Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-03-29 / 13. szám

1 PÁPA és VIDÉKE 1908. március 22. Uj életre kelt a nemzet. Minden téren örvendetes haladást észlelünk. A nemzet néhány évtized alatt évszázadok mulasztásait pótolta. A nemzet sorsát intéző Férfiak megalkotják az 1868. évi népoktatási törvényt és abban a gazdasági irányú oktatásnak fontos szerepet juttatnak A Széchenyitől megrajzolt. hatalmas, gazdag Magyarország körvonalai kezdtek kibontakozni, ámde a felszabadidt jobbágyság kellő értelmi tulajdonok és vezetők hiányában, a maga részéről nein felelhetett meg azon feladatának, melynek megoldásától függött a modern ország reális gazdasági alapja. Az egyoldalú gazdálkodás csakhamar megboszulta magát s népünk — most már tulajdonosa lévén földjének — kezdte eladogatni földjét. Akik ezt nem tették, az uzsora karmai közé jutottak s ma kevés oly kisgazdánk van, ki nem sinylené az adósság hátrányait. Országunk a természettől gazdagon megáldva, anyagilag hatalmas lehetne, ámde a fentiek miatt mégis szegény. Hogy ez igy van, elég egy pillantást vetnünk népünk ^helyzetére s az ennek nyomán fakadt gondolkozására. S ez állapotok előidézését a népoktatás gazgasági iránya sem tudta ellensúlyozni. A néptanítói pálya nyomorúságos ellátása magával hozta, hogy arra mindenféle jött-ment embereket alkalmaztak és a tanultabb elemek közül leginkább azokat, akik más valláson boldogulni nem tudtak. Azok a tanítók pedig, akik abban az időben képzőt végeztek, szintén nem rendelkeztek annyi képzettséggel, hogy a nép gyermekeinek meg tudták volna adni azon szükséges ismereteket, melyek természettudományi, ipari és technikai szempontból a modern gazdálkodás alapjait képezik. De ha ezeket tudták volna is nyújtani, népoklátási állapotaink nem voltak abban az időben erre nézve kedvezők. Így történt azután, hogy a fokozódó kiadást a nép nem tudta aránylag csekély jövedelméből fedezni, a mérleg tehát megbillent. Végre létesült az úgynevezett gazdasági ismétlőiskola. Ez lett volna azon mentsvár, mely a földmivesnép zömét megtanítván az okszerű gazdálkodás alapelveire, megbillent társadalmi életünket egészséges irányba teMire enyhülve szólt a zord férfi ennek: »A Tél-király vagyok, téged jól ismerlek. Vártalak is mindig, megjósolták nékem, Hogy a Dél tündéié lesz a feleségem.« Azután homlokon csókolta a tündért, Ez volt az eljegyzés s bevezette tüstént Hócsillaggal beirt kristálypalotába S három csókot adott kedvese ajkára. Ez volt az esküvő. Aztán szeretkeztek S a tündér csakhamar érze szörnyű terhet. Még csak hal hónapos az iszonyú magzat S már anyja méhében nyöszörög, sir, jajgat. Mint aki mérget szed s elállják a görcsök, Szegény tündérasszonyt most olyan kin gyötrött. Mikor ideje lett, hát csak elszörnyedtek, Mert üvöltve jött a világra a gyermek. Hosszú hajsörényét mérgesen borzolta, Mint az oroszláné, nyiladozott torka,Tündér anyja keblét tépte, marcangolta, Apja ősz szakáiét két marokra fogta. Bömbölve rohant ki a havas vidékre, Hegy-völgyön száguldott szilaion, kedvére. Apja utána ment. Bajjal, de megfogta, Magas hegyhez vitte sörényénél fogva. Csupa jég "volt kivül, csupa kő volt belül Tizenhárom ajtós folyosó legbelül, Mindegyik vasajtón tizenhárom lakat, Innen nyilt egy börtön, a szörnyű hegy alatt. Ide csukta fiát, kegyetlenül már most, Hiába kérte az a fehér szakálast, Nagy erős lánccal is előbb megkötözte, Rengett haragjától a hegy sötét öble. De néha