Pápa és Vidéke, 4. évfolyam 1-52. sz. (1909)

1909-05-30 / 22. szám

18. szám. Pápa és Vidéke 172. oldal. A városi bank alapításának kérdésénél nagyobb vita indult meg. A kongr. előkészitő bizottsága u. i. a Városok Országos Takarékpénztára fellállitását sürgős szükségesnek mondotta és alapszabályainak kigolgozásával a kongressust akarta megbízni. Madarassy-Beck Gyula báró, a Jelzálog Hitelbank igazgatója szóllott a kérdéshez először. Beszéde magán viseli tárgyilagosságnak minden külső mázát; kül- és belföldi példákra való hivatkozásban sem volt hiány; a városi hitel múltjáról, a beruházázások különféle • természetéről, teherviselési képességről, tőkegyűjtésről és hitelről; a hitel kielégítés formáiról, az államnak ezen téren való feladatairól és sok-sok más finánciális dologról beszélt. Beszéde tartalmasságát nem lehet kicsinyelni, de azt is kimondhatjuk, hogy Beck báró akarta is, hogy beszéde jíssék is valaminek. De igazában a városi Montenegrói halárörök. (Az »Éleu-ből.) bank vagy takarékpénztár felállítása ellen beszélt. Jó lett volna, ha pl. népszerűen szólott volna arról, hogy a váiosok hosszú terminusu törlesztéses kölcsöneinél miért számítanak a legtöbb helyen a tőke törlesztéshez csak 1—1'5%-ot, sőt az első évben épen semmit, s hogy a tőke-törlesztést mindig az év végén irják le, s a kamatot az év elején számitják ki, pedig a törlesztés az év folyamán történik. Meg is jegyezte valaki beszédére, hogy a konkurrens beszélt. Halász Lajos dr. orszgy. képv. nem volna híve annak, ha ezen városi takarékpénztár alapítását törvényben mondanák ki, mivel ez a kérdés elodázását segitené elő, hanem a most érvényes törvények alapján óhajtja a takarékpénztárnak, mint bármely más hasonló intézetnek megalapítását. Gyorsaságot kiván, hogy gyorsan meglessen törni a bank-kartelt. Szó volt még többek közt a kisajátításról is, amelynek folyamán a gyáraknak mint magánvállalatoknak kisajátítási joga ellen is volt felszólalás. Szterényi államtitkár ezzel szemben védelmezte a gyárak ilyes jogát s a gyárakat az ország ipara szempontjából nem tartja magáncélú vállalatoknak. Ebben van valami, de csak a legnagyobb általán isságban. Magunk igazolására csak egy példát hozunk fel. Valamely várostól gyár| alapítás céljaira ingyen telket kérnek. Megj kapják. Abba az ingyenes telekbe beszögelt í egy magán tulajdonos telke, — ezt kisajátítják; — kap a gyár adómentességet, kövezetvám-mentességet, állami szubvenciót 15—20 évre. Gyára épületrészei nem sokat érnek, tehát mikor a sokféle mentesség lejár, a gyártást, tehát a gyárat áttelepítik máshová