Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-07-11 / 28. szám

IV. évfolyam. Pápa, 1909 julius 11. 28. szám. E S szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi heíilap. A pápai katholikus kör és a pápa-cséthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, félévre 5, negyedévre 2 50 K Egyes szám ara 24 fillér. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR Felelős szerkesztő: ZSILAVY SÁNDOR. Szerkesztőség: Pápán, Anna-tér 1. házszám. A kiadóhivatal vezetője : SÜLE GÁBOR, v asz-utca 15. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz EajnÓCZky Árpád és Vajdits Károly könyvkereskedése Ifjúsági egyesületek szervezése. Irta: Liszner Antal. (Folytatás.) De más uton-módon is előkésziti a tanitó gyermekeit már az iskolában az ifjúsági egyesületi munkára, Az iskolai ünnepélyek, pásztorjátékok és egyéb alkalmi előadások, mind bő alkalmat szolgáltatnak arra, hogy növendékeinkben a művelődés iránti vágyat felébresszük és fejlesszük. Mindezek alkalmasak arra, hogy a fiatalságot közös munkálkodásra serkentsük. Van azonban még egy másik, úgyszólván legfontosabb kelléke az ifjúsági egyesület megalakításának és ez: a könyvtár, iskolafenntartóink többnyire szegények, iskolai, vagy ifjúsági könyvtárra nem jutott eddig pénz. Pedig könyvtár nélkül ifjúsági egyesületet el sem lehet képzelni. Ámde ez az az akadály is megszűnik nemsokára, mert a szedhető 50 filléres járulékok ilyenek beszerzésére fedezetet fognak nyújtani. S ha már könyvtáraink lesznek, az ifj. egyesületek korszaka is el fog mihamarább érkezni. A kishitűség ugyan több oly akadályt emlit, melyek az ifjúsági egyesületek szervezését megakadályoznák — pl. hogy a gyermekek . nem fognak beiratkozni, rendesen megjelenni, komolyan dolgozni stb. — ezeknek megszüntetése azonban a tanitó hivatásszeretetén és tapintatán fordul meg. Mindenesetre sok függ a vezetéstől is. Fő elvül el kell fogadni azt, hogy ne a tanitó legyen annak közvetlen vezetője, hanem maga az ifjúság. A tanító irányító szelleme növendékei meggyőződésében érvényesüljön s csak arra vigyázzon, hogy abban egészséges közszellem uralkodjék. A tanitó ne gyakoroljon az ifj. egyesületben iskolai fegyelmet, mert ezt megunja az ifjúság és az eredmény az, hogy nem lesznek tagjai. Gondoskodjunk megfelelő szprakozásról, változatosságról, a szociális munkát illetőleg pedig tartsuk szem előtt a község különleges szükségleteit. Az iskolában plántált vallásos és hazafias érzést erősbitsük az ifjúságban vallás-erkölcsü hátterű szépirodalmi- és történeti olvasmányokkal. Olvastassunk fel, magyarázzuk meg az olvasottakat s felkérésre mi is olvassunk fel. Földrajzi és népismereti olvasmányok keretében bővítsük az iskolában tanultakat, fősúlyt hazánk népének foglalkozási ágaira és életviszonyaikra fektetvén. Vonassuk le az ifjúsággal a községre nézve hasznos tenni valókat s bővítsük gazdasági ismereteit. Ismertessük meg az ifjúsággal a szövetkezés előnyös és szükséges voltát és a község vezető embereivel karöltve igyekezzünk ilyeneket létrehozni. Tartsuk vissza az ifjúságot az alkohol élvezetétől olvasmányok, felvilágosítások, az alkalom megvonása, de főleg saját példánk által. Úgyszintén példákkal előljárva, végezzük pontosan s áhítattal vallási kötelmeinket s a fiatalságot is buzditsuk arra, hogy mint az ifj. egyesület tagjai testületileg végezzék ebbeli kötelmeiket. Vázlatban ezek azok a szempontok, melyeket a kath. tanitónak az ifj. egyesület szervezése és vezetése körül