megszánja fiát a Tél király S az vig kacagással börtönéből kiszáll, Elfut háborogva, a ködös tengerre, (Hajós, ha teheti, révbe fut szörnyedve) Sivalkodva gyűjt at párákat, felhőket, Hóval, nagy hideggel, jól megszedi őket. Daruhát felhőkkel száll akkor magasra, Sörényes tulkait maga előtt hajtja. Sir, kacag merre jár, üvölt, ordit bömböl, Kéményen besóhajt, ablakon dörömböl. Nyögve, búgva rázza az erdők üstökét, Szórja a havat is, mivel megtöltözék. Meggyötri az utast, hogy fulladoz szegény, Az orra virágos, hideg könny ül szemén. Mikor betemette hóval a völgyeket, Visszazug atyjához az iszonyú gyerek. Gergyesi Ferencz. | relje. Hogy ez nem sikerült, tudjuk, j Egymagában erre elégtelen ez az intézI meny, de különben is sok oly fogyat| kozása van, melyek működésére bénitó' Jag hatottak oly annyira, hogy ezideig úgyszólván semmi kézzel fogható eredményt serri tud felmutatni. A győri kath internátus» Ismeretes, micsoda óriási erőfeszítéseket, tettek -és tesznek Győrött a szabadkőmivesek egy szabadkőmives középiskolai internátus felállítására. De résen állnak a kath. tábor vezérei is, akiknek sikerül megelőzniük a majterkanalas vitézeket s már tavai . (elállították a Katholikus Középiskolai internátust. Az uj intézmény jelentős határkőhöz érkezett vasárnap. Gróf Széchenyi Miklós győri püspök indítványára egyesületté alakult, még pedig várakozáson felüli impozáns keretben. Megjelentek Széchenyi Miklós gr. püspök, Rakovszky István v. b. t. t.a képviselőház alelnöke, Lippav Géza győri, dr. Baán Endre soproni főispán, Óshegyi József mosoni, Goda Béla győri alispán, Wenn es Jenő polgármester, Hilbert Károly, Szabó István országgyűlési képviselő, gróf Széchenyi Jenő, Haller József udv. tanácsos, dr. Hajdú Tibor pannonhalmi perjel, Páder Rezső soproni prépost-kanonok, Dallos .József csornai premontrei prior és még sokan. Széchényi püspök szép megnyitóját a .közönség állva habg^tta vé^ig Aztán felolvasták dr. Fehér Ipoly pannonhalmi főapát levelét, melyben üdvözii az egyesület üdvös eszméjét. Nagy tetszést keltett Goda Béla alispán keresztény érzületű beszéde, de legnagyobb lelkesedés mégis Rakovszky István szavait kisérte. Őszintén örül, hogy e gyűlésen résztvehet, nem csak az elhangzott lélekhezszóló és tanulságos beszédek miatt, hanem mivel kellemes kötelességet is teljesithett itt, tanúságot tehet katholikus voltáról, büszkén megvallja hitét, bátran hirdeti vallásos meggyőződését s miként ő, mindenkinek demonstrálni kell a világgal szemben, hogy katholihusok vagyunk ! Nemrég még az ilyen gyűlés az eltorzított közhangulat fülében gyűlöletes volt s a guny és támadás miatt talán meg sem lehetett tartani. Mindenkinek szabad volt gyűlésezni, szervezkedni, cselekedni:~csak a katholikusoknak minden mozdulása, feljajdulása

; vagy hitbeli ténykedese volt reakció, ultramontanizmus és miegyéb, Ez végre önérzetre korbácsolta lelkünket, letettünk a meghúzódó félénkségről és kiléptünk cselekedni, szembeszállni támadóinkkal és megtanidtuk szeretni, megköveteljük tisztelni katholikus vallásunkat. És ime a bátor hitvallásra a Legelismertebb cég. VÁGÓ DEZSŐ Érmekkel kitüntetve! első pápai férfi-divatterme PÁPA, Fő-tér. 53. szám Nagymunkásszabó segédek felvétetnek. 09 Kifogástalan szabású fórfiruhák, papiruhák, pg uradalmi erdésztisztek, U

j nek, postásoknak, vasugg? tasoknak, erdőőröknek, gs úgyszintén minden ^ egyenruhát viselő testp| tületnek egyenruhák legelegánsabban mérték után