Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-01-17 / 3. szám

2. oldal. Pápa és Vidéke 1. szám. den menekülésre szolgáló utat a szerencsétlenek elől. A kijáratnál alkalmazott lift elégett. A tűz gyorsan terjedt a bánya belsejében, elpusztítván mindent, ami útjába került. A kijáratnál alkalmazott lift is, amely egyedül lett volna képes a még életben maradottakat a lángsirból kimenteni, szintén a tűz martaléka lett. A mentés. Legelsőnek érkeztek a szerenesétlenseg színhelyére az üveggyár munkásai és vasúti alkalmazottak, akik a bánya többi munkásaival azonnal hozzáláttak a mentési munkálatokhoz. Később a szomszéd falvak lakosai c adakoztak nozzájuk, de a mentési munkálatokat nagyon megnehezítette a tárnákból előtörő áthatolhatatlan füst és hőség, de meg attól is lehetet tartani, hogy ujabb robbanás és ezzepjáró földomlás fog bekövetkezni. ily körülmények között, "még a déli órákban sem volt a mentésnek semmi eredménye. A hatóság és az orvosok megérkezése. Koller alispán amint értesült a borzalmas katasztrófáról, többedmagával azonnal kocsira ült és igy étkezett meg Ajkara. Ugy a veszprémi, mint a székesfehvérvári orvosok az első vett hir után késedelem nélkül siettek a szerencsétlenség színhelyére, ahol a mentési munkálatokban fáradhatatlanul közreműködtek. Dolguk ugyan még d. u. 2 órakor sem akadt, mert a tárnában lent levők megközelithetlenek. Lázasan tevékenykednek, hogy hozzáférjenek a lennrekedt szerencsétlenekhez, de meddőnek bizonyult minden kísérlet, amely csak fokozta az amúgy is kétségbeesettek között a pánikot. Az igazgató megérkezése. A bánya derék igazgatója, ki már 40 éve vezeti a bányamunkálatokat, távirati értesítés folytán a déli órákban ézkezett csak meg. A szomorú helyhez érve, kezeit tördelve a borzalmas katasztrófa láttára és csak könnyei árulták el, hogy mije volt ő annak a munkásnépnek, akik most lenn ahányában várják a minden percben bekövetkezhető halált. A jajveszekelők csoportja veszi körül, ő tőle várva szeretteik megmentését, aki egy emberéleten át volt munkásainak szerető, gondos munkaadója. Az első meglepetésből fölocsudva a 75 éves agg, maga vette kezébe a mentés munkálatait, amely csakhamar eredménnyel is járt, mert 2 órakor már -3 munkás került elő felismerhetetlenségig szénné égve a bánya belsejéből. Halottak. Este 7 órakor már 10 halottat húztak ki a bányából, de egyiket sem lehet felismerni. Teljesen szénné vannak égve. Éjjel 12 óra tájban sikerült végre a tüzet lokalizálni és óriási erőfeszítéssel s önfeldozással néhány utat megnyitani, A többi munkást még ez ideig nem találták meg, de azt hiszik, hogy a többi megmenthető lesz. A mentési munkálatok éjjel is folynak és a szomszéd falvak óriási munkát végeznek. Ötvennégy áldozat. Ajkáról kapjuk a hírt. hogy a szerencsétlenségnek ezideig 54 áldozata van, élő emberre azonban még mindezideig nem akadtak. A mentési munkálatot vezetők, élükön a bányaigazgatóval óriási erőfeszítést tesznek. A kétségbeesett nőket ugy kell karhatalommal visszatartani, hogy a bányába le ne szálljanak hozzátartozóik keresésére. Nagy az izgalom és félelem, hogy az összes benn levő munkások áldozatai a borzasztó szerencsétlenségnek, mert még élő ember nem került elő. Városi ügyek. Felolvasó estéiyek. I. A Jókai körben. Igen tartalmas. kedves programmal lepte meg a Jókai kör vezetősége mult vasárnap a közönséget. Bérezik Árpád »Egy •szellemdús hölgy« c. vígjátékát kitűnő sikerrel játszották meg Neuhanser Erzsi, Koritschoner Margit és Ruzsás Lajos. A nagyszámú hallgatóság mindvégig tetszéssel élvezte a szereplők biztos, kifogástalan játékát s végül viharosan megtapsolta őket. Nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták dr. Kapossy Lucián ref. főgimn. tanár tartalmas felolvasását is a modern magyar irodalomról. Utána a mősor szerint Frohreich Szabó Ernőnek kellett volna következnie, de az utolsó pillanatban kénytelen volt visszalépni a családjukat ért gyász miatt. Helyette