Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)
1908-10-18 / 42. szám
4. oldal. Pápa és Vjdéke 42. szám. Városi népkonyha. Jóravaló gondolat, elismerést érdemlő szándék a népkonyha megteremtése. Akár a ? szegények számára állítják fel, akár pénzért | adják az ételt, ha eleve gondoskodnak minden visszaélés kiküszöböléséről: áldani fogják a létrehozóit. Sok városban megvan, komoly panasz sehol sem merült fel ellene; szociális, közgazdasági szémpoutból nagy szükség van rá — városunk sem térhet ki előle. Nem is akar kitérni. Számos közgyűlésen szóba került; a legutóbbi költségvetés tárgyalásánál is megvitatták, de még eddig nem sikerült nyélbe ütni. Most azonban valószínűleg megvalósít- i ják, de nem ugy, ahogy eredetileg tervezték. Előbb t. i. arról volt szó, hogy a szegényeknek az eddigi pénzbeli segítség helyett Ingyen ételt adnak. De a szegéhyek általános csodálkozásra ktjélentették, hogy nekik ingyen étel -— nem kell. Pénzt kaptak eddig, ezután is pénzt kérnek, mert a lak: st nem lehet kifizétni krumpli levessel, meg babcsuszpajzzal. Értjük. Városunkban annyi a jótékony egye- > sülét, hogy szegényeinknek ha nem is rózsás, de legalább tűrhető helyzetet tudnak teremteni. Legalább is olyant, hogy nem halnak éhen! Ha a szegényeknek nem kell, nem is lehet rájuk erőszakolni. Tehát ingyenes népkonyhára sincs szükség. De nincs-e városunkban sok derék munkás és iparos segéd, akiknek heti keresetét majdnem teljesen felemészti a méregdrága »koszt« a magánházakban, vagy vendéglőkben való étkezés? Nézetünk szerint ők vannak első sorban ráutalva a népkonyhára, arra a népkonyhára, aiiol olcsó pénzen tisztességes, élvezhető ételt vásárolhatnak. Ismeretes, hogy a városi tanács nem régiben kiküldötte Csoknyai Károly főjegyzőt, hogy tanulmányozza a győri népkonyha berendezését, szervezetét. A főjegyző el is járt ebben a megbízatásban s az ő javaslatára a v. tanács a következő indítványt terjeszti az okt. 22-iki v. közgyűlés elé: A népkonyha nem szegények segélyezésére, hanem a szegényebb sorsnak könnyebb megélhetésének előmozdítására olcsó és jó meleg ételek nyújtásával — a város tulajdonát képező j Széchenyi-téri Frank-féle házban állittassék j fel. A város fizesse a szakácsnét és a két j konyhaleányt, felügyelőnőről és pénztárosról a I jótékony egyesületek gondoskodjanak. Délben .] levest, főzeléket kifőtt marhahússal és kenyérrel 26 fillérért, vacsorára pörköltet vagy sült hust kenyérrel 32 fillérért árusítsanak. A városi tanács azt iz hozzáteszi ehhez az indítványhoz, hogy ezen árak mellett a népkonyha, ha naponként csak 20—25-en keresik is fel, önmagát kifizeti. Hát mi azt hisszük, hogy nem olyan nagy Pápán az álszemérem, hogy ne akadjon több 25 embernél, aki a népkonyhát felkeresi. | Ahol annyi munkás férfi és gyári leány van, mint Pápán, ott a népkonyha hamarosan fellendül, ha gondoskodnak arról, hogy az étkezők tényleg jól elkészített, meleg ételeket kapjanak. Az árak is mérsékelteknek mondhatók. A vacsora ára az ebédhez viszonyítva egy kissé magas, de kezdetnek ezt is el lehet fogadni. Idővel, ha a népkonyha iránt meggyökeresedik a bizalom s az étkezők száma megszaporodik, esetleg le is lehet szállítani. A nemes mozgalmat örömmel üdvözöljük s megvalósítását melegen ajánljuk a közgyűlés figyelmébe. • Ha kellő körültekintéssel tanulmányozzák a dolgot, mégmarad a város számára az a 4,000 korona is, melyet rendkivüli segélytöbblet cimén szavaztak meg az 1909. évi költségvetés tárgyalásakor. Színház. Közönségünk nagyobb arányú pártfogásának már is meg van az eredménye. Színészeink sokkal szebb összjátékot produkálnak, mint aminőket a szezon elején láttunk tőlük. Örvendünk annak is, hogy végre — annyi zaklatás után — a zenekar kiegészíttetett két másodhegedűvel s igy a zenei hiány is pótolva van. Még csak egy dologra hívjuk fel Tombor karmester figyelmét. A zenekar többször túlharsogja az énekest úgyannyira, hogy kénytelen torka szakadtából kiáltani, hogy hallható legyen, mégis alig hallunk valamit belőle. Nem ártana tehát, ha a kiséret — legalább a gyengébb hangú énekeseknél — kissé pianóbb lenne. A ren- i dezőségn k pedig ajánljuk, hogy ha már valami nagyúri szobában folynak le a darab eseményei, gondoskodjék megfelelő bútorzatról is, mert bizony szánalmas képet nyújtott pl. a Suhanr-ban a tábornoki szoba berendezése. Nem volt abban más, mint egy ütöttkopott divány leterítve egy fakó takaróval, egy vásott fotel és egy kiselejtezett tükörasztal. Már a héten elkezdődtek a jutalomjátékok is. Elsőnek Bátori jutalomjátékául az Ördög c. vígjátékot adták, melyről az előadások sorrendjénél fogunk szólani. •A hét műsorát (okt. 10—-16-ig) a következőkben adjuk: Szombaton újdonságban volt részünk. A Gépíró kisasszony cimü vig operette került szinre. Erről is elmondhatjuk, mint anynyi sok sablonszerű operettről, hogy kár a meglehetős szép zenéért, hogy ily tartalomnélküli és eseményekben nagyon színtelen j operettben kellett azt végighallgatnunk. Ösz- j szefüggés nélküli események egész raját találjuk a darabban. A szereplőknek egyik szélsőségből a másikba kellett esniök. Azonban a szereplőket mégis dicséret illeti meg, I mert igyekeztek a darabot tőlük telhetőleg élvezhetővé tenni, lábori (Yost Mici) játszotta a címszerepet s habár sikerült énekszámait a telt ház szivesen megtapsolta, játéka lehetett volna jobb is. A pikáns izü kupiéját azonban bátran elhagyhatta volna. Medgyaszay az újságíró szerepében szép tenorját eléggé érvényesítette, de a Borbély Lilivel előadott duettja nem sikerült. Jó volt még Inke és Bátori. Vasárnap délután a Tatárjárás került szinre, este pedig újra a Gépiró kisasszony ment telt ház előtt' Már a mult alkalommal elmondottuk mindkét darabról a véleményünket, csak még azt jegyezzük meg, hogy a szereplők vigyázzanak egy kissé jobban az öltözködésükre és ne jöjjenek be a színpadra Kétszer-háromszor egymásután poros ruhában. Hétfőn a Suhanc került ismét szinre a mull heti szereposztással s ugyancsak a múltkorihoz hasonló telt házzal. Ámde míg a szereplők egyik-másikáról ismét csak jól nyilatkozhatunk, addig a karénekről a múltkorihoz hasonló elismerés hangján nem szólhatunk. Kedden Engel és Hor=t Lea f'rfiakkal i. 3 felvonásos bohózatát adták. Már maga a darab sem felel meg a jobb izlés kívánalmainak. Hát még a személyek egynémelyíkének a játéka. Nagyon sok sületlenség van benne. Mint annyi sok más bohózatban, ugy ebben is a pikantériával akarták a szerzők pótolni a szellemes ötletek hiányát. A színpadot tele rakták ágyakkal, ami nem valami élvezetes képet nyújtott. Sok felesleges dolgot nem értettünk a darabban, hogy miért kellett azt a szereplőknek megtenni, de annyira kirívónak tán egyiket sem lehetett abszurdumnak nevezni, mint a mikor Verő, Ardó és Sinkó leteszik a derekukat csak azért, hogy odaülhessenek az asztalhoz olvasni. Megtehették volna ezt akkor is, ha a derék rajtuk marad. Különben ez estéről vajmi kevés jót mondhatunk, a szereplőkről is. Egyedül tán Inke nyújtott valaiüi elfogadhatót, a többiről nem is szólunk. Bátorít sajnáltuk, mert a neki jutott szerep silánysága miatt nem érvényesíthette tehetségét. Szerdán délután ifjúsági előadásul a Suhanc ment ismét, természetesen a telt ház és sok taps nem maradt el, különösen jól mulatott az egybegyűlt diákság Tábori és Bátori alakításán, kiknek a tapsokból eléggé kijutott. ' Este Molnár Ferenc Az Ördög c. vígjátékát adták. A darabról a mult szezonban részletesen megemlékeztünk és most általánosságban annyit mondunk róla, hogy vígnek egyáltalában nem vig, sőt nem ritkák benne a drámai jelenetek sem. A közönség zsúfolásig megtöltötte a színházat, de csak Bátori kedvéért, kinek jutalomjátéka volt és aki ügyes komikumával és mindenkori jó játékával a közönség kedvencévé lett. Jó barátai és tisztelői ez alkalomra 110 koronát gyűjtöttek szá Legelismertebb cég ! Q SOMASZ DENES Legjntányosabb árak! cipész-üzlete Üzlethelyiség: Deák Ferenc-u. 3 PÁPA. Lakás: Hunyadi János-u. 25. Elvállal minden e szakmába vágó uri-, női- és gyermekcipőket, pontos kiszolgálás mellett. — Javításokat öt perc alatt eszközöl. — Láthatatlan foltot készit bármikor.