkája nélkül, sőt fokozottabb mértékben reászorul. Aki tamáskodik ebben, ennak csak egy példát emlitek: báró Berlepsch János bará­tom az okszerű modern madárvédelem meg­teremtője, seebacki birtokán Németországban valósággal mintaszerű madárvédelmi teleppé alakította át. Patkjában 300, erdejében 2000 mesterséges fészekodn függ évek óta, azonkí­vül mindenütt a cél szemmeltartásával léte­sített megfelelő bokorcsoportozatok találkoz­nak, tócsák, vizesárkok és télszakában etetők. Ezzel elérte, hogy 1905 ven, mikor a birtokát körülfogó több négyzetes mértföldnyi nagy erdőségeket a tölgyfalevélsodró pille (Tortrix viridana) hernyói teljesen csupaszra vágták, a tulajdon erdeje és kertje zöld szigetként virult a kopár barna vidéken, jeléül, hogy a kellő számban jelenlevő madárság tökéletesen féken tartotta a levélzet veszedelmes ellen­ségeit. S hogy türelemmel, következeitséggel eljárva, aránylag rövid idő multán is felsza­porithatjuk bizonyos vidék madárállományát, azt saját tapasztalataim nyomán tanúsítha­tom. Lakóhelyemen, Kőszegen azóta, hogy 1902-ben az állatvédő-egyesületet megalakí­tottam s 65 etető felállításával gondoskodtam a téli hónapokban éhező madarainkról, a gyümölcsösökben és kertekben pedig száz­szám függesztette.!! ki fészekodvakat a cine­gék számára, a régi állomány 4—5 szőrösére emelkedett. Szőlőmben és gyümölcsös ker­temben pedig ahol azelőtt egyetlen fészek sem volt, mesterséges ültetvényekkel elértem, hogy ma átlag minden 15—20 lépésre akad egy-egy fésze*. Sőt egyik sétaterünkön meg­telepítettem egy olyan madárfajt is, a kor­mos légykapót (Muscicapa atricapilla), mely­nek az országba való fészkeléséről eddig biz­tos tudomásunk alig volt. De nemcsak a vadon élő hasznos álla­tok tenyésztésére kell az állatvédő-egyesület­nek szemet vetni, hanem az állategészségügyre is. Mennyi kívánságot, óhajt vált ki belőlünk e kérdés! Hogy többet ne említsek: a járvá­nyokra s kivált a veszettségre, az ebdühre hivom föl figyelmüket. Mennyi gondatlanság­ról, közönyről rántja le a leplet, e borzasztó betegség sürü ismétlődése! Tiszta sor: oda­adóbb gondozással, jóakarattal, az állatvéde­lem eszméjének hódításával ez a rém és egyéb állati fertőző betegségek sokkalta ki­sebb mértékben veszélyeztetnék testi épsé­günket és a gazdák zsebét. (Vége köv.) Válasz egy levélre. Gyengédtelen, kegyetlen vagy. Ne bolygasd a multat, Ami elmúlt, nincs már többé ! Te okoztad, hogy reményim Mind a porba hulltak. . . . Kevés voltam akkor neked. Szegény voltam hozzád, Büszke arccal elfordultál S nem volt egy szód. Nem egy Isten hozzád! Én elmenék. Űzött a sors Messze-messze tőled, S nem hallottam, Bárha vágytam, Még hirt sem felőled! De az idő jó s kegyes volt, Begyógyitá sebem. Megnyugodtam. S céltalanul igy élem le Magányos életem. Tudtam én azt, meg fog törni Kevély büszkeséged, Sirva gondolsz te még arra, Ki imádott téged. . . . Sirhatsz most már, Sirtara én is keserű könnyeket. Te akartad, hogy igy legyen . . . — Felejtsd el nevemet! . . . Mohácsi. HÍREK. Városi közgyűlés. Pápa r. t. város képviselőtestülete 1909. évi november hó 22-én d. u. 3 órakor a városháza nagytermé­ben közgyűlést tart.. Tárgysorozat: I. Szabály­rendelet. a járdákról, II. A Szinügyi bizottság beterjeszti a színházi hirdetési függönyre vonatkozó bérszerződést. III. A pápai honvéd­'aktanva épitő vezetőségének kérelme, — a laktanya előtt elterülő járdának aszfalttal leendő burkolása iránt. IV. Irattárnok jelen­tése, — az irattárban szükségessé vált kiselej­tezésről. V. Az Arpád-utcai lakosok vízveze­téket és villanyvilágítást kérnek. VI.Miniszteri rendelet a kóborcigányok elhelyezéséről VII. A celldömölki osztálymérnökség tüztávlati szabványnyilatkuzatot kér. VIII. Javaslat, hogy a Zárda-utca megnyitásához özv. Spitzer Sa­lamonná budapesti lakosnak a pápai 581. és 583. sz. telekjegyzőkönyvekben felvett 223 •-öl területi ingatlanai 2899 koronáért meg­vásároltassanak. IX. Braun Dezső, pápai lakos kérvénye, hídmérleg felállítása iránt. X. Jelen­( tés Keskeny Pálné, pápai lakosnak a Zrinyi­utcában fekvő házára folyamatba tett kisajá­títási eljárásáról. XI. illetőségi ügyek. Ünnepély. Az irgalmas nővérek intéze­tében a tanulók női Mária-kongregációjával kapcsolatban levő önképzőkör folyó hó 27-én d. u. 5 órakor a tornateremben ünnepélyt rendez, melyre az érdeklődőket tisztelettel meghivja az alulirt rendezőség. Belépődíj nincs, de a szives adományokat a kongregáció cél­jaira köszönettel fogadjuk s hirlapilag nyug­tázzuk. Műsor: 1. Csodás Anyánk. Énekli a kar. 2. Tárkányi B. Boldogasszony Anyánk. | Szavalja: Koller ILnka III. o. t. Afrainténekli I a kar. 3. Ünnepi beszéd. Tartja: MolnárCor­nélia IV. o. t. 4. Mihály Ignác. Hulló csilla gok. Zongorán előadja: Kánszky Ilonka III. o. t. 5. Váradi Antal. Szent látomány. Szavalja: Nagy Vali IV. o. t. Élőkép. Szűz Mária: Baán Mariska II. o. Katalin nővér: Müller Szidi II. o. Őrangyal: Stechlich Ilona I. o. Előkép alatt: Bün nélkül fogantatott. Énekli a kar. 6. Egi ara. Éneklik: Horváth Ágnes IV. o. Kánszky Ilonka III. o. Nagy Vilma IV. o. és a kar. 7 Endrődi-Kutassy: Gelli bucsu. Szavalja: Árvay Katica IV. o. Zongorán kiséri: Iliás Olga III. o. Harmónium kíséretet játsza: Mikula Vilma IV. o. Élőkép. Szűz Mária: Baán Mariska II. o. Bucsus asszony: Vértesy Erzsébet IV. o. t. Rendezők: Nagy Vilma, Báthory Mária és Ko­vács Margit IV. o. tanulók. A kath. Kör legközelebbi estélye jövő vasárnap lesz, melyre már eleve felhívjuk a közönség figyelmét. A változatos műsor, mely között 1 felvonásos vígjáték is szinre kerül, már eleve biztosítja az est sikerét. Gimnázistáink a dohánygyárban. A bencés gimnázium II. oszt. tanulói, Varsányi Román osztályfőnök vezetése mellett megnéz­tek a helybeli dohánygyárt, ahol Okolicsányí József igazgató kalauzolta őket. Az iskolaszéki tagok megbízatása december 9-én telik le. Nemsokára tehát uj iskolaszéki tagválasztás lesz. Választó és vá­lasztható minden róm. kath. férfi, aki valami hitközségi adót fizetet. A választók névjegyzéke megtekintés végett négy napig, vagyis f. hó 21, 22, 23 és 24-én a felsővárosi fiúiskolában lesz kitéve. Ajándék a hazafias közönségnek. Az aradi tizenhárom vértanú vesztőhelyének meg­váltására és a hősökhöz méltó monumentum | emelésére rendezett sorsjáték iránt, amely l páratlan nyerőesélyekkel kecsegteti a sors­| jegy vásárlókat, országszerte a legnagyobb : érdeklődés mutatkozik, üamjanichné levele • — oly mély hatással van a közönségre, | hogy nap-nap -tán tömeges sorsjegy rende­I lések érkeznek a bizottság központi irodájá­| hoz (Budapest, VII. Akácfa utca 30.) A bi­j zottság ujabban elhatározta, hogy minden 30 | darab 1 koronás Vesztőhely-sorsjegy vásár­! lónak, hálából ajándékul azonnal megküldi I Vargha Ottónak 20 korona értékű pompás ; diszkötésü képekkel gazdagon illusztrált, ha­talmas diszmüvét: »Az Aradi Vértanuk Albu­mát.« Amellett tehát, hogy a sorsjegyvásár­lóknak nagy értékű nyereményekre is kilátá­suk van, mindjárt olyan ajándékhoz jutnak, amely körülbelül egyenértékű a 30 sorsjegy árával. Meghívó. A pápai iparos ifjak önképző egylete 1909. évi november hó 21-én a Griff­szálló nagytermében saját könyvtára javára zártkörű, Katalini táncvigahnat rendez. Belépő dijak: személyjegy 1 korona (tagoknak 80 f.), családjegy (3 személyre) 2-40 kor. Kezdete pont 8 órakor. A zenét Füredi Kálmán teljes zenekara szolgáltatja. Felülfizetések köszönet­tel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztat] a<. Az Őszi Ültetés. Csodálatos, hogy a legtöbb ember milyen szívósan ragaszkodik a szokásokhoz. Szakemberek magyaráznák, hogy a fákat, cserjéket és rózsabokrokat legjobb ősszel elültetni s majdnem mindenütt tavasz­szal végzik ezt a munkát. Ha a természet ősszel pihenésre tér s a fák és cserjék nedv­keringése megszűnik, megkezdődhetik az át és elültetés ideje. Azok a fák és bokrok, a melyeket ebben az időben ültetnek el, sokkal jobban vernek gyökeret és életerejük sokkal nagyobb, mint azoké, amelyeket tavasszal ültetnek el. A nedvkeringés ugyanis már ja-

Next

/
Oldalképek
Tartalom