Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-11-15 / 46. szám

48. szám. Pápa< és Vidéke 3. oldal. zőnk az első részben. A következő részt a hitéletnek és tanügynek szenteli, mig a harmadik rész szól a Pápán létező templomokról, jámbor alapítványokról és temetőkről, utolján pedig els.orolja a pápai plébánosokat és káplánokat, végre függelékül okiratokat közöl. Kiss István évek során gyűjtötte a plébánia múltjára vonatkozó adatokat és a szemenkint való szedegetés ezen lassú munkájában éppúgy megnyilatkozik a szorgalom, mint aminő nagy a lelkiismeretesség, mellyel azokat a szerző a monografiaban felhasználta. Éppen azért őszinte örömmel üdvözlöm e szép munkát, melyből megtanuljuk a multat becsülni és szeretni! A könyv csinos kiállítása, szép képek s a tökéletes tárgymutató a legjobb hatást gyakorolják ránk. Az egész mű élvezetes olvasmány, ezért ajánlóin bárkinek elolvasásra. Kánzli Gynla. A jövedéki tisztviselők iigye. A regale bizottság ülése. Lapunk szept. 6-iki számában megemlítettük s egyszersmind magunkéivá is tettük a jövedéki tisztviselők memorandumát, melyben fizetésemelést és nyugdíjra való jogosultságot kértek a várostól. Hangsúlyoztuk, hogy itt igazában nincs szó fizetésemelésről, csak fizetésrendezésről, melyet a város azon osztalékból juttatna a jövedéki tisztviselőknek, melyet amugyis ezek szoktak megkapni, de nem rendes fizetésképen. Ami pedig a nyugdíjra való jogosultságot illeti, ez olyan méltányos és humánus kérdés, hogy előle lehetetlenség elzárkózni. Örömmel halljuk, hogy a regále-bizottság keddi ülésén majdnem egyhangúlag meg is szavazták a fizetéskiegészitést. A nyugdijra való jogosultság ellen sem volt komoly ellenvetés. 4- százalékot a tisztviselők fizetnének, 6 százalékot a város. Hogy most nem szavazták meg, annak oka abban keresendő, hogy a bizottság nem volt tisztában azzal, mennyi teher hárul a városra s milyen uton lehet a szükséges füdözetet biztositani. De — azt hisszük — két hét múlva, amikor az ügy tanulmányozásával megbizott főszámvevő megteszi a jelentését, kedvezően fogják elintézni a memorandumnak ezt a — szerintünk fontosabb — részét is. Családos emberekről, derék, kötelességtudó tisztviselőkről van szó, akiknek munkakedvét csak megacélozza, megsokszorozza az a tudat, hogy családjuk jövője miatt nem kell aggódniok. Ep azért — a város jól felfogott érdekében is — melegen ajánljuk ügyük kedvező elintézését. Fráter Loránd, Kormos Ilona és Tarnay Alajos hangversenye. Folyó évi november hó 7-én folyt le a színházban a Fráter-KormosFar nay hangverseny. A közönség valósággal ünneppé avatta ez estélyt, mert a színház csak ritkán lát olyan előkelő és olyan nagyszámú közönséget, mint amilyent ez estén idevonzott a magyar dal, a magyar nóta varázsa. Az anyagi siker már hetekkel előbb biztosítva volt. Annál nagyobb csalódás érte a közönséget az erkölcsi siker tekintetében. A nagy reklám utján felcsigázott érdeklődés nem nyert olyan | kielégítést, mint aminőt a magas helyárak | mellett Frátertől jogosan elválhatott. Nem akarunk mi ezzel Fráter eddigi I dicsőségéből levonni és nem tagadjuk, hogy egyik-másik dalát oly érzéssel, oly művésziesen adta elő, amelyre nagyon kevés ember képes, de tagadhatatlan, hogy nem állt oly magas színvonalon, hogy érdemes lett volna érte oly nagy árakat fizetni és a nagy hidegben másfélórán keresztül dideregni. Eleinte nem igen tudott a közönség felmelegedni. Csak akkor, mikor Fráter ajkán felcsendült a »Beteg vagyok édes anyám«... »Tele van a város akácfavirággal« . . . Ott, a hol a Maros vize messze földre kanyarog... A száz szál gyertyát is el kellett énekelni a közönség meg-megujuló kívánságára. Kormos Ilonkáról, akit a közönség tapsviharral és gyönyörű két virágálvánnyal fogadott, csak kedvezően, csak elismeréssel nyilatkozhatunk. Művésziesen és a tőle már megszokott kedvességgel előadott énekszámait a közönség szűnni nem akaró tapssal honorálta. A zajos ovációból bőven kijutott Szentgyörgyi Sándor karnagynak, lapunk kitűnő munkatársának is, aki Kormost rendkívüli szépen kisérte