Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-04-05 / 14. szám

1908. április 5. PAPA és VIDÉKE 1 3. Eljegyzés. Angyal János celldömölki Közgyűlés. A Pápai ipartestület múlt ró,in. kath. tanító ma tartja eljegyzését Bauer I vasárnap d. u. 2 órakor tartotta még Haj­Ferenc nyugalmazott városi számt.iszt leányá­val, Irenkével Győrött,. Függetlenségi pártszervezkedés. Gell­dümülkön vasárnap alakult meg a polgárság élénk részvételével a Celldömölki független­ségi 48-as • pártkör. Elnökké egyhangúlag Porkoláb Mihály drt, alelnökké Szinek Izidor drt, Géíin Lajos drt, Hetfhési Elek drl, Ba­nóczky Béla elnöklete alatt rendes évi köz­gyűlését. Az alapszabályok szerint 50 tag szükséges a határozathozatal érvényességé­hez. de jóval Ifibben voltak. Hajnóczky el­nök az ülés megnyitása után Bódai Istvánt, ifj. Edelény i Józsefet és Csapó Jánost kérte fel a jkünyv hitelesítésére. Tartalmas beszéd­ben emlékezett meg az uj ipartörvény-tervé- | lassa Jenő drt választották meg. A gyűlés j zetről, mely. ha jelen alakjában válnék tör­üdvüzlő táviratot intézett Kossuth Ferenchez, vénvnyé, visszaesést jelentene az iparos osz­Tüzérkaszárnya Szombathelyen. Ha­talmasan előretörtető szomszédunk ismét kap valamit, még pedig tüzérkaszárnyát. Szombat­helyen helyezik el u. i. az 5. sz. lovagló tüzér üteg-osztályt és a 2. sz. lovas gépfegyver­osztályt. Ez összesen 21 tisztet és 377 főnyi legénységet jelent. Az uj tüzérségi laktanya építése 2 millió koronába kerül. Nálunk talán semmiféle lépéseket nem tettek, hogy ilyes­fajta intézményekben városunknak is legyen része, pedig csak az épitő-ipar is mily lendü­letet nyert volna, ha — mondjuk — csak akár egy milliós építkezésben volna is része. Népgyűlés Pápán. A Pápai Ker. mun­kásegyesület ma, vasárnap d. u. a/ 44 órakór a belvárosi iskola épületében nyilvános nép­gyűlést rendez, melynek tárgya az általános lályra nézve. Sajnálattal .említi föl, hogy az iparósok oly csekély érdeklődést tanúsítanak saját, életbe vágó ügyeik iránt. A keresk. miniszLer inegkUldölle az uj törvénytervezet 1—540 §-át; mindenkinek módjában lett volna hozzászólni s észrevételeit megtenni. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó ut n minden megjegyzés nélkül hitelesítették a mult évi közgyűlés jegyzőkönyvét. Az évi je­lenlés es számadás felolvasását mellőzték, mert úgyis megjelent már nyomtatásban. Ugyancsak vita nélkül megadták a fölment­vényt a pénztárnoknak. A- f. évi költségvetést avval a múdosiLással fogadták el, hogy a jegyző fizetését. 1200 koronáról 1600-ra eme­lik föl. A szolga 700 koronát kap az eddigi 508 helyett. Aztán az indítványok kerültek választási jog, az uj betegsegélyző és az j gorra ])r Hirsc]l VMmos az t indítványozza, ipartörveny lesz. Előadó bzalancsy Andor szerkesztő Budapestről. A népgyűlés űtán az összes ker. szakosztályok és szakszervezetek közös gyűlése lesz az egyesületben, melyen ezeknek tagjai a tárgyalandó ügyek fontos­sága miatt okvetlenül megjelenjenek. A kö­zös gyűlés után a női szakosztály felolvasása következik este 6 órakor, a következő prog­rammal : 1. Jövendölés. Szavalja Réfi Mar­git. 2. Költemény. Sz. Csernák László. 3. Fel­olvasás, tartja Grátzer János. 4. A kolduló barát. Szavalja Takács Anna. A veszprémi püspökség római okle­véltára. Megjelent utolsó kötete annak a hatalmas és rendkívül értékes irodalmi mű­nek, mely Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis cím alatt Lukcsics József dr. tollából és megyéspüspökünk bőkezű anyagi segítségével már 3 kötettel ajándékozta meg i a magyar történelmi és egyháztörténelmi iro­dalmát. Az Eucharistia társulat uj országos igazgatója. A hercegprímás Kanter Károly budai kir. palotai apátplebánost saját kérel­mére az Eucharistia társulat országos igaz­gatói tisztétől felrnentte és helyébe dr. Ha­nauer A. Istvánt, a Budapesti központi papnevelő-intézet lelkiigazgatőját nevezte ki. A Nyugatmagyarorsz. iöldm. gazd. egys. legutóbbi választmányi ülésén érdekes eredményekről számol be. 105 községben tartottak népies gazdasági előadást, ezeken 4 ezer kisgazda vett részt. — Megkezdte mű­ködését a Nyugatmagyarországi Gazd. Taka­rékpénztár is, mely különös tekintettel van a kisgazdákra. Nagymennyiségű — és így olcsó — műtrágyát kötött le és 200 ezernél több szőlővesszőt szerzett kedvezményes áron tagjai számára. Nemcsak a ló- és szarvasmarha­tenyésztés érdekében tett eredményes lépése­ket, hanem különösen a baromfitenyésztés érdekében fejtett ki szorgoskodást. Tagjainak mostani száma közel 4 ezer, a gazdakörük száma pedig 35. hogy azon leiaggott iparosok neve, kik segély­bep részesültek, ne nyomattassék ki. Kéri to­vábbá, hogy a vagyon-mérlegből törüljék az 1960 k. értékűnek feltüntetett 196 db. (á 10 K.) bőrszövetkezeti üzletrészt. Ugy sem lehet behajtani soha. Az indítványt elfogadta a köz­gyűlés, amint hozzájárult Hajnóczky elnök azon nemes, emberbaráti indítványához is, hogy kérje föl az ipartestület a vallás- és közokt- és a ker.-ügyi minisztert, segélyezzék az ipartestület által felállítandó tanonc-ott­hont, a hol az inasok szabad idejüket kelle­mes és tanulságos szórakozással tölthetik el. Ezután következett a választás. Az összes jelölte­ket egyhangúlag választották meg. Elnök lett: Hajnóczky Béla, ügyész: dr. Hirsch Vilmos, jegyző: Nagy Károly. Előljárósági rendes ta­gok : Ádám János czipész, Bodai István kár­pitos, Balogh Gyula szobafestő, Buchsbaum József sütő, Bodó Ignácz kályhás, Csapó Já­nos czipész, Csillag Ferencz kádár, Eőry Ist­ván lakatos, Erhardt Imre szabó, Edelényi József ifj. kovács, Gaál Gyula mészáros és hentes, Gutstein Lipót szűcs, Horváth József id. ács ; Keresztes Gábor asztalos, Kreutz János szijgyártó, Kardos István kőmives mester, Kocsis Pál csizmadia, Lóskay György csizma­dia, Manheim Ármin czipész, Magyar Gyula kefekötő, Mészáros István cserepes, Németh Mihály ifj. czizmadia, Pálffy .József kőműves mester, Szeift István bádogos, Szabó Móricz bognár, Szóilás Pál szabó, Szente József bor­bély, Szijjártó Gyula órás, Vida János hentes, Vincze József esztergályos. Póttagok: llábli Pál csizmadia, Barcza Dániel czipész, Muli József asztalos, Bősze Mihály ács, Böröczky Ferencz kalapos, Zakots István selyemfestő, Szakács Imre kőmives, Schick György csiz­madia, Szkurszky János szabó, Horváth Ist­ván lakatos. Számvevők: Kluge Károly kék­festő, Kis Tivadar könyvkötő, Szeglethy József I önkéntös tag. A Legényegyletnek jól sikerült leíolvasó­estélye volt a mult vasárnapon. Szavaltak : Csernák László, Németh József, Aakos Sándor egys. tagok és Tóth Juliska. A szavalatok a rendoző-lilkár biugó fáradozásának nyomán egyre jobbak ós jobbak lesznek. Az est. prog­rainmjának gerince egy felkapó szállóigének kellő világításba helyezése volt; ez a szállóige pedig igy szól: Az közömbös, hogy mit hisz az ember, az a fő, hogy becsületes legyen. A kis- és nagyközségek pénzkészlete. A belügyminiszter rendeletet intézett az ö'sz­szes vármegyék alispánjaihoz, akiket arra hív föl, hogy minden egyes kis- és nagyközségre vonatkozólag készítsenek részletes kimutatást arról, hogy a'kis- és nagyközségeknek, vala­mint a községek kezelése alatt álló alapítvá­nyoknak és alapoknak, továbbá az összesített rendszer szerint kezelt gyámpénztáraknak ka­matozó pénzkészletei az 1908. évi január 1-én fönnálloti állapot szerint mennyit tesznek ki s pénzintézeti betétekben, értékpapírokban és adóslevelekben mily összegek erejéig és mily kamatláb mellet,t vannak elhelyezve. A Felsővárosi Kath. Kör ma délután 5 órára, kitűzött felolvasó estélye a ker. szoc. népgyűlésre való tekintetlel elmarad. Egy földink tragikus sorsa Amerika ban. Szorgalmas ember volt valamikor Tebeli Adoston pápai lakos. De nem elégedett meg azzal, amit az édes anyaföld termelt; többre vágyott, sok-sok pénzt akart szerezni. Egy szép napon fölkerekedett s kibujdosott Ame­rikába. Martius Creccben telepedett le s egyetlen vágya, amiből s2ántás-vetés közben annyit ábrándozott, csakhamar megvalósult. Gazdag ember lett belőle, de boldogtalan . . . Mig ő a gyárban dolgozott, azalatt elcsavarta felesége fejét Cimber Ferenc s mikor Tebeli egy izben haza tért a gyárból, üresen találta családi tűzhelyét. A szegény-gazdagot szivén találta ez a csapás. Felejteni vágyott, borba, pálinkába, temette buját — nem volt már kedve semmihez s .egy sötét pillanatban magára gyújtotta házát. Alig tudták meg­menteni a lángöan álló házból. 48 millió tűzkár. Ilyen horribilis ösze­szegü értéket hamvasztott el a tűz a mult évben Magyarországon. Arányra nézve ez a nagy pusztítás 4 millióval több az 1906. évi­nél és 7 millióval magasabb az utolsó 10-év átlagánál. A mult december havában 727 községben 893 tüzesei fordult elő és 1217 károsult 1,281,280 IC kárt szenvedett. Ez összeggel együtt a mult esztendő összes tűz­kára 48,859,000 K-t ért el. A tüzesetek ösz­szes száma 16,359 volt. Ebből látjuk, hogy egy-egy tűzesetre átlag 300 korona kár esik. Országos vásár. A március 31-i or­szágosmarhavásárra felhaj tátott: Szarvasmarha 36588 db. Eladatott: 1526 db. Ló és csikó : Félhajtatott 1426 db, eladatott 502 db. Áp­rilis 1-én pedig sértésvásár volt. Felhajtatott 2078 darab, eladatot 903 darab. Mindkét na­pon szép idő volt és kereslet, valamint kíná­lat dolgában hiány nem volt. 5 és 50 filléresek. Debrecen város feliratot intézett a pénzügyminiszterhez, mely­hez való csalatkozásra az összes törvényható­ságokat felkérte. A felirat a koronaértékben való számítás megkönnyítése céljából a 20 filléres pénznemek megszüntetését s helyükbe 5 filléres bronz és 50 filléres nikkel pénzek i forgalombahozatalát tartja szükségesnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom