Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)
1908-09-20 / 38. szám
4. PÁPA és VIDÉKE 1908. szeptembe r 20. színészetének történetében, különösen annak utolsó évtizedében a legszerencsésebb, igy mondhatnók, a legkedveltebb igazgató melléknévre tett szert, társulatával szept. 15-én ismét megkezdette a 40 előadásra hirdetett, tehát okt. 25-éig tervezett előadásokat. Bevonulása meglehetős csendben, zajtalanul folyt le és a közönség még ma is, noha már több előadást tartott a társulat, mintha tudomást se szerzett volna színészeink ittlétéről. Igaz, hogy a társulat vezető eleme, különösen a művésznők gárdája csaknem teljesen uj, a régi, ismerős, szimpatikus primadonnák és drámai hősnők helyét ismeretlen és igy bizalmatlansággal találkozó tagok töltik be. — a közönség is lasabban kezdi felvenni régi szokását, a dicsérendő szinpártolást. Kissé kora volna az uj művésznők és művészek művészi értékéről határozott véleményt mondant, hisz' e heti referádánk csak három előadásról számolhat be, mégis megkockáztatjuk azt a jóslatot, hogy a színházlátogatók sokáig fognak küzdeni régi, felejthetetlen emlékeikkel, melyeket Kormos, Holécy, stb., Gyárfás, Szatmári stb. véstek a lelkükbe és melyek miatt az uj erők minden' dicsérendő törekvésük mellett is, csak nehezen és nagynehezen és nagysokára fognak az őket tán megillető népszerűségre emelkedhetni. A férfiak, köztük a népszerű Bátorival, nagyrészt régi, kedves ismerőseink, úgyszintén az énekkar és a derék karmester is. Kissé javult, jobban mondva bővült a zenekar is, melybe egy oboa és egy harsona került, noha eddig még másodhegedüst mindig nem hallottunk. , Reméljük „a legjobbat. Az igazgató, — (végtére is az ő dolga) — meg fogja tatálni az utat és módot, melyeken elérheti, a mire vágyódik, — az anyagi sikert s ha neki az meglesz, bizonyára mi sem fogunk panaszra találni, mert az anyagi sikert csakis kitűnő előadásokkal és helyesen megválasztott műsorral lehet kivívni. Referádánk a következő : Kedden volt a bemutató előadás. Egy 4 felvonásos, Bernstein-féle szinmű, a nagy hirre vergődött Sámson került színre. Az előadás a kitűzött időnél fél órával később vette kezdetét, mert a zenekar hangszerei még nem voltak kéznél s igy csaknem éjfél lett, mire véget ért a bemutató előadás. A színdarab nevét a bibliai Sámsontól kapta, aki meggyalázóin, a filiszteusokon ugy állt boszut, hogy a csarnok hatalmas oszlopait megrázva, — noha saját magával, — a romok alá temette. A színműben egy bankár (Kovács) a Sámson, kinek családi boldogságát egy másik pénzember (Déry) feldúlja. — n. bankár egy tőzsdei manipulációval a felesége csábitóját tönkreteszi, nem törődve azzal, hogy saját, maga is koldussá lesz. Nagy jóakarat kell hozzá, hogy a hasonlatot elfogadhatónak találjuk, de ez végtére is mellékes; másodrendű dolog az, hogy egy jól megirt színműnek milyen cimet adtak. Sokkal fontosabb maga a darab. Erről pedig nem sok jót, de annál több rosszat mondhatnánk. Hisz, hogy egyebet ne említsünk, minthogy az egész darabon keresztül állandóan a legpiszkosabb utcasarki cimmel illetik egymást az ellenfelek, már is elegendő a színmű elité lésére. Nem találunk továbbá semmi olyan természetességet, melyben megnyugodhatnánk'. Az uj drámai hősnő, Verő Janka ugyan öszszesz;edte minden erejét, a már emiitetteken kivül Tömbömé, Bátori, Gyenis, Sinkó a kisebb szerepekben szintén igyekeztek minden lehetőt elkövetni a siker érdekében, hiába volt, a középszerűnél nagyobb sikert biztosítani Sámsonnak nem lehetett. Valamivel nagyobb eredménynyel végződött a Tatárjárás cimü operett, melyet szerdán adtak. Kálmán Imre zenéje megfigyelésre méltó. Egy-két dallama máris teljesen népszerű. Ezekkel tehát könnyű sikereket aratni. Csakhogy ott volt elhibázva, hogy a tavali naggyakorlaton még Kormos volt az önkéntes, ki mos' már e társulatnál kiszolgált. Helyét uj. szubrett foglalta el. Borbély Lili, ki még az adj egy édes csókot-, vagy amint jobban ismerik, a reglama dalban sem tudott ugy érvényesülni, hogy Kormos eszünkbe ne jusson. Sokat nevettünk ezúttal is Bátorinak, a tart. bakahadnagynak, kitűnő volt Fábián a bárónő és jó Inke mint főhadnagy, nagyobb énekszerapeket azonban mégse kellene vallalnia. Jobban énekelt Vámos, a szakaszvezető. Kitűnő volt továbbá Sinkó (Treszka) és Kovács (tábornok). Csütörtökön A tanítónő c. falusi életkép, Bródynak a kétes értékű műve került előadásra. Ha egyszer életkép, hát legyen az. Egy katholikus plébános szájába olyan szavakat ad, melyeket az nem mondhatott, egy kath. iskolaszék tagjai sorába felveszi az izr. bérlőt, stb. Nincs helye a fegyelmi eljárásnak illetve az. ítélet végrehajtásának sem ugy, mint azt Bródy irja. Verő Jankának azonban az előadás javára volt, mert a közönség szemmel láthatólag igen melegen fogadta alakításait. Béry, ki az egyetlen jó szerepben, ifjú nagy Istvánban szerepelt, hasonlóan igen'kitűnt. Jól festett Gyenise, a káplán és elfogadhatóan játszott hike, a tanitó. Sinkó, Bátori, Kovács stb is tetszett. Pénteken a Nagymama, szombaton a Dollárkirálynő ment. Ezekről a jövő számban. (x.) HÍREK. / .____ Br. Hornig Károly kitüntetése. A hivatalos lap csütörtöki száma osztatlan örömet keltett a nagy veszprémi egyházmegye területén. Báró Hornig Károlyt, az egyházmegye jubiláris fó'pásztorát a Lipót-rend nagykeresztjével tüntette ki a király. A legfelsó'bb helyről jött kitüntetés nemcsak a megyéspüspök ur dicsősége, hanem fényt áraszt az egész egyházmegyére, melynek felvirágoztatásán a nemesszivü főpásztor két évtizeden át szívvel-lélekkel fáradozott. A veszprémi hadgyakorlatok. Fölösleges munkát végeznénk, ha a nagy hadgyakorlatról részletesen be akarnánk számolni t. olvasóinknak. Hiszen a napilapok nap-nap után hasábos közleményeket irtak róla. Csak azt emiitjük, hogy Őfelségét igen kellemesen érintette az a meleg, szivből fakadt fogadtatás, melyben vármegyénk lelkes közönsége őt részesítette. Amerre ment, a nép mindenütt viharos éljenzéssel, kendőlobogtatással, ujjongó örömmel üdvözölte rég nem látott uralkodóját s trónjának örökösét, a daliás Ferenc Ferdinánd királyi főherceget. Őfelsége pénteken délután távozott el különvonaton Veszprémből, melyet valósagos tündérvárossá varázsolt ez a királyi látogatás. A VIII. Kath. naggyülés. Lélekemelő jelenetek közt folyt le a katholikusok VIII. Orsz. nagygyűlése. A tanácskozások folyamán számos rendkivüli praktikus felszólalás hangzott el, melyekre alkalomadtán visszatérünk. A katholicizmus nagy napjain — mint lapunk mult számában emiitettük — megjelentek a pápai kath. körök megbizott képviselői is, kik hitükben megerősödve, tapasztalatokban gazdagodva tértek vissza városunkba. Személyi hir. Mészáros Károly, városunk polgármestere f. hó 16-án megkezdte 14 napos szabadságát. Kinevezés. Dr. Bereczk Gyula segédlelkészt hitoktatóvá, Kauzli Gyula ugodi káplánt pedig pápai káplánná nevezte ki a megyéspüspök. — .Gratulálunk. Megyegyülés. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 21-én tartja meg rendes őszi közgyűléséi. A tárgysorozat legfontosabb pontja a jövő évi költségvetés megállapítása. Átvonuló katonaság. Pénteken délelőtt fél 10-kor verték vissza a Bakony bércei az »Ablasent«, mely a hadgyakorlatok végét jelentette. A hazatérő katonaságból mintegy 30—35 ezer ember vonni át városunkon. Polgármesterek egyesülete. A rendesett tanécsu városok polgármesterei országos egyesületet alakítottak. Az egyesület mozgalmat indit a városok fejlődéso, felvirágoztatása és jogainak megvédése érdekében, összekötő kapocs a városi tisztviselők között, támogatja a tisztviselők törekvését. Figyelemmel kíséri és tanulmányozza a városok közéletét, megismerteti a városok fejlesztésére vonatkozó ujitasokat, módot ad a szakkérdések megvitatására, elősegiti a szakmunkák kiadását. Az egyesület alapszabályai kimondják, hogy működése köréből a politika ki van zárva. Az alapszabályokat a belügyminiszter most jóváhagyta s a rendezett tanácsú polgármesterek megindították az akciót az egyesület megalakítására. Kétségtelen, hogy a rendezett tanácsú városok együttes föllépése nagy mértékben előre fogja juttatni a városok fejlődésének a dolgát. A veszprémi színház megnyitása. Csütörtökön nyilt meg az újonnan épült veszprémi szinház nagy és előkelő közönség jelenlétében. A szinház, melyet Medgyaszay építész tervei szerint készítettek, szerdán még nem volt készen, úgyhogy a primádonnák és művészek elbusult arccal nézték a sok-sok állványt, piktort és kőmivest, akiknek a kezében csak ugy égett a munka, mert hire járt, hogy maga a király is résztvesz a megnyitó előadáson. Gsak ennek a lázas és megfeszített munkának köszönhető, hogy a belső berendezés elkészült csütörtök estére. A megnyitó előadáson a város és megye előkelőségein kivül résztvettek:
