Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-09-20 / 38. szám

6. PÁPA és VIDÉKE 1908 szeptember 20. A Veszprémvármegyei Gázdasági ; Egyesület Hunkár Dénes főispán elnöklésé­vel tartott ülésében Kajdacsy Endre titkár előterjesztésére általánosságban teljesen ma­gáévá tette Rubinek Gyula és Bernáth Ist­ván törvénytervezetét a mezőgazdasági érdek­képviseletről, a részletekről azonban hangoz­tatta, hogy a törvényjavaslatban kifejezésre jusson az is, hogy idővel a fokozatos szer­vezés következményeként minden vármegyé­ben külön-külön mezőgazdasági kamara szerveztessék. Országos vásár. A mult héten tartott országos vásárra felhajtottak szarvasmarhát 1864 drbot, eladtak 933 drbot; lovat és csi­kót felhajtottak 941 drbot, eladtak 306 drbot; sertést felhajtottak 1292 drbot, eladtak 617 drbot. Mire nem jók a Taliánok? Megyénk­ben, mint ismeretes, a mostoha időjárás kö­vetkeztében elég nagy a takarmányhiány s igy sok gazda kénytelen áruba bocsájtani ál­latait, mert nincs miből kitelelni. A nagy­mérvű kínálatnak csekély ár szokott a követ­kezménye lenni. De a keddi orsz. vásár al­kalmával örvendetes meglepetés érte a gaz­dákat. A szarvasmarhának váratlanul nagy volt az ára. Ezt a keflemés csalódást az ola­szok idézték elő, kik az olaszországi nagy j marhahiányra való tekintettel igén szép ára- [ kat ígértek a magyar marháért, hogy az ot- j tani marha-állományt felújítsák és szapo­rítsák. A takarmány iány enyhítése. Az or­szág némely vidékén mutatkozó takarmány­hiány enyhítése érdekében Darányi Ignác föld'iiivelésügyi miniszter rendelkezései sze­rint a vármegyei gazdasági egyesületek, a gazdasági tudósilók, a közgazdasági előadók, valamint a földmivelósügyi minisztériuinszak­közegei közreműködésével összeirattak ama vidékek termelői, kiket a takármánjhiány nem érint, sőt eladó fzálastakarmánykészlettel rendelkeznek. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter a szeptember 14-ig bejelentelt eladó szálastakarmány-készlelek kimutatását egy vaskos füzetben most tétette közzé. A lüzet országrészenként csoportosítva, vármegyénként tünteti fül az eladók nevét, lakását és vasút­állomását, külön rovatokban pedig az eladó takarmánykészlet megnevezését, föltüntetvén a réti széna, lóhere, lucerna, bükköny, őszi szalma, tengeri-szár, muhar, csalamádékész­letekből az eladásra szánt mennyiséget méter­mázsákban, valamint a mélermazsánkénti árat is a megjelölt vasútállomásnál értve. A hasz- i nos tájékoztató füzet utolsó rovatában min­den egyös adat mellett föl van tüntetve a bejelentés föladási postabélyegzőjének kelte, annak magyarázatául, hogy ezen időpont óta a füzet nem tartalmaz további felvilágosítást a netán azóta változott takarmányrnennyiség­ről és az eladási árról. Rövid időközönként az ujabb bejelentések ujabb füzetekben fog­nak megjelenni. A füzeteket tájékoztatóul megküldik az összes gazdasági egyesületek orgánumainak, a lapoknak és a közigazgatás minden tényezőjének, valamint megkaphatja bárki is, aki egyszerű levelező-lapon a föld­mivelésügyi minisztériumtól kéri. A legköze­lebbi 10—14 nap múlva már az ujabb be­elentések is uj füzetben fognak közzététetni. ' A pontos adatokat tartalmazó kimutatás ré­vén a takarmányban megszorult gazda más vidékről, gazdatársától szerezheti be a szük­ségletet­Bikák az utcán. Alig van olyan orszá­gos vásár, hogy a Főutcán végig vert bikák valami kellemetlenséget, sokszor nagy ijedel­met ne okoznának a járókelőknek. Kedden is ráijesztett egy bika a kath. gimnázium előtt a közönségre. A sok ütéstől egészen megva­dult és sikongva törtetett a gyalogjáróra, a honnan csak nagynehezen lehetett visszacsa­logatni a kocsi-utra. Vájjon nem lehetne-e valahogy segiteni ezen az állapoton? A bi­kák — szerény tudomásunk szerint — nem olyan kénye.sek, hogy okvetlen a Fő-utcán akarnának végigsétálni. Azt hisszük, azzal is megelégszenek, ha a városon kivül, a föker­tek alatt hajtják őket hazafelé. Sok ízetlen jelenettől és gyakori, elég alapos félelemtől mentenék meg a város lakósságát! Tüz a vidéken. Nagydém községben f­hó 14-én d. u. 2—5 óra között Kiss Mihály pajtája gyermekjáték következtében kigyulladt. Vele együtt elégett 2 lakóház, a zsidó zsina­góga, a szegény sakter összes ingósága, össze kuporgatott pénzecskéje, imakönyvei, bútor­zata, még a kése is, stb.; melléképületek mintegy 6000 korona értékben. A kár egy része biztosításból megtérül. Hirdetmény. Felhívom az összes tanonc­tartó kereskedőket, hogy tanoncaikat, amennyi­ben azok még a kereskedelmi tanonciskolába beírva nem lennének, azok beiratását a tör­vényes következmények terhe mellett hala­déktalanul eszközöljék és tanoncaikat ponto­san iskolába járassák. Miheztartás végett köz­löm. hogy a kereskedelmi m. kir. minister és a vallás és közoktatási minister 1897 május 24-én 25314- sz. a. kelt rendeletének III.—15. pontja szerint »a tanonc mindaddig, mig ta­nítási ideje a főnöknél tart, köteles a tanonc­iskolába járni. En a kötelezettség a kikötött próbaidőre is szól.« Ugyanezen rendelet 11,111. pontja szerint, »mihelyt valamely gyermek kereskedő tanonc lesz, főnöke köteíes őt azon­nal a kereskedelmi tanonciskolába beíratni, — az elkésve történő bejelentés mulasztásnak tekintetik, mely büntetés alá esik,« Megjegy­zem, hogy minden ilyrendbeli mulasztás a legszigorúbb elbánásban fog részesülni. Lam­pérth, h. polgármester. Iparengedély. Edelényi Szabó Gyula engedélyt nyert a vendéglős ipar önálló veze­tésére. Elrontott fuvarlevelek becserélése. A Máv. igazgatósága megengedte, hogy az el­rontott fuvarlevelek még akkor is becserél­tessenek, ha azokat már aláirta a feladó. Ellenben, ha a fuvarlevelet, már lebélyegezte a vasút, az elrontott fuvarlevél nem cserél­hető be. A rendelet most lépett életbe. »Kis Pajtás« (szerkeszti Gsöppike Csa­nika) képes heti lyertneklap III. évfolyam I-ső száma ujabb örömöket, szerez a kedves gyer­meknépségnek. Tartalma minden izében meg­felel a gyermekek lelkületének. A rövid két évi fennállása öté elterjedt gyermeklap, szó­üakoztatva tanit és műveli az apró. népség lelkivilágát. Legolcsóbb heti gyermeklap. Szept­ember—január (félév) 3 kor, Szept.—juliusra (egész év) 6 kof. Tavalyi évfolyam 5 kor. Cim: »Kis Pajtás«, Budapest, VII., Thököly-ut 16. sz. Mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal. A beteg ember. — Irla Farkas Antal — (Folytatás) Nem takarhatott Kakas István, AZ a kutya árpa-toklász nem akart kijönni a tü­dejéből. Szúrta, csiklandozta, marta az egész embert. Ugy látszott, hogy már megeszi. Annyi pemetefüvet megivott István, hogy elég lett volna fele is, hogy undorodott a szagától, az izétől, mégse került elő az árpa-toklász. Eljött az aratás is. Hiába állott be a tavasszal a Szécsiék arató-bandájába szegény Kakas István, nem birta még a kaszát sem kiverni. Nehéz volt a kalapács és szörnyen fázott. — Bemegyek a faluba, megmondom Szécsi gazdának, hogy fogadjon maga helyett mást — mondta a takaros asszony. De mi lesz az adósságunkkal? Éhenhalunk, ha nem lesz kommenciónk se. — Ne törődjék kend vele, majd ki pa­rancsolja a jó Isten ! Kakas István belenyugodott a jó Is­tenbe. Eddig is megvolt mindenük, ezután is meglesz. Még se szorul az ispotályba. Be-bejárt az asszony a faluba és bizony megesett, hogy a szegény Kakas István hiába várt rá a tanyavéginél. Nem jött az asszony se gyalog, se kocsin. Nem volt, aki egy kis meleg levest főzzön, aki megvesse a vackot, aki beszéljen az efhberhez, aki megfogja a fejét, mikor előveszi az a rettenetes köhögés. I Hol maradt ez a Julcsa? ! A száraz, sovány embert szokatlan belső tüz, égette. Mérges is volt. Szerette volna a takaros asszonyt hajánál fogva ide kirántani a tanyára és megkérdezni tőle, hogy mit csi­nálsz, miért nem jöttél? Hosszú sárga karját ki-kinyujtotta az éjszakába, majd fázva húzta vissza a takaró alá. Kijött a Julcsa. — Jaj, édes uram, nem jöhettem elébb. Kimostam Szécsi gazdának. Este lett rám, nem jöhettem. — Hát a kocsi? — A nyomósi tanyán van Szécsi gaz­dával. Ezt csak azért hazudta Julcsa, hogy mondjon valami olyant a beteg embernek, ami megnyugtatja. Dehogy is volt Szécsi gazda a tanyán. Otthon lebzselt, finom vacso­rát főzetett a takaros asszonnyal, aztán még bort is ittak rá, erős, tüzes italut. Másnap kocsin hozta ki az asszonyt, de csak az ér­aljig, onnan visszafordult, nehogy észrevegye Kakas István, hogy nem a nyoinósi tanyán jár a kocsi . . A beteg emberrel kíméletesen kell bánni . . . Az aratás javában folyt ezen a tanyán ahol Kakas Lstvánék laktak. Volt Julcsának tenni-venni valója bőven. Ebédet, vacsorát­kellett főznie a gazdának, a gépésznek, a fű­tőnek. Muszáj megtenni mindent, mert hiszen ráutalta őket a nyomorúság a Szécsi János emberségire. Ott háltak ilyenkor bent a tanyaházban.. A nagy, erős, pirosarcu gazdának meg kellett a tiszta ágyat vetni. Kakas István az asszo­nyával a vackon húzódott meg. Bujkálós-

Next

/
Oldalképek
Tartalom