Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)
1908-03-08 / 10. szám
1908. á pri l is 3. PÁPA és VIDÉKE 5. a gyulai, akár a lugosi közgyűlés terméből egységesen áttekinteni? Avagy lehet-e magából abból a tényből, hogy az adóreform minden pontját, minden tételét lecsepülték, arra következtetésre jutni hogy az rossz, végtelenül rossz? — Hiszen, ami egy 20—30,000 holdas határa parasztvárosnak rossz lehet, épen az lehet előnyös egy határozottan gyáiiparu, vagy nagy kereskedelmü városra és viszont. Nem védjük az adójavaslatokat, sem feladatunk, sem helyünk, sem módunk nincs rá. De épen a kritikáló urakat szeretnők egy kissé megkritizálni. S ezzel elértünk ahhoz a másik bökkenőhöz, hogy kik képviselik a városokat. — A polgármesterek képviselik, — ez rendben van. De mit kerestek ott a kereskedelmi és iparkamarák, — amelyek csaknem kizárólag kereskedelmi érdek-irodák? Mit kerestek ott annak a sok kereskedelmi egyesületnek egyesületnek, muzeumnak, csarnoknak, társulatnak, szövetségnek és mindentéle nevű mer> kantil irányú, szellemű és érdekű testületnek megbízottja ? Ezek képviselik a városokat? Ezekből állanak a városok? Ezektől élnek a városok? Ezek igen is a városokban élnek, a városok pénzügyi helyzetét dominálják, de talán csak nem azért voltak ott a kongresszuson, hogy ellenőrizzéka polgármestereket, lebeszéljék őket a saját érdekeik védelméről? A városok megmentése cimén vivták ezt a harcot, — vivták a senki elien. Sokat beszéltek és sokan. Innen-onnan a polgármester helyett valamely városi képviselő volt a kiküldött, szónokoltak ezek is, de „evők után ítélve ezek is kereskedők lehettek, igy nem csoda, ha mind egy nótát íujtak s a városok cimén mindig a kereskedők érdekeit védték. A pápaiak 1— a tudósítások szerint — nem beszéltek. Két beszéd tetszett nekünk az egész kongresszuson: Szentpály I. dr.-é, aki bátran feltüntette a mai adózási rendszert, a jövedelem eltitkolásának rendszerét és Vimmer I.-é, aki pedig rámert mutatni a kongresszus egyik legnagyobb hibájára, hogy t. i. olyan kormányellenes tüntetés szine van, az egész t. kongresszusnak. Ennek az utóbbinak városát azonban még nem szivta fel a merkantil, vagy »demokrata« szellem. A Jókai-kör estélyei. A Pápai Jókai-kör felerészben a pápai Petőfi-Jókai szoboralap, felerészben saját pénztára javára febr. 29-én és márc. 1-én műkedvelői szinielőadásokat rendezett a pápai színházban, mely mindkét estén megtelt előkelő közönséggel. Első este a »Pillangó kisasszony« c. zenésdráma és »Az egyetlen leány« c. vígjáték, két egyfelvonásos színdarab ment Körmendy Béla főbiró-, második estén pedig a »Cifra nyomorúság« c. 4 felvonásos színművet adták Sándor Pál tanár rendezésével. Mindkét estén a kollégiumi ifjúsági zenekar szolgáltatta a zenét. A zenésdrámát Gáty Zoltán tanár dirigálta. A műkedvelők a pápai társadalom elitjéből kerültek ki és a műkedvelői szinvonalat messze túlszárnyaló színészi rutinnal játszták el szerepeiket. Szinte lehetetlen valamennyi szereplőről névszerint megemlékezni, s ha néhányas mégis kiemelünk, nem azért tesszük, hogy az említés nélkül maradottak — megnehezteljenek, hanem, hogy a főszereplők, kik végtére is a legnagyobb áldozatot hozták, olvasóközönségünk ama része előtt is ismeretesekké váljanak, hiknek nem volt módjukban a színházba jutni. így a »Pillangó kisasszony« cimszereóhajt, meg hogy én is válasszam?... Amit régen szántam, azt adom; ha tetszik fogadja; ha nem, ... ha nem, visszaadja, de akkor, ha vitéz, — kettőnk titka marad!! ... Szebbet, kedvesebbet nem adhatok. Nyújtsa kis ujját! Ilyet se tett még magyar asszony, mit most én. Erre ujjáról lehúzta a finom karikagyűrűt, rávonta Esterházy kisujjára. Ej, de nagyot is fordult kettőjükkel a világ, szinte azt se tudták, hol vannak, mi is történt. De érezte Esterházy, hogy szive nem mond ellent, meg, hogy örül is, meg, hogy boldog is tőle. De azért volt magyar vitéz, hogy ne soká tétovázzék, körülnézett, volt ott gyürü nem is egy, se kettő, a legszebbet, a legkisebbet kivette helyéről, rávonta ő is az özvegy, — a menyasszonya ujjára. Hamar hire futott, hamar Ilire csördült a felső-magyarországi részeken e fehér hollónál is hallatlanabb eseménynek. Ki csodálkozott, ki meg zsörtölődzött, rágódott: no, még ilyet se hallottam, hogy egy asszony maga gyűrűzi el magát, kérés nélkül, násznagy nélkül. Az Esterházyak meg azon örültek, hogy a Ferkó visszatér a magyar hitre, mert hisz az asszony nem pápista és övé a vagyon. De az Isten kegyelme ugy fordította a dolgot, hogy mire 1612. esztendőben szent Cicelle napja elérkezék, Dersffy Orsolya mint katholikus lett Esterházy Ferencné. így találtam ezen szép históriát régi poros könyvekben, hiven adom közzé a magyar lelkek épülésére, emlékezetére. — írtam egy hires, régi magyar kővárban, az Ur 1902. esztendejében. Krónikás Diák pében gömöri Havas Gáborné urnő, a »Cifra nyomoruság«-ban pedig különösen Vikár Erzsi és Galamb Laura, továbbá Neuhauszer Bözsi és Sz. Galamb Böske úrhölgyek remekeltek. Szokoly Gizi, Geiger Edit, Botka Lici, Barcza Zoltánné, Pentz Anna mindmegannyi kitűnő szereplő volt. A férfiak között dr. Szeleczky Béla, Ruzsás Lajos, Miklós Géza, dr. Adorján Gyula, Marton Dénes) Siskey, Rácz István (az 1 frt 20 lcros napidíjas) és Wittmann Elemér urak nyújtottak kiválóat. A rendezés kitűnő volt. Midőn még megemlítjük, hogy a zenekar szintén igen szépen működött, csak azt iktatjuk még ide, hogy az első estét a Griff-' szállóban társasvacsora és tánc követte, mely belenyúlt a másnap reggelébe. Szentgyörgyi Sándor. Tanfelügyelői jelentés. A kir. tanfelügyelő 1908. évi január havában iskolalátogatásokat végzett Kiskomáromban, Nagykamondon és Veszprémben, ahol fölkereste az angolkisasszonyok tanítóképzőjét, külső polgári és elemi leányiskoláját; e két zárda osztályainak száma 20, hozzáadva a kamondi 2 osztályt, a meglátogatott tanosztályok száma 22-re rug. Vidékre nem igen mehetett, hogy a felemelt áll. segélyek iránti tömeges kérvényeket elintézhesse. így sikerült csak minden eddig beérkezett segélykérvényt eltárgyalnom, ugy hogy jelenleg a rendes ügyvezetésben vagyok. A felterjesztett uj segélykérvények száma 328, ezekre beérkezett már a vallásés közokt. m. kir. minisztériumból 119 utalványrendelet. A minisztérium az 1907. évi XXVII. t.-c. 6. §-a alapján elrendelte, hogy mindazoknak a tanítóknak, kiknél az eddigi illetmény a 800 koronát meghaladja, tehát fizetéskiegészitő segélyt nem kaphattak, de illetményeik közt termény- és föld-jövedelmek vönnak, — a javadalom újból jegyzőkönyvileg értékeltessék olyképen, hogy a régebbi javadalmazási jegyzőkönyvnek és a jelenlegi dijlevélnek alapul vétele mellett uj javadalmazásijegyzőkönyv szerkesztessék; megjegyzendő, hogy miután a tanítói fizetéskiegészitést eddig nem élvezett, az idézett törvénycikk 8. §-a szerint nem a kataszteri tiszta jövedelem, hanem a haszonbér alapján állapítandó meg, — az esetleges iskolai ingatlan haszonélvezeti pénzbeli megállapításának alapjául az összes adók levonásával — a községben hasonló minőségű ingatlanért elérhető haszonbér szolgál, melyhez hozzáadandó a lakosok által az ingatlan megmivelése körül netaláni szolgálmányok pénzbeli értéke; ugyancsak az öt évi átlagának alapján állapítandó meg a tanitó részéről élvezett termény-járandóságok pénzbeli értéke. X Nagy raktár jelesebb irodalmi müvekben — diszművekben, ifjúsági iratokban és zenemüvekben. — Egyszerű és diszkötésü imakönyvekben. Dus választék levélpapírokban, hazai és külföldi díszdobozokban. Irodai papírok és üzleti könyvek eredeti gyári árakon. Minta-gyüjtemények kívánatra bérmentve küldetnek. Eredeti, vagy leszállított áron bárhol hirdetett könyv, vagy zenemű minden árfölemelés nélkül megrendelhető. — Előfizetéseket elfogad hazai és külföldi napilapokra, divatlapokra, ilusztrált folyóiratokra. Vidéki megrendeléseket pontosan és leggyorsabban intézi: Hajnóczky Árpád könyv-, zenemű- és papírkereskedés© zzzz: PáB»» 9 Fö-U. 11. =
