Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)
1908-12-13 / 50. szám
2. oldal Pápa és V 50 szám. Az evangélikusok gyásza. l^häszT^HÄSzTÄjÖ^^l 1850—1908. Ihászi Ihász Lajos főrendiházi tag, a magyar ág. hitv. ev. egyház dunántuli felügyelője vasárnap reggel ötvennyolc éves korában lőrint'ei birtokán meghalt. Az elhunyi kiváló működést fejtett ki egyházi és gazdasági téren. Mint gazda hathalmi és lőrintei uradalmait mintagazdaságokká fejlesztette s e réven külföldi kiállításokon is legelső kitüntetéseket nyert. E mellett élénk tevékenysé' get fejtett ki Veszprém vármegye közigazgatási bizottságábau s érdemeiért a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tűntette ki. Sokat köszönhet Ihásznak a magyar evangelikus egyház, melynek számos emberbaráti intézményét ő teremtette meg; működéséért megválasztották az egyház legfőbb méltóságára, a kerületi felügyelői állásra mint ilyen foglalt helyet a főrendi házban is. Halálát özvegye, született ásvai Jókay Etelka nagynénje, özvegy Peti Józsefné és unokaöcscse, Jókay Miklós Móric, valamint a Jókay-, Artner- és Hegedűs-családok gyászolják. Az elhunyt felügyelőt kath. részről is általános tisztelet és szeretet környezte. Keresztény érzületére, nemes, elfogulatlan gondolkozásmódjára gyönyörű vdágot vet az a körülmény, hogy 3 évvel ezelőtt ő volt az elnöke a Veszprémben rendezett kgr. szociális kurzuznak, melynek megnyitó ülésén ihletett lélekkel hirdette, hogy a vallás és a haza ellenségeivel szemben össze kell fognia mindenkinek, aki Jézus Krisztus hitét vallja! Példát adott ... de sajnos, kevesen követték. Bőkezűségének, a hazai közoktatási ügy iránti lelkesedésének, örökké emléke lesz a kőszegi ev. leánynevelő intézet, mely egyedül neki köszönheti létrejövetelét. Jó harcot harcolt. Nyugodjék békében! A nagy halott koporsóját az evangélikusok nemesszivü püspöke, Gyurátz Ferenc áldotta meg Lőrintén. Tamaska Lajos ajkai lelkész magasszárnyalásu imát mondott. A megáldáson jelen voltak: Zsilinszky Mihály, a bányai egyházkerület felügyelője; a dunántuli egyházkerület képviseletében Szeniczey Géza tolna-egyhk. felügyelő; a dunáninneni egyházat Geduli Henrik ker. főjegyző, nyíregyházai lelkész képviselte. Az esperesi kar részéről megjelentek: Horváth Sándor paksi Varga Gyula vönöcki, Hoffbauer Pál bakonyszombathelyi esperesek. A soproni ev. theol I részéről Prőhle Henrik lelkész, az ev. főgimn ' részéről Bothár Dániel tauár, az ev. tanítóképző részéről Pap József igazgató. A bonyhádi ev. főgimnáziumot Gyalog István igazgató, Veszprém vármegyét Koller Sándor alispán és számos megyebizottsági tag képviselték. Dec. 9-én d. e. 11 órakor volt a temetés Hathalmon, hova városunkból külön vonat indult. Ezen utaztak Antal Gábor ref. és Gyurátz Ferenc ev. püspökök, Hegedűs Lóránt dr. és neje, az Artner-család, stb. valamint Pápa városának és a pápai ev. és ref. hitközségeknek és egyesületeknek küldöttségei. A nemesjelkü felügyelőt rengeteg népsokaság kísérte el ulolsó útjára, a hathalmi családi sírboltba. Utódjául Berzsenyi Jenő országgyűlési képviselőt emlegetik. »A műkoldus«. támadják a protestánsok megvalósítható érdekeinek elárulásával (Igaz! Ugy van!) és megfeledkeznek arról, hogy amikor a református főgondnok, Tisza Kálmán volt Magyarország államügyeinek vezetője, akkor százezer forintot kapott az egész protestáns egyház, most pedig Apponyi alatt kap hétmillió koronát. Ez az igazság számokban kifejezve, de még nagyobb ennél az eszmei igazság (Élénk helyeslés), amelyet itt kifejtettem. Nem lehet ezt az összeget kicsinyleni, mert meghaladja magát az 1848. törvényhozásnak tervbe vett summáját, (Élénk helyeslés) azt a summát, amelyet erre a célra folyósítani akartak. Eddig van. Nincs tovább. Csindadratta. Bum! Bum! (Bánffyt elvezetik.) Bánffy és - Ballagi. Csindaratta! Bum ! Bum! Tessék besétálni. Csak öt krajcár. Itt látható három hires államférfi: Waschington, Buehinger Manó és a — kétfejű malac. Megjelenik a szintéren Sakespeare is, a hires lovas-tengerész. Az utolsó szám szenzációs, noch nie dagewesen: Pápa néhai való gyöngye, a harcsabajuszú Bánffy Dezső, mint protestáns sérelemgyáros. Felülmúlhatatlan műkoldus. Csak öt krajcár. Csinnadratta! Bum! Bum! S felvonult Bánffy és megmutatta a bámuló világnak a protestánsok műsebeit és műlábait. Keserves könayeket.hullatott, hogy a pécsi kath nagygyűlés »agresszíve szervezte a katholikusokat«, a »Ne temere« végleg feldúlta a vallási békét, a reformátusok sérelmei napról-napra növekednek. Vége mindennek. Itt a vízözön. Jönnek a jezsuiták. 1 Mindnyájan meghalunk. Talán még én is. Pedig én miniszterelnök voltam. Hja! Megnehezült az idők viharos járása fölöttünk. (A gonosznyelvü Uj Lap azt az epés megjegyzést tette erre az idézetre: »Nem az idők járása nehezült meg, hanem az eszünk járása« . . .) Szóval: Bánffy ismét szerepelt. Hadonázott, vagdalkozott, támadott, vérkönnyeket sirt. Felcsapott elnöknek a »protestáns sérelmi szakszervezet«-be. Hogy komoly protestáns tudósok hogyan gondolkoznak ezekről az egeket verdeső sérelmekről, arra vonatkozólag egyszerűen idézzük a protestáns Ballagi Aladárnak a képviselőház dec. 4-iki ülésén mondott szavait: Ha látjuk az országban lángoló szenve- j déllyel izgató protestáns papságot, kivált a j I reformátusokat Balthazar Dezső és mások j I vezetése alatt, ha látjuk, hogy az a papság a | maga lángoló izgatását már bele vitte a tüz- i vonalba mindenütt, — akkor igazolva van az az állitásom, hogy ezek az urak megfeled- | keznek arról, hogy a hithű protestánsokat 1 Kath. sajtó. Népszövetség Szövetkezet. Előadások a Felsővárosi Kath. Körben. Mozgalmas napjai voltak a hét folyamán a F'elsővárosi Kath. Körnek. Ez az egyesület, mely a Felsőváros színmagyar gazdáinak legjavát foglalja magában, egyre jobban erősödik, mindinkább megizmosodik. S azt hisszük nincs messze az az idő, mikor a Felsővárosi Kath. Kör szava egyik másik dologban döntő súllyal esik a mérlegbe. A téli előadások sorozatát Béri Zsigmond bencés tanár, egyesületi elnök nyitotta meg a mult vasárnap. Testvéri szeretetre, egymás kölcsönös megbecsülésére intette a tagokat. Azután a sajtó óriási fontosságát ismertette a mindennapi életből merített témákkal. Ezernél több katholikus körünk van; vannak gazdag főpapjaink, erős, tudományosan képzett intelligenciánk; mi alkotjuk az ország többségét. Ezredéves multunk legszebb emlékei fűződnek a katholicismushoz, mégsem megyünk semmire. Nap-nap után az arcunkba vágnak, mert a legszükségesebbről, a kath. sajtó erőssé hatalmassá tételéről megfeledkeztünk. Élénk színekkel ecsetelte a rossz sajtó megdöbbentő, erkölcsrontó hatását s a kath. sajtónak, első sorban az Uj Lapnak felkarolására buzdította a kör tagjait. A tágas helyiséget zsúfolásig megtöltő közönség kitörő helyesléssel hallgatta az elnök egy órás beszédét s megfogadva, hogy ezután csak kath. lapokat olvas és vásárol. Kedden, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén ismét rendkívüli nagy számban jelentek meg a kör tagjai. Az első előadást Zsilavy Sándor lapunk szerkesztője tartotta a Kath. NépszövetségrőlMegemlékezett arról a sajnálatos körülményről, hogy eddig minden kisérlet meddőnek bizonyult a kath. nép talpraállitására. A Népszövetség volt az utolsó mentődeszka, amelyb (38 Ki fogástat/m szabás» * * .„„ - , " m férfiruhák, papiruhák L««—W> C-S . v AG O DEZSŐ FE^TTTTN««.» . § aj— tásoknak, erdőőröknek, első pápai férfi-divatterme ' i 6 S;äs 4«, A X Sa tületnek egyenruhák 'A PA, Fő-tér. 53. szám Nagymunkás szabó segédek felvétetnek, m legelegánsabban mérték utá»
