Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-07-25 / 30. szám

31. szára. Pápa és Vidéke B. oldal — Toókos Gyula főhadnagy, ezred segédtiszt elment 6 heti szabadságra Hercules fürdőre. — Mihályi Kálmán főhadnagy bevonult a 9. honvédhuszár-ezredtől, Remete Aladár főhadnagy Zalaegerszegről, ellenben Butykay Béla főhadnagy áthelyeztetett Pápáról Zalaegerszegre. Kettős esküvő. Ritka szép, emlékezetes ünnep lesz f. hó 28-án Pozsgay Ferenc rábacsanaki földbirtokos házánál. Ezen a napon lesz ugyanis Irmuka és Teruska leányainak esküvője d. u. 4 órakor, a rábacsanaki plébánia templomban. Irmuskát — Baukovácz Adolf, a debreceni villamostelep főkönyvelője, ki egyébbként Pápán is volt hasonló minőségben, Teruskát pedig — Hajnóczki Árpád helybeli törekvő, rokonszenves könyvkereskedő vezetik oltárhoz, hogy egymásnak örök hűséget esküdjenek. — Sok boldogságot kívánunk a leendő boldog pároknak. Bucsu bankett a kath. kórben. A pannonhalmai főapát Horváth Cézár dr., volt pápai bencéstanárt Sopronba helyezte át, tisztelői és barátjai e hó hó 17-én este a kath. kör nyári helyiségében rendezett vacsora keretében búcsúztak el tőle. A banketten 50-en vettek részt. Az első pohárköszöntő a kör elnökének, Jándi Bernardin ajkáról hangzott el. Hogy mily hatással, tán nem is kell mondanunk. Aki csak egyszer hallotta Jándi igazgatót beszélni, tudja, hogy nemcsak mint elnöke a körnek és rendtársa volt igazgatója az ünnepeltnek, hanem ékesszólása révén a leghivatottabb volt, hogy elbúcsúztassa a nagy népszerűségnek örvendő tanárt. Végre is nem utolsó dolog, midőn folyton diszpozíciónak kitetf rendtag 11 éven át működött egy helyen. A felszólalások hosszú sora, s az azokban megnyilatkozott változatos megemlékezések fényesen igazolták, hogy Horváth Cézár távozása városunk közönségének, stársadalma minden rétegének szomorúságot okoz és veszteséget jelent. Botka Jenő volt tiszttársaként ünnepelte Horváth Gézárt (egy időben u. i. Bottka háznagya, Horváth pedig könyvtárosa volt a körnek.) Tury Nagy János, mint köri tagot. Tihanyi Miklós soproni bencéstanar, mint leendő soproni kartársát, Szentgyörgyi Sándor, mint tudós, lelkiismeretes és igazságos tanárt üdvözölte a távozót. Gyönyörű beszédben köszönte meg minden ünneplést Horváth Cézár dr. igérve, hogy Pápát s az itt töltött kedves napokat soha, de soha nem fogja felejteni, vissza fog vágyni ide, mint otthonába és Örülni fog az alkalomnak, ha akár csak rövid napokra, vagy huzamosabb időre újra visszatérhet. A midőn mi is mondunk egy »Isten hozzád«-ot, kérjük is, hogy rólunk se feledkezzék meg, s örülünk, hogy többszörösen viszontláthatjuk. — Itt jegyezzük meg, hogy Horváth Cézár dr. e hó 20-án ment el uj állomáshelyére. Jegyző választás Szűcsön. Szűcs községben a jegyző választást járási főszolgabírónk Szűcs, Béb, Bakony-Koppány és Fenyőfő községek képviselőinek nagyszámban összejött képviselői előtt a mult vasárnap délután 3 órakor tartotta meg. Ahol egyhangúlag közfelkiáltással az eddigi helyettest Eszterházy Dezsőt választották meg. Rábahid felemelése. Marczaltőn tul fekvő Rábahid felemelése 22-én befejeződött, a forgalom ismét