Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-02-16 / 7. szám

IIL évfolyam. Pápa, 1908. február 16. 7. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. Á pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanitói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona Féléne 5 korona Negyedévre .... 2 korona 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Szerkesztőség: Pápán, Fö-tér 13-ik házszám. Hova a lap szellemi részét is illető mindennemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Pápa, Viasz-utca 15. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. 370 ezer korona. Holnap, febr. 17-én gyűlése lesz Pápa város képviselőtestületének. Azt hisszük, hogy nem oly egyhangú, szürke gyűlés lesz ez, amelyen 30—40 képviselő fog hemzsegni a teremben. De ne is legyen ilyen, hiszen körülbelül 370 ezer korona forog szóban. Házépítés, vágóhid, iskolaépület, telekvétel, utcaburkolás, alagcsövezés a közgyűlés tárgyai. Ami a Jókai-utcai u. n. kataszteri bérházat illeti, lapunk legutóbbi számában, valamint a jan. 12-iki számban már elmondottuk véleményünket. Ez pedig az, hogy a romokat házzá kell tennünk, — de a földszintes háznak nem vagyunk barátai. Hiszen a városnak szüksége van helyiségekre az iparos- és keresk. inas-iskola céljára, — minek venne ennek számára uj telket 28,000 koronáért, avagy miért akar régi épületet toldva-foldva emeletessé tenni a Széchenyi-utcában, mikor saját telkén, forgalmas és kézhez közeleső helyen alapjából uj házat épithetne, melyben a karsztért is, meg ezeket az iskolákat is elhelyezhetné. A Kossuth-utca- aszfalttal való burkolása helyett, mint ezt az utca lakóinak egy része kéri, a trachit kockakővel való burkolást ajánljuk- A trachit kockakő hatszor fordítható, télen nem oly csúszós, nyáron nem oly hővisszaverö, nem oly poros, nem oly sáros, nem oly kényes, mint az aszfalt-burkolat. Pápa városa a maga példáján okulhatna, sőt, mint halljuk, más városoknak is azt a tanácsot adta, hogy az aszfalt kocsiutra nem való. Kocsiutra kockakő való. E pillanatban ugyan nem tudjuk megmondani, vájjon melyik az olcsóbb, vagy, hogy melyik mibe kerül, — azt hisszük, hogy a v. mérnök se igen tudja, a tárgysorozat legalább is nem szól róla. Ha, — tegyük fel, ha az aszfalt az utca első beboritásakor kevesebbe is kerülne, a kockakő burkolat nagyobb erősségénél, sokkal erősebb teherhordó képességénél, fagynak, hőségnek nagyobb ellentálló képességénél, többszörös felhasználhatóságánál fogva sokkalta ajánlatosabb. Az alagcsövezést, melyet a Corvinés Kuruc-utcák háztulajdonosai annyira sürgetnek, mi is sürgősnek tartjuk. Ha pedig a háztulajdonosok a % hozzájárulást elfogadják, a sürgősséget ugy értelmezzük, hogy ezen (munkálatoknak még a folyó év nyarán be kell fejeződniök. Azok a háztulajdonosok azon hajlandóságukkal, hogy ily nagy hozzájárulástol sem idegenkednek, legjobban kimutatják nemcsak házaik veszedelmét, hanem egyszersmind azt is,, hogy közegészségi kérdés is, hogy a föld alatt nem is igen mólyen rejtező mocsár, szinte tó, kiszárittassék. A városház kérdésével nov. 24-én és dec. 29-ón foglalkoztunk, de különösen szakszerű és gyakorlatias volt Nemonak Városi dolgok c. cikke, mely e kérdéssel is foglalkozott. Két nehéz programm-pontja lesz még a közgyűlésnek. Azt hisszük, hogy ezeknél lesz a legtöbb felszólalás, legnagyobb vita, — talán uj tárgyalás. Ez pedig a böröllői telek megvételének kérdése és a vágóhid építésének kétféle terve. Klein J. 60 ezer D-ölnyi földet ajánlott fel a városnak négyzetölenkint egy koronáért. Ez 60 ezer korona. Igaz, hogy a város ezt vagy házhelynek, gyártelepnek, vagy addig, mig ily célra szükséges lesz, mint bérbeadható földet értékesítheti. Igy tehát kedvező bérlet, vagy kedvező eladás alkalmával a város megkapná a maga pénzét, vagy a vételre felveendő kölcsön amortizációs törlesztési összegét. De az a kérdés, vájjon kell-e ekkora terület, vagyis 37 kat. hold a városnak. Az bizonyos, hogy, ha e 37 holdnyi területen csupa nagy ipartelep létesülne, akkor ez városunkat egy csapásra gyárvárossá varázsolná. De mikor lesz ez meg? Vájjon a város valami uton-módon felszólitotta-e a mostani tulajdonost, hogy földjét árulja? Ugy tudjuk, hogy nem. Vájjon nem ér ez a föld tulajdonosának annyit, hogy megtartsa magának, vájjon ezek a földek a városnak többet hoznak majd, mint jelenlegi tulajdonosuknak ? Vájjon, ha a városnak esetről-esetre kellene 3—4—5 ezer D-ol.nem vehetné-e meg akkor, — vagy feltétlenül be kell állania akkor a telek — megdrágulásának? Igaz, hogy a kért portéka mindig drágább, mint a kinált, Különben e cik irója őszintén bevallja, hogy e kérdésben még nincs kiforrott nézete, csak felötlő, felbukkanó nehézségeit jelelte meg néhány szóval. Más dolog a vágóhid helye. E tekintetben egy véleményen van az építészeti bizottsággal s nem óhajtja, sőt ellene van annak, hogy a vágóhid a vasúti pályatesten belül épüljön fel. Ez nem volna kitelepítése a vágóhídnak, hiszen azt ma már nem mondhatja, hogy pl. a szövőgyár épülete, avagy munkásháza a városon kivül van. Csak a város szélén van. De ha a böröllői telek, amint gondolják, amint óhajtják, valaha gyárak, vagy házak telke lenne, akkor csöbörből vödörbe jutna a kitelepített vágóhid, mivel ismét csak benn volna a városban. Ifj. Polgár József ajánlatát, — értjük, — felkarolták a mészárosok, de nem karolhatjuk fel mi, nem szólhatunk róla pártolólag, mert bár érjen is meg a Polgár-féle telek, mely a városnak fejlődésre hivatott és fejlődésre váró