Neuhauser Erzsi »ugrott be«. Hogy mily sikerrel, azt az utolsó akkord után felzúgó taps bizonyítja legjobban. Moskovszky As-dur valcerjét bravúros könyed; éggel, preciz átérzéssel játszotta el. Igen találóan jegyezte meg róla valaki, hogy valóságos talentum. Szutter Mariska fiatal kora dacára is egyike a legjobb szavalóknak. Ezen az estén is igen szép sikert aratott. Nagy hatást ért el az utolsó szám is: az Elégia és a Plevna nóta, melyeket Gáty Zoltán (hegedű) és Kiss Vilma (zongora) adtak elő a tőlük megszokott precizitással. II. A Felsővárosi Kath Körben. Valósággal ember ember hátán szorongott a Felsővárosi Kath. Körben a legutóbbi felolvasó-estély alkalmával. Jubiláris-est volt; X. Pius pápa áldozópappá szentelésének 50-ik évfordulóját ünnepelték. A tagok nagy tetszéssel fogadták a kis Kutasi Annus, Mórocz Erzsi és Mariska bátor, kedves szavalatait. Kutasi Annus kétszer is szerepelt. Utánuk Béri Zsigmond, a kör elnöke vázolta a pápaság óriási jelentőségét a kath. egyházban. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a most uralkodó X. Pius pápáról s utalva az ellene hazánkban is egyre gyakrabban felhangzó támadásokra, az egyház feje iránti törhetetlen hűségre és fiúi szeretetre buzdiotta a lelkes hallgatóságot. A holnapi közgyűlésen fogják felolvasni az irgalmasrend tartományi főnökénék azon határozatát, hogy a rend székházának szomszédságában tervezett uj utcanyitáshoz a a kért terűletet nem engedi át. A rendfőnök elhatározása teljesen érthető. Elvégre is a kórháznak szüksége van udvartérre. A betegek szempontjából tekintve a dolgot, bárcsak még nagyobb volna az a terület, nemhogy elvegyenek belőle ! Ezzel a határozattal kapcsolatban egyik helyilap a múltkoriban egy kis kirohanást .rögtönzött a rendfőnök ellen. Közérdeket, meg belügyminisztert emlegetett, meg tudom is én mit. Nevetséges ! Nyissa ki a t. cikkíró ur a szemét — ott van az orra előtt a Voyta-ház. Ha már mindenhépen utcát akarnak tnyitani, ami helyes is volna, meg szükséges is, áldozzák fel a Voyta-telket. Olcsóbb mulatság is volna, meg aztán célszerűbb is a tőle javasolt kisajátításnál. Meg aztán tanilja meg, hogy az irgalmas rend főnökéről nem illik ugy beszélni, mint ahogyan ő tette. Mert az irgal mas rend oly munkát végez Pápán úgyszólván teljesen ingyen, amit nem is tudunk kellőleg megbecsülni. Tehát hátrább az agarakkal ! * Egyesek módosítani akarják a város építészeti szabályrendeletének egyes pontjait. Ne módosítsák, az Isten szerelmeért! Hanem dobják sutba az egészet. Nem Pápára van szabva az a szabályrendelet. Készítsenek ujat, a helyi viszonyoknak megfelelőt. Dolgozzák át egészen, de ne toldják-foldják, mert ami nem ránk van szabva, nem lesz jó akkor sem, ha uj gombokat varrunk rája ! * 9669 K 35 fillér a tulkiadás a kataszteri bérháznál. Megható ! Igazán szép, hogy csak ennyi és nem több ! Ugy tudjuk, hogy az épitő-mester és a v. mérnök között nem valami épületes polémia folyt le emiatt a többlet miatt. Olyan kedvesen diskurálgattak egymással, hogy — mint félfüllel hallom, — sajtóper lesz belőle. De ez teljesen az ő privát ügyük, amelyhez senkinek semmi köze. A közgyűlés —- mit is tehetne mást ? — tudomásul veszi a többletet s a város ismét többet fizethet potom tízezer koronácskával, mint a mennyire számított. De legyen gondja a képv. testületnek arra, hogy ilyen kevésbbé kellemes meglepetésektől egyszer s mindenkorra megmeneküljön ! Iskolaszéki gyűlés. A helybeli r. kath. iskolaszék 1909. évr január hó 12-én d. u. 4 órakor tartotta ülését Sült József vil. elnök üdvözli a megjelenteket, a gyűlést megnyitja és jelenti, hogy ugy a jegyző, mint a h. jegyző akadályozva vun, felkéri tehát Varga Rezső isk. széki tagot a jegyzőkönyv vezetésére. A mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván, annak hitelesitere elnök felkéri Wajdits Károly és Hekler János isk széki tagokat. Marton A. interpellál az egyh. elnökhöz, hogy az alsóvárosi Il./a osztályt, amely né