Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-10-11 / 41. szám

.•:-. : ásóin 1908. október 11. PAPA és VIDÉKE akkor leszünk a jog''legmegbízhatóbb védelmezőivé. Tőlünk ne féltse senki az emberi haladást. Azt a »haladást« félthetik tőlünk, amely manapság az erkölcsi törvényeket tördeli össze és minden nyomában az állatiasság iszapja fakad föl. Az igazi haladást azonban ne féltse tőlünk senki, sőt ezernyi csalódás után jól teszi e társadalom, ha velünk tart és segíti visszahozni az igazi kultura elhagyott jelzőoszlopát, a keresztet. Mi nem akarunk uj tudományt, uj technikát, uj szerveket. Hanem azt igenis akarjuk, hogy mindezeket hassa át a kereszténység szelleme. A haladásnak nem feltélele a romlottság. A haladásnak nem akadálya a hiterkölcs. Kevesebb bizalom illeti azt a birőt, aki áldozván, az égi bíróval egyesül lelkében ? Megbizhatatl an äbb - e az a törvényhozó, aki tiszteletben tartja a tízparancsolatot? Tudatlanabb-e az a tanár, aki katedráján megtűri az evangéliumot? Rosszabb ur, hitetlenebb cseléd-e az, aki Istent féli kötelességeinek teljesítésében? Hitványabb-e az az ifjú, akinek ajakáról illatos cigarettája füstjén kivül az Ave Mária is elszáll naponta? Hát avashámorok, bányák taligáit csak bombavető kezek bírják ügyesen kezelni? Szivart sodorni, sifont, selymet szőni csak bukottak képesek? Nem. A hit a józan tudásnak, az istenfélelem az igazságnak, a tisztaság a munkának soha sem lehet ellensége, hanem inkább annak ereje. Ezek nélkül nem haladunk, mert jobbak nem leszünk. Ezek a gondolatok, ezek a tiszta tervek vezetnek minket. Aki nem vak, lássa meg, aki nem béna, kövesse ezt a mi zászlónkat, melyet a keresztény Magyarország majdan erős várfokára szántunk. Színház. Örömmel konstatáljuk, ho^y a közönség lassanként belejön a szíriház"' látogatásába. A héten majd minden esté telt ház nézte végig az előadásokat, E változást részben Tábori Frida okozta, aki ugy hangjával, mint kifogástalan játékával kielégíti az igényeket. Egyet azonban bátrak vagyunk ajánlani, hogy egyik-másik talán jobban is megtanulhatná a szerepét és akkor nem kellene a súgót kézzel-lábbal nógatni a hangosabb su gásra. A hét műsorát (okt. 3—9 ig) a következőkben adjuk: Szombaton a Suhanc c. nagy operettet ujjitották fel lábori felléptével. A színház megtelt érdeklődő közönséggel. Tábori játszotta a bohókás, örökké vidám, rakoncátlan természetű, de e mellett nagyon is jó szivü suhanc szerepét és ügyes, átgondolt játékával a közönség sürü tapsait meg is érdemelte. Jó volt Árdó Eliz szerepében és néhanéha énekéve! is elfogadhatót nyújtott. Sok derült pillanatot szerzett Bátori és lnkc. Nagyon jó volt és szépen énekelt Medgyaszay Emil szerepében, Vámos az öreg, köszvényes tábornok szerepében elfogadhatót nyújtott. Az ilyen szerepekben szivesen látjuk őt is. Vasárnap délután a Dollárkirálynő került ismét színre, féihelyárakkal. Telt ház nézte végig az előadást és épp azért nem értjük, hogy egyes szerepLők oly lanyhán játszottak. Alighanem nyomta egyesek szivét a bú! (Délutáni séta). Este a Naftalin cimü énekes bohózat ment. A zenéjét Szirmay Albert irta, de ügy látszik nem igen erőltette meg magát. A közönség is gyéren jelentkezett, azt hiszem nem igen vágyakodtak a »Naftalin«-os levegőbe, aminthogy Inke sem szivesen ment újra a naftalinos szekrénybe. Hétfőn Lehár szép zenéjü operettje, a Vig özvegy került szinre. Hanna szerepét Tábori Frida játszotta, ki szép pianissimo énekével valósággal elbáj lta a közönséget. Inke a Daniló szerepében elég jó volt, de Gyárfást pótolni nem tudta. Fábián Lenkét ugylátszik a folytonos dicséret egy kissé elkapatta, ami ez esti játékán különösen meglátszott. Egy kis szerénység nem ártana neki sem. A többi szereplők elég jók voltak. Kedden, okt. 6-án díszelőadásul Katona Bánk bán-ját adták. Az előadás kezdete előtt a a zenekar hazafias nyitányt játszott. Díszelőadásról lévén szó, a kritikának, — — már csak előzékenységből is — helye nem volna, de ezúttal bátran tehetjük azt kritika tárgyává, mert abban a legélesebb kritika sem talál elvetni valót. Kovács, mint a hazáját jorrón szerető nagy ur, Bánk bán, valóban a legszebb alakítást nyújtotta az ő méltóságteljes fellépésével, mellyel tiszteletet szerzett magának. Verő Janka (Melinda) a legtermészetesebben adta az anya szerepét s arcának fájdalmas vonásai oly élethűek .voltak, hogy a közönség vele érzett s szenvedett. Déri, mint Petur bán, az elégedetlenek sorsát nagyon jól festette. Tomborné Gertrud szerepét drámai énjének legszebb formájában játszotta meg. Kitűnő volt még Gyenise, miut Biberach és Dobó, mint Ottó. Szerdán délután ifjúsági előadásul a Császár katonái került szinre, amelyben a szereplők az egybegyűlt diákseregtől sok tapsot kaptak. A szereplők egyike azonban oly ízléstelenül volt öltözve, hogy a mellénye fehérneműben végződött. Több gondot az öltözködésre. Este a Koldusgróf cimü operettet újították föl. Inke Kazinszky gróf szerepében nem valami szépet produkált. Az énekszámai hamisak és rosszak voltak; ezt azonban mi its ni tudjuk avval, hooy be volt de azért a játéka lehetett volna egy kissé hűebb és élénkebb is. Nagyon jó volt, mint. mindig Tábori a koldusleany szerepében, úgyszintén Fábián Lenke, Bátori és Medgyaszay. Szálkáiról tán elsősorban kellett volna megemlékeznünk, aki kitűnően játszotta a koldusok elnökének a szerepét és sok derűs percet szerzett a közönségnek. Őt mindig szivesen látjuk a szinpadon. Csütörtökön újdonságban volt részünk. A Vetélytárs c. szinmű került szinre meglehetős szép számú közönség előtt. A darab nagyon zavart, untató párbeszéddel kezdődik, amelyek, ha elmaradnának, akkor sem lenne veszteség. Már-már azt hittük, hogy egy üres, silány tartalmú színműről fogunk ismét csalódottan távozni, amikor a második felvonás végén kezd egy kissé élénkülni az előadás. A darab meséje a következő: Brizont André szobrás^ (Déri), a ki felesége, Jane (Verő) révén meglehetős jó módba jut és magához veszi elszegényedett rokonát, De Mortaquest (Kovács) és ennek fiatal leányát, Simonét (Sinkó G.) Később a leányba beleszeret Andre, a férj és a leány (Simonné) bár borzadva a bün és háladatlanságtól viszonozza azt. A feleségét (Janet) férje André hidegsége gyanakodóvá teszi és a házi jó barátok sugdosásából megtudja a férje s a leány viszonyát. Amikor pedig a férj el akar egy hónapra azon ürügy alatt, hogy pihenésre van szükségre, tényleg azonban a leánnyal szökni akar, a felesége tudja ezt az ürügyet, kér, könyörög, esdekel, hogy maradjon nála. Mikor pedig ez nem használ, előveszi könnyeit s odaveti magát férje lábaihoz, de ezzel sem ér el eredményt. Végre kétségbeesésében férje szobraiban keres menedéket kéri, ne hagyja itt remekműveit, melyeket maga készített s amikor látja, hogy ezzel sem érte el célját, megtörten, fájdalmasan beleegyezik férje elutazásába. Ugy Déry, mint Verő alakítása valósággal művészi volt, Sinkó Gizelláról szintén a legszebben emlékezhetünk meg. A többi - szereplők is dicséretesen oldották meg feladatukat. Pénteken a lanitónő c. életképet adták a régi szereposztással. Megjegyzéseinket erről már a múltkor elmondottuk. Édesanyám nevenapjára. — Okt. 15. — Ragyogó tavaszról, mely illatát hinti, Csillogó napfényről szeretnék ma irni; Hogyha enyém volna, drága neved napján A virágot, napfényt mind tenéked adnám. De a sárga ősznek nincs virága, éke, Hideg sugár hullik a hervadó rétre, ki erdőben nincs dal, a fa lombja tépett, reked ve,Igy hát csak óhajom küldhetem el néked. Legelismertebb cég

! CSflMA SZ DEN ES egjntányosabb árak! c i p é s z-ü z 1 e t e üzlethelyiség: Deák Ferenc-u. 3. PÁPA. akás: Hunyadi János-u. 25. Elvállal minden e szakmába vágó uri-, női- és gyermekcipőket, pontos kiszolgálás mellett — Javításokat öt perc alatt eszközöl. — Láthatatlan foltot készit bármikor.