zongorán. A közönség tetszését legjobban igazolja az a körülmény, hogy többször meg kellett ismételniük az előadott számokat, sőt még ujakkal is meg kellett toldaniok. Tarnay Alajos zongoraművész volt az j est harmadik hőse, akit eleinte kissé ellenI szenvesen fogadtak. Később azonban zseniá! lis játékával annyira felmelegítette a nagy I hidegben' is a közönséget, hogy kénytelen volt a műsort a saját szerzeményeivel meghosszabbítani. A mélyen átérzett, mesterien előadott dalok után percekig zúgott a taps és az éljen. A kiváló művészt alig akarták kiengedni a szinpadról. A művészestélynek a Griffben volt folytatása, hol a közönség egy része vacsorára gyűlt egybe a művészek tiszteletére. A népkonyha. A nőegylet kezében a döntés. — Értekezlet a városházán. — Pápa, nov. 13. Annyi sikertelen kísérlet után végre egy komolyabb lépés! Lesz-e eredménye, ma még kétséges. Nekünk az az egyéni véleményünk, hogy meglesz a népkonyha, ha a Nőegylet ugy akarja; nem lesz meg, ha ellene foglal állást. Mert a. mai értekezlet úgyszólván teljesen a Nőegylet kezébe tette le a népkonyha sorsát. Az értekezletet Ggurátz Ferenc főrend, az evangélikusok köztiszteletnek és közszeretetnek örvendő főpásztora hivta össze a városház nagytermébe. A meghívottak közül mintegy húszan jelentek meg, hölgyek és urak vegyest. Gyurátz Ferenc szép szavakban méltatta az értekézlet célját. Kiemelte a népkonyha megteremtésének szükségességét, különösen a mai korban, amikor az emberek oly könnyen megfeledkeznek a felebaráti szeretet fenséges parancsáról. Ennek a szeretetlenségnek, ridegségnek szükségképi folyománya a rendbontó elemek, felülkerekedése. Résztvevő, szerető szívvel kell a sebeket orvosolnunk, magunkhoz kell ölelni a szenvedőket, a szerencsétleneket, hogy szivük hozzánk édesedjék, hitük meg ne fogyatkozzék. Ezt a nemes célt szolgálja a népkonyha, tehát a legmelegebben ajánlja megvalósítását. (Élénk helyeslés.) Az értekezlet vezetésére felkéri Mészáros Károly polgármestert. Mészáros Károly a hallgatóság élénk helyeslése közt azt indítványozza, legyen Gyurátz püspök az értekezlet elnöke. A püspök köszönetet mond a megtisztelő bizalomért s az elnöki széket elfoglalva, felkéri Antal Géza előadót az ügy ismertetésére. Antal Géza ismerteti azokat a zátonyokat, melyeken a népkonyha ügye eddig fennakadt. Majdnem minden városban van; mi sem maradhatunk hátra. Praktikus módon kell hozzálátnunk a megvalósításához. Azt hiszi, leghelyesebb volna, ha a város a népkonyhának adná át azt a 10,000 koronát, melyet a szegények segélyezésére fordít. Ugyancsak ide lehetne utalni az újévi üdvözletek megváltása címén befolyó összeget. Azt hiszi, leghelyesebb volna, ha nem alakitanának uj egyesületet, mert Pápán úgyis rengeteg sok van s félreértést is szülhetne. Mészáros Károly: A város kivette a Frank-féle házat s azt kész ingyen a népkonyha rendelkezésére bocsátani. Átadja a város azt az 570 kormát is, mely önkéntes adományokból gyűlt egybe. Az uradalmat pedig meg kellene kérni, hogy ingyen adja a szükséges tüzelőfát. Fiirszt Sándor: Hogy törvényes formája legyen a dolognak, egyletté alakulást sürget jóváhagyott alapszabályokkal. Hoffner Sándor. Ne legyen se egylet, se értekezlet, hanem a jelenlevők alakuljanak át bizottsággá s egyszerűen nyissák meg a népkonyhát. Gyurátz Ferenc: Részletesen foglalkozik az eszmecsere -folytán fölmerült kérdésekkej s oda konkludál, hogy ne kelljen se tagoka Nagy raktár jelesebb irodalmi művekben — diszmüvekben, ifjúsági iratokban és zeneművekben. — Egyszerű és diszkötésű Dus választék levélpapírokban, hazai és külföldi díszdobozokban. Irodai papírok és üzleti könyvek eredeti gyári árakon, Minta-gyűjtemények kívánatra bérmentve küldetnek. Eredeti, vagy leszállított áron bárhol hirdetett könyv, vagy zenemű minden árfölemelés nélkül megrendelhető. — Előfizetéseket elfogad hazai és külföldi napilapokra, divatlapokra, ilusztrált folyóiratokra. Vidéki megrendeléseket pontosan és leggyorsabban intézi: Hajnóczky Árpád könyv-, zenemű- és papírkereskedés© === Pápa, lo-u. 11. =