figyelembe kell vennie. S hogy ezeknek hivatásszerűen megfelelhessen, szükséges, hogy ismerje korunk uralkodó eszméit, mert csak igy képes munkáját beleilleszteni ama küzdelembe, melyet a magyar társadalom a keresztény Magyarország visszahoditásáért folytat. Felemelő gondolat, hogy a tanitó munkája úgyszólván az első láncszem abból a nagy kulturális feladatból, mely népünk erkölcsi megújhodását és anyagi jólétének emelését van hivatva szolgálni. Értsük meg tehát a magyar katholicizmus hivó szózatát és megértve tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, mert — Prohászka szerint — éppen »ez a megértés és méltánylás egyik nélkülözhetetlen vonása az apostoli léleknek, melyueic következtében alkalmazkodni tud; a másik vonása változatlan Pál apostol idejétől kezdve, hogy alkalmazkodva is a régi keresztény igazságot s szeretetet juttassa a haladó kulturának.« Ugy legyen! Az önálló törvényhatóság. Minden ember lelkében ott szunyád a vágy a szabadság, a függetlenség után. Nem csoda, ha a modern élet lüktető szervei, a rendezett tanácsú városok is szeretnének felszabadulni a megyei gyámkodás alól, hogy sorsukat függetlenül intézhessék és keservesen szerzett filléreiket a saját javukra fordíthassák. Rettenetes az a teher, melyet az állam a rendezett tanácsú városok nyakába sóz. Egyik-másik város már szinte görnyedez a sulyok alatt. De jogot, uj jövedelmi forrásokat nem adnak. Teljesen tudjuk tehát méltányolni városunk azon törekvését, hogy véget akar vetni a megyei atyáskodásnak s a maga erejéből igyekszik boldogulásának alapját megvetni. Most ugy látszik nagyobb erővel fog megindulni a küzdelem — adja Isten, hogy az óhajtott siker el ne maradjon. Az ügy rendkívüli fontosságára való tekintettel szószerint közöljük városunk polgármesterének ékesen szóló felterjesztését, melyben autonómiánk megadását sürgeti. M. t. Képviselőház! Mély tisztelettel alulírott Pápa r. t. város közönsége nevében azzal a kéréssel járulok a m. t. képviselőház elé, hogy Pápa r. t. városnak önálló törvényhatóságu várossá való alakulását megengedni méltóztassék; kérelmem támogatására bátor vagyok fölsorolni mindazokat az okokat, amelyek annak előterjesztésére indítottak. Az 1886. XXII. t.-c. 150. §-a kimondja, hogy a r. t. városoknak külön törvényhatósággá leendő átalakulását a törvényhozás engedi meg, ugyanez a §. kimondja, hogy »kisközségeknek nagyközségekké, nagyközségeknek r. tanácsú városokká alakulását s viszont a belügyminiszter engedi meg a 151. §. korlátai között. A magasabb kormányzati állapotba való jutásnál a 151. §. szerint be kell bizonyítani, a) hogy azt az átalakulást a községi lakosok és birtokosok azon része kivánja, mely együtt a község összes egyenes állami adójának felénél nagyobb részét fizeti és b) hogy ezen átalakulás folytán reájuk nehezedő kötelezettségek pontos teljesítésére elégséges szellemi- és anyagi erővel rendelkeznek; c) kisközségeknek nagyközségekké alakulása esetében még igazolandó, hogy a másik vagy a többi kisközség a körjegyzőség fenntartásár A keresztény magyar családok lapja az ÉLET szépirodalmi kritikai hetilap. Szerkeszti: Andor József. Főmunkatársak: Prohászka Ottokár, Szemere György. Előfizetési ára : Egész évre 20, fél évre 10, = 1/

i évre 5, egy hóra 2 korona. = Az ÉLET kiadóhivatala: Budapest, VIII. Szentkirályi-utca 28/b. Ne legyen városunkban és vidékén egyetlen keresztény uri család sem, hova az ÉLET hétről-hétre be nem kopogtat. — Tessék mutatványszámot kérni. —