Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)
1908-12-20 / 51. szám
48. szám. Pápa< és Vidéke 5. oldal. sitő hivatal felállítására vonatkozó memo randumát. A küldöttséget Hoitsy Pál, városunk orsz. képviselője vezette a miniszterhez, aki megígérte, hogy a város kérését kedvezően fogja elintézni. Műtanrendőri bejárás. A pápa—bánhidai vasútvonal ugodi állomása mellett, egy mészégető telep létésült, ahová iparvasuton szállítják a Bakonyból a szükséges kőanyagot. Az iparvasutnak f. hó 18-án volt a műtanrendőri bejárása, amelyen a varmegye részéről Koller Sándor alispán, városunk részéről pedig Mészáros Károly polgármester vett részt. Epizód a marhavásárban, F. hó 15-én Stojkov Bóza őrszállási hölgy is megjelent a marhavásár ,n. Nem annyira marhát akart venni, mint inkább igen olcsón akart — pénzhez jutni. Épen kapóra jött neki a pápai Németh Györgynó, kinél valahogyan pénzt szagolt. S el is emelte szépen 52 koronáját. A károsult asszony nagy jajgatást csapott, mert hamarosan észrevette a katasztrófát. Stojkov kisasszony ekkor már javában ott »hemzsegett« a népíömegben. Az udvariatlan rendőrök azonban nyakon csípték őnagyságát s átadták a járásbíróságnak. Hirdetmény. Pápa r. t. város polgármestere közzé teszi, hogy a választás alá ,eső városi 1 képvisélők választóínak névjegyzékét a választmány össze-állitotta. A betűrendben össze állított névjegyzék 1908. december hó 21-étől kezdődőleg 5 napon át a városi főjegyzői irodába közszemlere kitétetik azzal, hogy ellene a-következő 5 napon belül észrevételek adhatók be. Pápán, 1908. évi dec. hó 16-án. Mészáros Károly polgármester. A Szent-István-Társulat karácsonyi újdonságai. Ezelőtt egy évvel elhatározta a Szent-István-Társulat vezetősége, hogy tagjainak tagiíletmény gyanánt ezentúl nem vaskos köteteket, hanem kis füzeteket ad, amelyek a modern élet vitatás alatt levő kérdéseit tárgyalják. Az első év kiadványai nagyszerűen beváltak, s az idei termelés sem méltatlan utóda a mult esztendeinek. Két kötet jelent meg, s mindegyik olyan kérdéseket tárgyal, melyek nemcsak a katholikus, hanem részben az egész keresztény társadalomnak tömérdek gondot, habozást, kételyt, lelki és közéleti viaskodást .okoznak, Notter Antal a szabadakarat rengeteget vitatott kérdésében szól hozzá s megállapítja e árgyra nézve a katholikus tudomány véleményét. (Ára 1 K) Jehlicska Ferencnek Társadalmi kérdés és etik cimü munkája olyan tárgygyal foglalkozik, mely ma állandóan a száján van minden újságolvasó embernek, s amelylyel mégis igen kevesen vannak tisztában. Ismerteti és kritizálja első részében a marxismust, másodikban pedig a többi ujabb erkölcsbölcseleti rendszert. Jehlicska munkája, mint önálló Marxkritika, eddig egyednl áll a magyar irodalomban, de becsületére válnék bármilyen gazdag szociológiai irodalomnak is. (Ára 1- 50 K.) A Szent-István-Társulat most sdta ki díszes, pazarul illusztrált albumszerü karácsonyi könyjegyzékét, melyet ingyén ós bérmentve szívesen megküldi bárkinek. Aki a barátait is meglopja. Hát ilyen is akad a mai világban. Botka István, ki a j gyepmoslernél volt kocsis,-(valamikor Felsővarádon ringatták a bölcsőjét) ellopta Polacsek Ferenc, Turi István és- Uagics János nevü társainak a ruháját és megszökött. Körözik. Karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom idejd alatt a küldeményednek késedelem nélkül való kezelése csak ugy biztositható, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők: 1. Pénzt, ékszert más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos •agy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyeáb sulyu tárgyaknál pedig erős csomagoló papir használandó. Vászon, vagy papir burkolattal biró csomagokat göbnélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan átkötni, a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviasszal le kell zárni. A pecsételésnel vésett pecsétnyomó használandó. 3. A címzésnél kiváló gond fordítandó, címzett vezeték és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősb, özvégy stb.) továbbá a címzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére Budapestre és Wienbe szóló külteendő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A eiinet magára a "burkolatra kell irni, de ha ez nem lehetséges, ugy a cim fatáblácskára, bőrdarabra, vagy erős lemezpapirra írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. A papírlapokra irt címeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra, felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatait feltüntető papirlap legyen magában a csomagban is elhelyezve, arra az esetre, há a papirburkolaton levő cimirat leesnék, elveszne, vagy pedig olvashatatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő cimirat felső részén is kitüntesse. 5. A csomagok tartalmát ugy a cirrtiraton, mint a szállítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Wienbe szóló élelmi szereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (husneinü, szeszes italok stb.) tartalmazó csomagok cimiratára, nemkülönben az ilyen csomagokhoz tartozó szállítóleveleken a tartalom, minőség és mennyiség szerint kiirandó (pl. szalonna 2 kg. 1 'pulyka 3 kg, 2 liter bor stbj a tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. Enyveskezü cselédleány. Tóth Teréz cseléd, ugy látszik, nine megelégedve azzal a helyzettel, melybe a sors juttatta. Magasabbra vágyik. Uri dáma szeretne lenni Legalább erre vall az a körülmény, hogy f. hó 11-én, mig a gazdája, Politzer Simon kereskedő távol volt, elemslt egy arany láncot, egy ezüst órát, több női ruhát. Kürülbelül 300 korona értékben. Azután szépen — meglépett. Valószínűleg F.-Őrsre ment, a szülő• helyére. Elvi döntés. Egy konkrét esetbő kifolyólag a Kúria kimondotta, hogy kereskedést folytató férjes nő cégének szövegéből férjének vezetéknevét, amelyet férjhezmenelele folytán megfelelő módon viselni tartozik, el nem hagyhatja. Indokok; A férjes nő — tör• vényeink szerint — férje nevét viseli és pedig aképen, hogy ez a névhasználat nemcsak i jogát, hanem kötelességét is képezi minden I oly esetben, amidőn valamely törvénz vagy j rendelet szerint a polgári név használandó. Ä i kereskedelmi törvény 11. §-ának ama szabályánál fogva tehát hogy kereskedők, kik üzletüket egyedül folytatják, cégül saját polgári nevüket és pedig legalább vezetéknevüket kötelesek használni, a férjes nő újonnan választott cégének szövegéből férjének vezetéknevét, amelyet férjhezmenetele folytán megfelelő módon viselni tartozik, el nem hagyhatja, következőleg az őt születésénél fogva megillető család (vezeték) nevet cégül legfeljebb a férje vezetéknevével kapcsolatosan választhatja »A háziorvos« cimü népszerű egészségügyi folyóirat most megjelent, 36 oldalra terjedő karácsonyi száma egész sorozatát hozza az általános hygienia körébe vágó közérdekű és tanulságos cikkeknek. Igy Dr. Parisics Kornél egyetemi tanár kórházi főorvosnak »a vörhenyjárványról«, Dr. Kovács Aladár »a tüdőbetegeket gondozó intézetekből«, Dr. Schwarc Gusztávnak »a postai alkalmamazottak Egészségügyi viszonyaiból«, Dr. Bród, Miksának »a szabók hygieniájából«, Dr. Kemény Ignác tQfzsorvosnak »a gyermekek nemi felvilágosításáról«, stb. stb. irt nagyérdekü értekezési, nemkiilönbán Arádi Imre tárcája »Emberek között«, Gyulay György Károly ta1 nár, közegészségi iró tanulságos cikkei, Dr. [ Luigi Barzetti olasz orvosnak »a feleslegeé I vakbél« kimen irt pompás karcolata, továbbá ' a nagyszámú különösen tanulságos »AprósáI gok« igazán érdekessé teszik a mindjobbanjobban terjedő lapot, melyet mi is melegen olsasóink b. figyelmébe annál is inkább, mivel a lap előfizetési ára egy évre 2 korona 40 fillér, tahát olyan csekély összeg, melyet a szerényebb vagyoni viszonyok közöt élő ember is könnyen nélkülözhet és amely sehogysem áll arányban a lap gazdag szellemi tartalmával. »A háziorvos szerkesztősége és kiadóhivatala: Budapest, VI. Andrássy-ut ' 27. sz, alatt van, ahova az előfizetések beküldendők A takamányhiány enyhítése és a gazdaközönség. Az ország némely vidékén iriu] tatkozó takarmányhiány enyhítésére irányuló i kormányzati tevékenység megszakítás nélkül folyik a minisztertanács megállapodása értelmében. A fülmnivelésügyi miniszter a »egélyakció keretében a lehetőségig minden egyes jogos és méltányos igényt kielégít. A miniszternek ezt a munkásságát az akció természete és annak meghatározott korlátai tekintetében nem eléggé tájékozott gazdaközönség egy része rendkívüli módon megnehezíti. Tömegesen érkeznek ugyanis oly kérvények különböző kedvezmények ^nyújtásáért, amelyek egyrészt minden jogos alapot nélkülöznek, másrészt pedig annyira túlzottak, hogy az akciót szolgáló munkát javarészében a való tényállás kihámozása és a kért segélynek a méltánylást érdemlő alapra való leszállítása köti le. Ez pedig az állami segítsége valóban rászorultak érdekét sérti és megnehezíti az országos baj annyira kivánatos gyökeres orvoslását. Csalás. Kiss István badacsonytomaji lakos, ugodi erdei munkás Schwarc Izidor ugodi kereskedő előtt, magát Bilitz munkavezetőjének adla ki; és ezen az uton-módon