szabad. Birtokosok figyelmébe. Pápa r. t. város tanácsa jelenti; hogy a m. kir. kataszteri biztos f. évi aug. hó 2-án Pápára jön, hogy a mivelési ágváltozás jegyzékében felvett miveI lési ág osztályba sorozását megejtse. A városi tanács az osztályba sorozáshoz Reidl József számvevőt, Lamperth Lajos tanácsost küldötte ki. A birtokosok az osztályba sorozásnál jelen lehetnek. Hivatali helyiségül Lamperth Lajos tanácsos hivatalos helyiségét jelölte ki. Halálozás. Szentimrei Károly Márton, szent Benedek-rendi pap és nyugalmazott főgimn. tanár, e hó 20-án Czelldömölkön az Urban elhunyt. Gyilkos tüdőbaj oltotta ki áldott jó lelkületét és példás, buzgó tanári működéséért rendtársai mindenkor szeretettel i és ragaszkodással vették körül. 1843. dec. | 28-án született Esztergomban, 1861. szept. 8 án lépett a rendbe, 1868. ápr. 14-én tett ünnepélyes fogadalmat. 1868. aug. 1-én szentelték pappá. Hült tetemét e hó 22-én d. u. 4 órakor tették nyugalomra általános részvét mellett a czelluömölki temető rendi sirboltjá' ban. Isten nyugasztalja. Kereskedőink egyessége. Dicséret ; illeti meg kereskedőinket, ama szociális ér; zékről tanúskodó intézkedésükért, hogy ez' után közös elhatározás alapján üzleteiket esti j 8 órakor bezárják. Nagyon okosan van ez : igy. Aki valamit vásárolni akar, szerezze be ! azt 8 óráig. Elég idő az a bevásárlásra. A ! vevőközönség tehát sérelmet nem szenved. i ^ Hanem igenis sokat nyernek azok a szegény : segédek, kiknek igy alkalom adatik, hogy a fárasztó napi elfoglaltságuk után előbb térhessenek nyugalomra és másnap aztán kipihent. ujult erővel és jó kedvvel szolgálják ki a nagy közönséget. Az egyességben azonban van valami, amit nem hagyhatunk szó nélkül. És ez az a kikötés, hogy szombaton a 8 órai bezárás nem kötelező. Szombati ! napon tehát a zárás a régi szokás szerint ; történik. Tisztelettel kérdezzük a nagyrabecsült j kereskedőosztálytól: a szombati nappal miért ! tettek kivételt a zarórára nézve? A vasár1 nappal nem lehet takarózni, mert ebben az '. esetben meg azt kérdezzük, hogy hát akkor i miért nem részesítették hasonló kedvezményben azokat a napokat is, amelyek a kereszténységnek egyéb ünnepei előtt vannak ? A szombati nappal tett kedvezményt nem lehet megokadatolni annak a felhozásával sem, hogy a munkásosztálya mely szombaton délután kapja kézhez heti keresetdiját, máskép nem szerezhetné be szükséges dolgait. Nem pedig azért, mert pl. a dohánygyárból már 4 órakor kijönnek. Ezeknek tehát 8 óráig elég idejük van a bevásárlásra. Vagy ott van a szövőgyár. Ott is »feiront«-ot csinálnak már fél 7 órakor. Egy munkásnak pedig másfél óra unos-untig elegendő a bevásárlásra. Hisz egy munkás a mai alacsonf napibér mellett, tekintve az ugvis, szinte elviselhetetlen megélhetési viszonyokat, nem is élhet oly fényűző életet, hogy annak megszerzésére egy és fél órai idő nem volna elegendő. Az építőmunkások is szombaton délután időben megkapják heti keresetüket. Ők is beszerezhetik szükséges dolgaikat 8 óráig. I Vagy vegyük fel azt az esetet, hogy szombaI ton a munkásosztály a 8 órai zárás mellett : nem tudna bevásárolni. Ebben az esetben meg azt mondjuk: ott van a vasárnap; d. e. 10 óráig úgyis nyitva vannak az üzletek, a j mit tehát szombaton nem tudott bevásárolni, | azt vasárnap 10 óráig beszerezheti egész i könnyen. — Vagy tán a szombati nappal j tett kivétel arra jó, hogy azok a kereskedők, ; kik péntek estétől szombatig, az estcsillag feltűnéséig zárva tartják üzleteiket, az elszalasztott alkalmakért a záróra kitolásával mégis némi kárpótlásban részesüljenek. Ha igy lenne, ez ellen tiltakoznánk. Az igazságosság és az egyenlő elbánás nevében követeljük, hogy szombaton ép ugy; mint a hét egyéb napján, 8 órakor legyen a zárás. Virághullás. Az isteni Gondviselés kikutathatatlan intézkedése folytán a halál öldöklő angyala hívatlanul ellátogatott YVüest de Velberg Ferenc uradalmi gazdasági felügyelő csendes, családi otthonába és onnan a jó szülők drága kincsét — az aranyos kis Jenőkét magával vitte, sirást és szomorúságot hagyva maga után. Rövid 6 évig volt csak szüleinek öröme, kik a leggyengédebb szeretettel csüngi tek rajta. Elkövettek mindent, högy a betegséggyötörte ártatlan kis fiút megmentsék az életnek és igy maguknak is. A szülői szeretetnek azonban bensőségesebb es erősebb lehetett az élet Urának szeretete, mert a kis Jenőke már a mennyországban illatozik örökre, hol buzgón imádkozik áldott jó szüleiért és kedves testvéreiért. Drága hült tetemét e hó I 19-én d. u. 3 órakor tették örök nyugalomra 1 a kálváriái sírkertben, hová a zokogó szülőkkel együtt nagyszámú gyászolóközönség kisérte. A peroiiospora rohamos puszlitása. A hazáukban jelentkezett peronospora bántalom ez évben való rohamos terjedésének oka egyrészt a betegség fejlődésére igen kedvező időjárásban (esőzés, kivált erős zápor-esők utáni melegebb, szélcsendes, borogós napok vagy napszakok páratelt levegője) másrészt pedig a permetezés és rézkénporozás elmulasztásában keresendő. A betegség fellépését, ha nem is teljesen, de meg lehetett volna j akadályozni, ha a permetezés és porozás a j virágzás előtt végeztetett volna, elég korán j mint a védekezési utmutatás megszabja, — j akkor t. i. mikor a virágok még bimbóban I voltaK és a fürtök mint tömörebb, kúpalakú I képződmények még felfelé irányultak, a levelek pedig aránylag még gyérek s kicsinyek voltak és nem takarták, el a fürtöket. Ez az időszak, illetve fejlődési állapot azonban most már elmúlt és a baj tovább terjedése csakis szorgalmas rézkénporozással akadályozható meg. A porozás azonban most már, mikor a lombo nans tűzés- a növekedni kezdő bogyó kat legnagyobbrészt levelek takarják, egyszerű módon nem végezhető elég sikerrel, mert a kifuvott por nem juthat a fürtökhöz és az azokat elfödő levelek miatt. Ez okból a porozás most már legcélszerűbben cikként volna i végzendő, hogy a porozó munkás előtt egy nagyobb gyerek egy villa alakú, de hosszabb nyelű rúddal (hogy a villát kezelő gyerek a por felhőn kivül állhasson) a beporozandó i tőke leveleit félrehajlitjci s igy a porozás közvetlenül a tőke azon részén történhetik, ahol a fürtök el vannak he\yezve. Nem szabad azonban elbizakodni, hogy a teljesített porozással eleget tettünk, még az esetben sem, ha a baj terjedése látszólag szünetelne.