Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-03-08 / 10. szám

1908. á pri l is 3. PÁPA és VIDÉKE 5. a gyulai, akár a lugosi közgyűlés terméből egységesen áttekinteni? Avagy lehet-e magából abból a tényből, hogy az adóreform minden pontját, minden tételét lecsepülték, arra következtetésre jutni hogy az rossz, végtelenül rossz? — Hiszen, ami egy 20—30,000 holdas határa paraszt­városnak rossz lehet, épen az lehet előnyös egy határozottan gyáiiparu, vagy nagy keres­kedelmü városra és viszont. Nem védjük az adójavaslatokat, sem feladatunk, sem helyünk, sem módunk nincs rá. De épen a kritikáló urakat szeretnők egy kissé megkritizálni. S ezzel elértünk ahhoz a másik bökke­nőhöz, hogy kik képviselik a városokat. — A polgármesterek képviselik, — ez rendben van. De mit kerestek ott a kereskedelmi és iparkamarák, — amelyek csaknem kizárólag kereskedelmi érdek-irodák? Mit kerestek ott annak a sok kereskedelmi egyesületnek egye­sületnek, muzeumnak, csarnoknak, társulat­nak, szövetségnek és mindentéle nevű mer­> kantil irányú, szellemű és érdekű testületnek megbízottja ? Ezek képviselik a városokat? Ezekből állanak a városok? Ezektől élnek a városok? Ezek igen is a városokban élnek, a vá­rosok pénzügyi helyzetét dominálják, de talán csak nem azért voltak ott a kongresszuson, hogy ellenőrizzéka polgármestereket, lebeszél­jék őket a saját érdekeik védelméről? A városok megmentése cimén vivták ezt a harcot, — vivták a senki elien. Sokat beszéltek és sokan. Innen-onnan a polgármester helyett valamely városi kép­viselő volt a kiküldött, szónokoltak ezek is, de „evők után ítélve ezek is kereskedők le­hettek, igy nem csoda, ha mind egy nótát íujtak s a városok cimén mindig a kereske­dők érdekeit védték. A pápaiak 1— a tudósí­tások szerint — nem beszéltek. Két beszéd tetszett nekünk az egész kongresszuson: Szentpály I. dr.-é, aki bátran feltüntette a mai adózási rendszert, a jöve­delem eltitkolásának rendszerét és Vimmer I.-é, aki pedig rámert mutatni a kongresszus egyik legnagyobb hibájára, hogy t. i. olyan kormányellenes tüntetés szine van, az egész t. kongresszusnak. Ennek az utóbbinak váro­sát azonban még nem szivta fel a merkantil, vagy »demokrata« szellem. A Jókai-kör estélyei. A Pápai Jókai-kör felerészben a pápai Petőfi-Jókai szoboralap, felerészben saját pénztára javára febr. 29-én és márc. 1-én műkedvelői szinielőadásokat rendezett a pá­pai színházban, mely mindkét estén megtelt előkelő közönséggel. Első este a »Pillangó kisasszony« c. zenésdráma és »Az egyetlen leány« c. víg­játék, két egyfelvonásos színdarab ment Kör­mendy Béla főbiró-, második estén pedig a »Cifra nyomorúság« c. 4 felvonásos színmű­vet adták Sándor Pál tanár rendezésével. Mindkét estén a kollégiumi ifjúsági zenekar szolgáltatta a zenét. A zenésdrámát Gáty Zoltán tanár dirigálta. A műkedvelők a pápai társadalom elit­jéből kerültek ki és a műkedvelői szinvonalat messze túlszárnyaló színészi rutinnal játszták el szerepeiket. Szinte lehetetlen valamennyi szereplőről névszerint megemlékezni, s ha né­hányas mégis kiemelünk, nem azért tesszük, hogy az említés nélkül maradottak — meg­nehezteljenek, hanem, hogy a főszereplők, kik végtére is a legnagyobb áldozatot hozták, olvasóközönségünk ama része előtt is ismere­tesekké váljanak, hiknek nem volt módjukban a színházba jutni. így a »Pillangó kisasszony« cimszere­óhajt, meg hogy én is válasszam?... Amit régen szántam, azt adom; ha tetszik fogadja; ha nem, ... ha nem, visszaadja, de akkor, ha vitéz, — kettőnk titka marad!! ... Szeb­bet, kedvesebbet nem adhatok. Nyújtsa kis ujját! Ilyet se tett még magyar asszony, mit most én. Erre ujjáról lehúzta a finom karika­gyűrűt, rávonta Esterházy kisujjára. Ej, de nagyot is fordult kettőjükkel a világ, szinte azt se tudták, hol vannak, mi is történt. De érezte Esterházy, hogy szive nem mond el­lent, meg, hogy örül is, meg, hogy boldog is tőle. De azért volt magyar vitéz, hogy ne soká tétovázzék, körülnézett, volt ott gyürü nem is egy, se kettő, a legszebbet, a legki­sebbet kivette helyéről, rávonta ő is az öz­vegy, — a menyasszonya ujjára. Hamar hire futott, hamar Ilire csördült a felső-magyarországi részeken e fehér holló­nál is hallatlanabb eseménynek. Ki csodál­kozott, ki meg zsörtölődzött, rágódott: no, még ilyet se hallottam, hogy egy asszony maga gyűrűzi el magát, kérés nélkül, nász­nagy nélkül. Az Esterházyak meg azon örültek, hogy a Ferkó visszatér a magyar hitre, mert hisz az asszony nem pápista és övé a vagyon. De az Isten kegyelme ugy fordította a dol­got, hogy mire 1612. esztendőben szent Ci­celle napja elérkezék, Dersffy Orsolya mint katholikus lett Esterházy Ferencné. így találtam ezen szép históriát régi poros könyvekben, hiven adom közzé a ma­gyar lelkek épülésére, emlékezetére. — írtam egy hires, régi magyar kővárban, az Ur 1902. esztendejében. Krónikás Diák pében gömöri Havas Gáborné urnő, a »Cifra nyomoruság«-ban pedig különösen Vikár Er­zsi és Galamb Laura, továbbá Neuhauszer Bözsi és Sz. Galamb Böske úrhölgyek reme­keltek. Szokoly Gizi, Geiger Edit, Botka Lici, Barcza Zoltánné, Pentz Anna mindmegannyi kitűnő szereplő volt. A férfiak között dr. Szeleczky Béla, Ruzsás Lajos, Miklós Géza, dr. Adorján Gyula, Marton Dénes) Siskey, Rácz István (az 1 frt 20 lcros napidíjas) és Wittmann Elemér urak nyújtottak kiválóat. A rendezés kitűnő volt. Midőn még megemlítjük, hogy a zene­kar szintén igen szépen működött, csak azt iktatjuk még ide, hogy az első estét a Griff-' szállóban társasvacsora és tánc követte, mely belenyúlt a másnap reggelébe. Szentgyörgyi Sándor. Tanfelügyelői jelentés. A kir. tanfelügyelő 1908. évi január ha­vában iskolalátogatásokat végzett Kiskomá­romban, Nagykamondon és Veszprémben, ahol fölkereste az angolkisasszonyok tanítóképzőjét, külső polgári és elemi leányiskoláját; e két zárda osztályainak száma 20, hozzáadva a kamondi 2 osztályt, a meglátogatott tanosz­tályok száma 22-re rug. Vidékre nem igen mehetett, hogy a felemelt áll. segélyek iránti tömeges kérvé­nyeket elintézhesse. így sikerült csak minden eddig beérkezett segélykérvényt eltárgyalnom, ugy hogy jelenleg a rendes ügyvezetésben va­gyok. A felterjesztett uj segélykérvények száma 328, ezekre beérkezett már a vallás­és közokt. m. kir. minisztériumból 119 utal­ványrendelet. A minisztérium az 1907. évi XXVII. t.-c. 6. §-a alapján elrendelte, hogy mind­azoknak a tanítóknak, kiknél az eddigi illet­mény a 800 koronát meghaladja, tehát fize­téskiegészitő segélyt nem kaphattak, de illet­ményeik közt termény- és föld-jövedelmek vönnak, — a javadalom újból jegyzőkönyvileg értékeltessék olyképen, hogy a régebbi java­dalmazási jegyzőkönyvnek és a jelenlegi dij­levélnek alapul vétele mellett uj javadalma­zásijegyzőkönyv szerkesztessék; megjegyzendő, hogy miután a tanítói fizetéskiegészitést eddig nem élvezett, az idézett törvénycikk 8. §-a szerint nem a kataszteri tiszta jövedelem, hanem a haszonbér alapján állapítandó meg, — az esetleges iskolai ingatlan haszonélve­zeti pénzbeli megállapításának alapjául az összes adók levonásával — a községben ha­sonló minőségű ingatlanért elérhető haszon­bér szolgál, melyhez hozzáadandó a lakosok által az ingatlan megmivelése körül netaláni szolgálmányok pénzbeli értéke; ugyancsak az öt évi átlagának alapján állapítandó meg a tanitó részéről élvezett termény-járandóságok pénzbeli értéke. X Nagy raktár jelesebb irodalmi müvekben — diszművekben, ifjúsági iratokban és zenemüvekben. — Egyszerű és diszkötésü imakönyvekben. Dus választék levélpapírokban, hazai és külföldi díszdobozokban. Irodai papírok és üzleti könyvek eredeti gyári árakon. Minta-gyüjtemények kívánatra bérmentve küldetnek. Eredeti, vagy leszállított áron bárhol hirdetett könyv, vagy zenemű minden árfölemelés nélkül megrendelhető. — Előfizetéseket elfogad hazai és külföldi napilapokra, divatlapokra, ilusztrált folyóiratokra. Vidéki megrendeléseket pontosan és leggyorsabban intézi: Hajnóczky Árpád könyv-, zenemű- és papírkereskedés© zzzz: PáB»» 9 Fö-U. 11. =

Next

/
Oldalképek
Tartalom