Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-08-29 / 35. szám

39. szám. Pápa és Vidéke 3. oldal mint szemlélő, hanem mint adakozó és együttműködő. De maga a kereskedő is szinte telhetetlen munkájában önmagával és alkalmazottaival szemben. Ezért igyekszik üzletét minél előbb hozzáférhetővé tenni a közönségnek és SZÍVÓS makacssággal igyekszik kihúzni a munkaidőt ameddig csak lehet. Nálunk például este 8 óráig. Ez a rengeteg hosszú idő nincs hasznára a kereskedőnek, a boltosnak és nincs rá szüksége a közönségnek. Mert a fogyasztást nem fokozzák a kinyitott boltok. Senki sem azért megy az üzletbe, mert már, vagy még nyitva van, hanem, mert valamely ,irányú szükségletet kell fedeznie. Ezt pedig akkor is megtenné, ha az üzlet nem esti 8 óráig, hanem mondjuk csak 6-ig volna nyitva. És ha esetleg egyik nap már nem volna a beszerzésre ideje, biztosan megveszi a következőn és pedig ugyanannál a kereskedőnél, akihez bizalma, szokása, vagy egyéb ok vezetni szokta. De meg a publikum ez irányban szoktatható is. Amint tudja, hogy a postára csak bizonyos ideig mehet, ugy alkalmazkodik a boltok kiszolgálásának idejéhez is: és napi szükségleteit idejekorán fedezni fogja akkor, amikor a kereskedő rendelkezésére áll. Ezért bizonyos irigységgel nézik a kereskedelmi alkalmazottak, mikor d. u. 6 órakor az iparosok felszabadulnak testi munkájok alól, hogy a nap hátralevő idejét tetszés szerint tölthessék, mig a boltosok csak 8 órakor válnak szabadokká. Azt az ellenvetést nem fogadjuk el, hogy az iparos munkája terhesebb. Minden munkát súlyossá tesz a folytonos és hosszú munkaidő. De amint kimutattuk, nincs szükség a boltok nyitvatartásának idejét gummiszerüen nyújtani. De arra meg igenis szüksége van az alkalmazottaknak, hogy néhanapján ők is emberi voltukra emelkedhessenek, hogy családjukkal is együtt lehessenek naponkint, hogy a társas együttélés nyújtotta szellemi élvezetekből szintén kivehessék részét. Okos volt Nagy Károly császár, aki ugy osztotta be idejét, hogy három nyolc-nyolc óráig égő gyertya szerint igazodott. Az egyik gyertya a munkáé, a másik a szórakozásé, a harmadik a pihenésé volt. A mai szociálista jelszavak nem ujak már. Károly is alkalmazta őket. Igaz, hogy ő császár volt. De akármint nézzük ezt a kérdést, egy bizonyos, az, hogy minden embernek joga van követelni, hogy olyan foglalkozást nyújtsanak részére, melylyel testi és szellemi egészségét megőrizheti. A kereskedőnél tisztára méltányossági kérdés, hogy a közönség, legalább nyáron a testet és lelket ölő hossszu üzleti szolgálattól fölmentse. És bizonyos dolog az, hogy a közönség hamar smegszokná é méltányolná az uj rendet, az üzleteknek nyáron át korabban való bezárását és vásárolni valóit hamarébb szerezné be. Min áll tehát a kereskedők nyári robotjának mai súlyos kényszere,? Azon áll. hogy a kereskedő urak legyenek szolidarisak. Körözzenek egy ivet maguk között és állapodjanak meg, hogy a nyári hónapokban kivétel nélkül este 8 órakor- üzleteiket bezárják. Ha erre egyetemlegesen kötelezték magukat, akkor a nélkül, hogy bárkinek ebből kára származnék, kereskedők és alkalmazottak felszabadulnak pályájuknak a most szinte elviselhetetlen robotjától, kellemessé teszik a nyarat maguknak és családjuknak, a közönség pedig az uj rendet csak helyeselni fogja. Midőn elmondtuk nézetünket a kereskedelmi alkalmazottak jogos es méltányos követeléséről, nem mulaszthatjuk egyúttal botránkozásunkat kifelyezni a felett, hogy néhány éretlen tacskó, egy két kereskedőre ugy akarta rátukmálni a 8 órai záróra betartását, hogy azok üzletét szarvasolajjal befecskendezte. Az ily cselekedet is csak önmagát dicséri ?!Amint 1 halljuk azonban, a kereskedelmi alkalmazottak is kifejezték e felett rosszalásukat. Névnapra. Irta: Nagy Ferenc. Virágot küldenék, De messze vagy; Magam is elmennék, Még messzebb vagy. Elmennék! Mehetnék? . . . Nem? nem lehet. Megszólna a világ, Az emberek. Járkálsz, ugy-e, kertben, Jársz a mezőn ? Mosolyog a táj rád Szép zöldelőn. Virág is virul rajt . . . A tied mind; Én küldöm tenéked Valamennyit. Szakits le egy szálat, Tüzd szivedre, Hisz oda szánta azt, Aki küldte. Nézegesd és lehet, Hogy meglátod Helyettem mosolyogni A virágot. HÍREK. Megyegyülés. Szeptember hó 13. és a rákövetkező napokon d. e. 9 és fél órakor vármegyénk törvényhatósága közgyűlést tart. Tiszti kinevezések. A király születésnapján hadnagyokká kinevezettek között van Röder Jenő városunk szülötte, Röder Vilmos huszárezredünk nyug. századosának fiia, ki az összes katonai iskolákat, valamint a Ludovika Akadémiát, mint első eminens tanuló végezte el. Benne honvédségünk igazán képzett .derék tisztet nyert, aki tudásával csak hasznára lehet honvédségünknek. Őszinte szivvel gratulálunk az uj hadnagynak és osztozunk a szülők örömében. A pozsonyi 13. gyalogezrednek, ahova őt kineveztek, szintén csak gratulálni tudunk. GyáSZ. Őszinte részvéttel vettük az alább közölt gyászjelentést, amely tudatja, hogy a kérlelhetetlen halál immár rövid, alig egy hónap alatt, ujabb gyászt és mérhetetlen fájdalmat okozott a szerető szülőknek. A család a következő gyászjelentést adta ki. Wüest de Velbert Ferenc urodalmi gazdasági felügyelő és neje Németh Emma, valamint gyermekeik Feri és Imre, kesergő szivvel jelentik szeretett felejthetetlen kis fiuk, illetve testvérüknek Dezsőkének folyó hó 26-án este fél 8 órakor életének ÍO-ik hónapjában bekövetkezett gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványa 1909. augusztus hó 28-án délután 3 órakor fog a r. k. vallás szertartásai szerint a kálváriái sírkertben eltemettetni. Pápa,1909. augusztus 26 án. Áldás és béke a korán elköltözött drága poraira! Katonai hirek. A helybeli huszárezred folyó hó 27-én reggel indult el gyakorlatra. Az első nap Kertáig jutottak és onnét másnap Jánosházára mentek, ahol a zalaegerszegi csapatokkal egyesülnek. — Gr. Széchény Tibor főhadnagy, berendeltetett a folyó hó 28 án kezdődő felső tiszti tanfolyam hallgatására Budapestre. Adászteveli kj. szabadsága. Bocsor Elemér, adászteveli kj. f. hó 26-án 8 napi szabadságra megy. Helyettese Neupor Miklós tapolcafői k. jegyző lesz. Tűzoltóink diszgyakorlata és táncmulatsága. Óriási nagy számú közönség jelenlétében folyt le folyó hó 20-án tűzoltóink diszgyakorlata a Főtéren. Pont 5 órakor, amikorra hirdetve volt a gyakorlat, felhangzott a kürtszó és felvonultak tűzoltóink a gyakorlótérre, hogy ügyességüket, rátermettségüket ugy a város közönségének, mint a vidékről, közgyűlésre bejött bajtársaiknak bemutassák. Résztvett a gyakorlaLok végzésében, egyenruhában, a helybeli földmives iskola tanulóifjúsága is. A gyakorlatokat Pcikrócz Kálmán osztályparancsnok vezette. Ugy az iskolai gyakorlatok, mint a gyors szerelés, valamint a támadás oly szép és gyors tempóban folyt le, hogy mély elismerés illeti érte derék tűzoltóságunkat, úgyszintén annak agilis vezetőségét, élükön Berkes Ágost főparancsnokkal, akik fáradságot nem ismerve buzgólkodnak azon,, hogy tűzoltóságunkat minél magasabb színvonalra emeljék. Este táncvigalommal fejezték be ^OfcHsmertehb C^. VÁGÓ DEZSŐ Érmekkel kitüntetve! első pápai férfi-divatterme t Ipa, Fő-tér. 53. szám Nagymunkássaabö segédek felvétetnek. Kifogástalan ar.nb&m féríiruhák, papiruhák uradalmi erdésztisztek, nek, postásoknak, vasutasé knak, erdőőröknek, úgyszintén minden egyenruhát viselő testületnek egyenruhák. legelegánsabban mérték ui« r.