Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-09-26 / 39. szám

39. szám. Pápa és Vidéke 5 oldal színművét adták. Telt ház nézte végig a drá­mái jelenetekben bővelkedő színművet, amely meg is érdemelte a szépen megnyilatkozó pártolást. A darab meséje nem uj. Ami kü­lömbség a régi e fajta daraboktól megkülön­bözteti, csak az, hogy Herceg Ferenc darab­jának hőse, a kártyázás, tivornyázás miatt tönkrement Pálfalvi Miklós, amikor kártya­adósságának rendezése miatt váltóhamisításra vetemedik és ez kitudódik, nem lövi főbe magát, mint hasonló alkalmakkor történni szokott, hanem a börtönbe kerül, ahonnét ki­kerülve, becsületes munkával, a kovács mes­terséggel, amelyet a börtönben sajátított el, tartja fenn magát és elveszi feleségül a még nagyságos ur korában megismert bukott leányt, Jesszyt, aki, mig ő a börtönben volt, szakított régi életmódjával, virágkereskedést nyitott s becsületes uton-módon kereste megélhetését. Igy azután otthagyva együtt azt a társadalmi osztályt, amely egyiket a börtönbe, a másikat az erkölcsi bukásba sodorta és »kivándorol­nak» a becsületes, józan munkásnép közé és uj életet kezdenek. Déri, mint Pálfalvi Miklós, úgyszintén Bátori, mint Hatfaludi herceg, Kovács, mint Kelemen és Vértes, mint Hegyi a tőlük tel­hető legjobb előadást produkálták. Nagyon szép, átgondolt játéka volt Fekete Irénnek, Jesszy szerepében, úgyszintén Tornbor Aladár­nénaK Mihályné szerepében. Csütörtökön az »Erdészleány» ment a szombatihoz hasonló szereposztással és ered­ménynyel. Pénteken zónaelőadással »Hivatalnok urak» c. színművet adták elt ház előtt. Ma­gára a színműre vonatkozőlag elég, ha azt mondjuk, hogy az maga »egy darab élet» az emberiség életében előforduló eseményekből összeszőve. Annyi igazság és annyi valóság ritka darabban van meg, mint éppen a »Hi­vatalnok urak» c. szinműben. Akár a darab szellemét, akár a szereplők kivételnélküli gondos játékát tekintjük, csak sajnálhatja mindenki, aki azt végig nem élvezte. Meg akartam róla győződni, ha vájjon magamnál vagyok-e. Künn az akácok bólo­gattak; az utca még üres volt. Azaz . . . le.nn valaki erre felé tartott. Fölkiáltottam mérhetetlen boldogságom­ban. Gyurka volt, Gazsi Gyurka, kinek én a fejét vétettem. Nekem se kellett több, kirohantam a szobából, ki a házból, egyenesen neki Gyuri­nak. Nyakába borultam s kimondhatatlan boldogsággal kértem, könyörögtem neki: — Bocsáss meg, Gyuri. Te . . . te, le­gyünk ezentúl is jó barátok. — Hát persze, hogy azok leszün' , te bolond — felelte ő s ugy szorongatta a ke­zemet, mint . . . mint nézzétek csak, mint ezek itt. A két sebesült ellenfélre mutatott. Pista a maga balkezével Jancsi jobbját szorongatta. Tekintetük olyan édes barátság­gal ölelkezett, hogy az összegyűltek ajkán szinte elhalt a szó. Csak az öreg Gerzson esküdt mordult rájuk diadallal, miközben a széket emelgette: — Szerencsétek, én mondom, hogy szerencsétek, amiért szavamra hallgattatok, különben, ide nézzetek, ezzel a székkel ütöt­em volna közibétek. 4 HÍREK. Előléptetés. Goebel Károly díjtalan jog­gyakornok dijas joggyakornokká lépett elő. Hivatalos látogatás. Tölcséry Ferenc, ! az egyházmegyei legényegyesületek felügye­j lője, f. hó 15-én a zirci legényegyesületet lá­5 togatta meg. Halálozás. Városunknak egy tekintélyes, köztiszteletben álló polgárát ragadta el f. hó 21-én váratlanul, orozva a halál. Még hétfőn este senki sem sejtette, hogy kedden reggel már csendes halott lesz az atléta-termetű, hatalmas Adamovich Lázár. Szép, harmonikus életet élt, a közügyek iránt állandóan érdek­lődött. Szeretetreméltó egyéniségét köztisztelet övezte. Óriási sokaság jelent meg csütörtök délután a temetésén, melyet a gör. kel. egyház szertartása szerint végeztek. Halaiáról családja a következő gyászjelentést adta ki: Alulirottak ugy a magunk, mint az összes rokonság ne­vében is fájdalomtól mélyen megtört szívvel jelentik a felejthetetlen jó férj, apa, testvér, sógor és vő Adamovich Lázár f. évi szept. hó 21-én reggel 8 órakor életének 49-ik, boldog házasságának 17-ik évében váratlanul történt elhunytát. A megboldogult földi ma­radványa f. hó 23-án délután fél 3 órakor fog a gör. keleti egyház szertartása szerint az alsóvárosi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Pápa, 1909. évi szeptember hó 21-én. Áldás és béke lengjen porai felett! Neje: özv. Ada­movich Lázázné szül. Eckstein Ida. Fia: Ré­pásy Gyula. Apósa: Fejes Dániel. Sógorai: Miku János, Répásy Ferenc. Testvérei: Ada­movich Szilárd, Adamovich Angyalka férj. Miku Jánosné, özv. Bürgés Jánosné szül. Ada­movich Juliska. Sógornői: Nikolits Juliska férj. Adamovich Szilárdné, Eckstein Gizella férj. Répásy Ferencné. — Ugyancsak f. hó 21-én hunyt el az öreg »Perlaky bácsi« is, a dicsőséges nagy idők, kedves, rokonszenves hőse, aki 48-ban mint fiatal, alig 20 éves honvédhadnagy karddal kezében küzdött a magyar szabadságért. Most már el ment ő is megpihenni a nemzet glóriás hősei közé. Ha­láláról családja a következő gyászjelentést adta ki: Alulirottak az összes rokonság nevé­ben is fájdalommal jelentik, hogy a szerető jó férj, gondos apa és nagyapa perlaki Perlaky Géza földbirtokos és negyvennyolcadiki hon­védhadnagy életének 81-ik, boldog házassá­gának 23-ik évében, folyó hó 21-én reggel 4 órakor jobbjétre szenderült. A megboldogult hűlt tetemei a Barát-utca 9. számú házból folyó hó 23-án d. u. fél 4 órakor fognak az alsóvárosi sírkertben az ág. hitv. ev. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyez­telni. Pápa, 1909. évi szeptember hó 21-én. Áldás és béke poraira! Neje: Körber Adél. Gyermekei: Lajos, Laura, Ella. Menye: Perlaky Lajosné szül. Edvi Illés Leona. Vejei: Boros Kálmán, Borsos Károly. Unokái: Boros Leona, Boros Olga, Boros Matild, Boros Kornél. Törekvő kisgazdák. A bakonysági kis­birtokosok Harsányi Ferenc bakonysági tanitó utján a Keresztény Szövetkezetek központjánál 100 métermázsa 10% szuperfoszfát műtrágyát hozattak a közelgő őszi vetésre. Az alig 800 holdat kitévő birtokosság ezzel szépen meg­mutatta, hogy az okszerű gazdálkodás ujabb vívmányait kész felkarolni ha kellő felvilágo­sítást nyer erről. Vasmegye és a szekularizáció. Vas­vármegye törvényhatósági oizottsága őszi közgyűlésén foglalkozott Hajduvármegye sze­kularizációs átiratával, A kérdés" tárgyalása főleg a klérus körében keltett szokatlan érdek­lődést. A megyegyűlésen megjelent a törvény­hatósági-bizottság valamennyi papi tagja. Áz állandó választmány az átiratnak megokolás nélkül való egyszerű tudomásulvételét java­solta. Az állandó választmány e tárgyban tartott ülésén néhányan fölszólaltak a tudo­másulvétel ellen, mire az alispán kijelentette, hogy csak azt veszik tudomásul, hogy Hajdu­megve átirt a vármegyéhez. A közgyűlés az állandó választmány javaslatát fölszólalás nélkül egyhangúan elfogadta. A balatoni fürdők fejlődése. A bala­toni vasút máris mutatja azt a kedvező ha­tást, amelyet az északi Balatonpart községei vártak tőle. Mi veszprémiek örömmel szem­léljük, különösen a közeli fürdők fejlődését, mert nyári szórakozásunkban ezekre leszünk utalva. Mint a fővárosi lapokból olvassuk, Al­mádi község képviselőtestülete a napokban ülést tartott s elvben kimondotta a fürdőhely kibővítését. A község hatszázezer koronái vesz fel a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól, amelynek egyúttal a fürdőt ötven évre bérbe­adja. A pénzen két uj fürdőházat, vendéglőt és szanatóriumot épit. A kölcsön törlesztésé­ről a bank gondoskodik s ötven év múlva az uj épületek is a község birtokába jutnak. — Alsóörsről is azt a hirt vesszük, hogy a vas­úti állomáshoz közel tőkepénzesek nagy telket vásároltak s azon parkot, fürdőházat, szállodát és vendéglőt építtetnek. A budapesíi senzáció. Annak az álta­lános érdeklődésnek hódolunk mi is, mely ma a levegő meghódítása kérdésében az elméket foglalkoztatja, mikor Blériot Budapesti fel­szállása alkalmából az aviatikai kérdésnek a zsurnalisztikában legalaposabb ismerőjét, Ré­vész Gyulát, kitűnő hirlaptársunkat, a Buda­pesti Hirlap szerkesztőségi tagját szólaltatjuk meg, aki lapunk hasábjain igen érdekesen fog irni a kérdésről. íme a költő fejedelem Jókai Mór álmának valósulása. »A XX. század re­gényében« egy ismeretlen fémet használnak föl a repülőgép megvalósítására s jön helyette a motoros aeroplan, jön Blériot, a La-Manche merész átrepülője. Fővárosi tudósítónk mind­azoknak, akik az októberi budapesti fölszállást vidékről megtekinteni akarják, kettőt ajánlt figyelembe. Most már szállásról való gondos­kodást, ámbár maga a látvány délután 5 órára lezajlott s jó tribünhelyek előre való biztosí­tását. Szerkesztőségünk arra tekintettel, hogy Blériot a szegénysorsu tüdőbetegek ember­baráti alapjának repül föl, készségesen köz­vetíti a jegyelőjegyzést. Egyébként pedig közvetetlenül is lehet a jegyekért a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesületnek (Bu­i dapest, Akácfa-utca 30.) irni, ahol azt elő­jegyzik s az illetőnnek postán kézbesitik. Megnyílik a patronázs. A patronázs vezetősége folyó hó 24-én d. u. látogatott értekezletet tartott, amelyen egyhangúlag elhatározták, hogy a patronázs folyó hó 26-án kezdi meg működését az izr. nővérek intéze­tében. Erre a hézagpótló nemes intézményre ez alkalommal is felhívjuk a kath. intell­gencia figyelmét. A pápakovácsi uj postamester. A ke­reskedelemügyi miniszter kinevezte Fazekas Jolánt a pápakovácsi postamesteri állásra. Gratulálunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom