Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-04-12 / 15. szám

1908. április 12. I PÁPA és VIDÉKE 3. fél is irni nem tudnak, akkor a plébános vagy két tanún kivül még egy tanú (ez mint néviró szerepel) jelenléte és aláírása is szükséges s az a körülmény, hogy a felek írni nem tudnak, az okmányban is megjegyzendő. A plébános, az eljegyzési szerződés aláírásával maga helyett más papot nem bizhat meg; tehát ha a káplán vagy más pap van jelen az eljegyzési szerződés kiállításánál, ők csak egyszerű tanuként szerepelhetnek s kivülök még egy tana (akár egyházi, akár világi) jelenléte és aláírása szükséges. Csakis ezen uj rendelet szerint irásba foglalt eljegyzések érvényesek. Az irás nélküli, magánjellegű eljegyzésekből ezentúl csak erkölcsi kötelezettség származik, egyházjogi következményei nincsenek. Legcélszerűbb, ha az eljegyzés a plébános előtt köttetik, de ha nem köttetik is ott, kötelesek a házasulandók az eljegyzési szerződést bemutatni a plébánosnak bejegyzés végett is. B) A házasságról. j I 3. A rendelet Iii. fejezete értelmében a trienti szt. szinat által hozott törvény t. i., | hogy a katholikusok házassága csak akkor j érvényes, ha az illetékes plébános, vagy az 1 általa meghatalmazott pap és két tanú jelenlétében köttetik, továbbra is érvényben marad. 2. §-a értelmében ezentúl a megyés püspök és plébános csakis saját területükön belül eskethetnek érvényesen, ahol nemcsak saját alattvalóik, hanem idegen alattvalók házasságkötésénés is érvényesen működnek közre. Ezentúl tehát a házasság érvényessége nem függ a házasulandók lakóhelyétől, ugy. hogy a plébános érvényesen esketheti híveit és nem hiveit saját területén belül, tekintet nélkül arra, vájjon plébániája területén van-e lakásuk, vagy nincsen. A házasságnál való közreműködés tehát ezentúl helyhez lesz kötve, a plébános joghatósága területéhez, ahol nem hiveit is érvényesen esketheti minden felhatalmazás nélkül; ha azonban saját hiveit joghatósága területén kivül akarja esketni, szüksége van az illető plébános felhatalmazására. A 3. §. is ujitást foglal magában. Ezentúl csak akkor esket a plébános érvényesen, »ha erre külön ineghiva és felkérve és sem erőszak, sem megfélemlítés által nem kényszerítve kérdezi ki s hallgatja meg a házasulandók kölcsönös beleegyezésének nyilvánítását.« 5. Az V. fejezet a megengedett módon való házasságkötést tárgyalja. Az uj törvény értelmében a plébános megengedett módon eskethet, ha a következő öt pont rendelkezéseit betartja. a) Ha előbb meggyőződött a házasulandók szabad állapotáról. Ebből következik, hogy a hirdetések ezentúl is ott és ugy teljesitendők, mint eddig s erről, valamint a házasulandók szabad állapotáról köteles az eskető lelkész bizonyítványokat beszerezni. Ha égető szükségben a jegyesek szabad állapotáról meggyőződést szerezni nem lehetett, eskütételt keli a felek- i tői követelni. h) A plébános megengedett módon esket, ha legalább egyik házasulandó állandó lakóhellyel bir plébániája területén, legalább egy hónapig ott tartózkodott. Ezentúl tehát illetékes plébános az kinek joghatósága területén legalább egyik házasulandó vagy álladó lakhellyel bir, vagy egy hónapig ott tartózkodik. c) Ha az előbbi pontban jelzett állandó lakhely vagy egy hónapi tartózkodás egyik félnél sincs meg, akkor az eskető plébánosnak szüksége van az egyik fél illetékes plébánosának Írásbeli engedélyére, hogy az esketést licité eszközülje. Elbocsátó levél tehát ezután nem szükséges. d) A kóbor életet folytatók (vagy kiknek sem állandó lakhelyük nincs, sem egy hónapig nem tartózkodtak valamely plébánián) házasságkötésre a megyéspüspök engedélye szükséges, e) Ä házasság a menyasszony illetékes plébánosa előtt kötendő; de jogos okból a vőlegény plébánosa előtt is, sőt súlyos ok esetén idegen plébános előtt is köthető. Rendkívül fontos a rendelet VII. fejezete is. Eszerint halálos veszedelemben a régi törvény fentartatik, t. i. a házasság érvényes megkötéséhez szükséges a plébános vagy általa felhatalmazott pap és két tanú jelenléte. Ha azonban sem a plébános, sem az általa felhatalmazott pap nem volna kéznél s hamarosan elő sem hívható, két tarrn jelenlétében bármely világi vagy szerzetes, kiközösített vagy felfüggesztett pap előtt is érvényesen és megengedett módon köthetnek a felek házasságot. A halálos veszedelem alatt nem végső életveszedelem, vagy a halál pillanata (articulus mortis) értendő, hanem elégséges a házasságnak ily alakban való megkötésére a fenyegető halálveszedelem is (»imminens periculum mortis«). Színház. Virágvasárnap jelennek meg e sorok. E nap a szini életben nagyfontosságú. Ekkor szűnnek meg és kezdődnek a szerződések, melyeket az igazgató a társulat tagjaival kötött. Szalkay társulata egészen más képet fog nyerni. Társulatának legjobb erői eltávoznak és helyüket lehet, hogy jó, lehet, hogy jobb, vagy épen rosszabb erők foglalják el. Még ha a legjobb választással dicsekedhetik is az igazgató, bizonyos, hogy eleinte az összjáték nem lesz a legjobb. Reméljük azonban, hogy néhány napi együttműködés után újra kerekded előadásokat tudnak produkálni. Csak a képezdészek vannak még hátra. Takács Gyula is hegedűt vesz a kezébe. Rázendítenek a »Búr indulóra«. S egyszerre megváltozik a kép. A sok-sok női kalap forogni kezd, a parányi lábacskák idegesen mozognak — kis hija, hogy táncra nem perdültek. S mikor a karmester leteszi a hegedűt, viharos »Hogy volt« zug föl. A derék fiuk kipirulnak s a műsört megszerzik még egy szép ráadással. De V

28 felé ennek is vége lett. Hiába, tapsoltunk — ütött az óra... Fel bucsucsókra Alborák, akarom mondani, cimborák! Bucsuztunk; dé nem örökre. Csak a •—* viszontlátásra ebben a teremben fél év múlva a nyári helyiségben, ha az Isten s ugy akarja, egy hónap múlva. Felolvasás ugyan nem lesz a kertben, de lesz — ének. Mert a dalárda — amint hallom — többször is fog szerepelni. Fényesen kiállotta a tüzpróbát, tagjai mind intelligens, komoly úriemberek, akik nem hagyják abba olyan könnyen, amibe egyszer belekezdtek. Sőt ! Bizalmasan megsúgom k. szerkesztő urnák, ha még eddig nem hallott volna róla, hogy vegyes-karunk is lesz. S hogy az ügy jó kezekbe van letéve, arra garancia Szentgyörgyi Sándor nagy tudása, tapintatossága, rátermettsége, egész egyénisége. De gyönyörű volt az a két dal, melyet a dalárda énekelt! Mind a kettő a mi derék karnagyunk szerzeménye. Régen kellett volna már ez a dalárda. Most végre megvan ! S meg is marad, mert szükség van rá. Majd ha megalakul a vegyeskar is, nagyon kérem k. Szerkesztő urat, közölje le az egész névsort. Mert én ebben a szüle keretben nem tehettem meg. Bucsuztunk. Búcsúzom én 'is. De előbb tisztelettel hajtom meg a lobogónkat a Kath. Kör érdemekben gazdag vezetősége előtt. Adassék elismerés első sorban Szekeres Bónis társelnöknek, aki finom Ízlésével, nemes tapintatával s fáradhatatlan buzgalmával az oroszlánrészt vette ki a munkából. De köszönetet szavazunk Botka Jenőnek is, aki mindenütt segítségére volt hűséges társának és Kalmár Károlynak, az örökké pörölő, de örökké munkálkodó háznagynak'. Az egyes szereplőknek —• ők mondjanak köszönetet. De most már Isten vele, k. Szerkesztő ur! Boldog ünnepeket! Igaz! Csak azt akarom még kérdezni, tudja-e, k. Szerkesztő ur, mi lesz a Dolfiból, ha fölcsap dalárdistának? Mi lesz? Hát — Dalfi. Nagy raktár jelesebb irodalmi müvekben — diszmüvekben, ifjúsági iratokban és zenemüvekben, — Egyszerű és diszkötésü imakönyvekben, üus választék levélpapírokban, hazai és külföldi díszdobozokban. Irodai papírok és üzleti könyvek eredeti gyári árakon, Minta-gyüjtemények kívánatra bérmentve küldetnek. Eredeti, vagy leszállított áron bárhol hirdetett könyv, vagy zenemű minden árfölemelés nélkül megrendelhető. — Előfizetéseket elfogad hazai és külföldi napilapokra, divatlapokra, ilusztrált folyóiratokra. Vidéki megrendeléseket pontosan és leggyorsabban intézi: Hajnóczky Árpád könyv-, zenemű- és papirkereskedése ; • Pápa, 11. =