Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)
1908-07-26 / 30. szám
IIL évfolyam. Pápa, 1908. julius 26. 30. szám. PÁPA ÉS VIDÉK Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, félévre 5, negyedévre 2-50 K Egyes szám ára 24 fillér. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Szerkesztőség: Pápán, Fő-tér 13-ik házszám. A kiadóhivatal vez • •<? ; SÜLE GÁBOR, viasz-utca 15. Előfizetéseket és hirdetéseket f ivesz Hajnóczky Árpád és Vajdits Károly könyvkereskedése A VIII. katholikus nagygyűlés. Az Országos Katholikus Szövetség mint a katholikus nagygyűlés rendezője, értesiti a katholiközönséget, hogy a VIII. hatholikus nagygyűlést folyó évi szeptember hó 13., 14 és 15. napjain Budapesten tartja meg. A nyilvános és diszülések székhelye a városligeti Iparcsarnokban lesz, mely egyedül képes befogadni a hatalmasan ébredő magyar katholikusok táborát. Mindenki tisztában van már a katholikus nagygyűlések rendkivül nagy jelentőségével, azért most nem is tartjuk szükségesnek kommentárral kisérni a felhívást. Ma már elég annyit tudni, hogy mikor és hol lesz a nagygyűlés. Ennek elég meghívónak kell lenni minden katholikus számára. Sok hűhó semmiért. Semmi okuk sincs a magyar protestánsoknak ijedezni, türelmetlenkedni és harci riadót fújni a katholikusok házasság-jog formáját szabályozó s f. é. április 19-én életbelépett »Ne lem ere« kezdetű pápai dekretum miatt. Köziudomásu, hogy ez a dekretum a többi közt a vegyes (katholikus és nem katholikus fél) házasságok tekintetében is változást idézett elő. Eddig az ilyen házassagolt egyháziiag érvényesek voltak akkor is, ha protestáns lelkész előtt köttettek meg. Ezt a jogszabályt XVÍ Gergely pápa alkotta meg s az az 1884: t. c. 2. §-a által törvénybe iktattatott. Ugy, hogy nálunk az ilyen (protestáns lelkész előtt kötött) vegyes házasság egyháziiag és polgárjogilag is érvényes volt. Az egyházjogi érvényesség különben nálunk a polgári házasság behozataláig mindig maga után vonta a polgári érvényességet is. Az uj pápai dekrétum szerint a vegyes házasság a katholikus egyházjog szempontjából csak akkor érvényes, ha a kellő alakiságok megtartása mellett katholikus pap előtt köttetik meg. A magyar püspöki kar lépéseket tett az iránt, hogy a pápai dekrétumnak ez a rendelkezése Magyarországra ne terjesztessék ki, hanem maradjon itt érvényben a régi jogszabály. Eziránt folynak most a tárgyalások, az ügy tehát elintézés alatt van, s éppen ez a körülmény inditotta a pápát arra, hogy a régi jogszabály szerinti eljárást nálunk egy idéig még megengedje, amely idő alatt a püspöki kar előterjesztése dolgában végérvényesen fog dönteni. Ez idő szerint tehát nálunk még mindig a régi jogszabály van érvényben. A protestánsoknak tehát már ez alapon sincs semmi okuk a nyugtalansagra. De nem lesz okuk akkor sem, ha a pápa a régi jogszabályt megszünteti és az újnak életbelépését Magyarországra nézve is elrendeli. Mert hiszen csak arról van szó, hogy a vegyes házasságok érvénye a katholikus egyházjog szempontjából hogyan Ítéltetik meg ? Ehhez pedig a protestánsoknak .semmi közük, aminthogy nekünk katolikusoknak semmi közünk nincs ahhoz, hogy protestáns atyánkfiai minő jogelvek és jogszabályok szerint Ítélik meg az általuk érvényesnek tartott házasságot. Ők az állami házasságjog szerint igazodnak s ezt a pápai dekretum abszolúte nem érinti. Más szóval a vegyes házasságoknak polgárjogi érvényére a pápai dekretumnak semminő kihatása nem lehet. A hazugság csődje. (*) Nem kell megijedni: nem nálunk mondott csődöt a hazugság. Magyarországon még szabadon lehet hazudni, akár hatemeleteset is, ha valakinek ugy tetszik. Csak arra kell vigyázni, hogy az ember valahogyan ki tudja kerülni a büntető törvénykönyv útvesztőit. Mindig azt mondják: erősek vagyunk, hatalmasak vagyunk! Vannak zászlósuraink, közjogi méltóságot élvező püspökeink, képviselőink; van mérhetetlen vagyonunk, nagyszámú intelligenciánk A számunk is nagy. Tizenkét millió. S mégis azért vernek bennünket napról-napra. Uj sir van a temetőben... — Nagynénim halálára. — Győr, 1908 julius 17. Bimbó feslik, bimbó pattan, Vig madár zeng a bokorban; Virágillat édes árja A lelkemet általjárja. Mit nekem a rózsabimbó ! Karcsú virág, szélben ingó ! Idegenben, messze tőlem Uj sir van a temetőben . . . Kis körünkből mért mentél el ? Fájt az élet keresztjével? Megroskadt tán gyenge vállad, Lesújtott a bú, a bánat? Hisz' ha szemünk könnye csordul Égretörő fájdalomtól, Jut öröm is érte bőven — Uj sir van a temetőben . . . Utaidon rózsa nyill még, Ezután is de hány nyilnék! A tövise miért bántott? Nem ad tiszta boldogságot? Igaz öröin csak ott érhet, i Hova elvitt szörnyű végzet, Bár napod még delelőben, — Uj sir van a temetőben . . . Nagy a világ, uyitva-tárva, Útnak indul egy kis árva; Lelkét már is a gond tépi, Egy szent helye lesz csak néki. Sorsa fordul, sorsa térül, Megáll-e majd karó nélkül? Gyenge fácska s már letörten? Támasza a hideg földben . . . Mégis, mégis! ne zavarják Könnyeink a sir nyugalmát; Szálljon rád az égi béke, Hogyha vágytál már ölébe. Ki annyira szivedhez nőtt, Talál anyát, gondviselőt, De pótolnak-e (bár többen) Tégedet a hideg földben . . . Adnák néki, amit ásnak, Aranyát a nagy világnak, Palotákat, tündérkertet, — Hisz' ő »édes« .anyát vesztett! Hitvány arany mit ér néki, Mit a földnek ékességi? Lelke százszor visszadöbben, Az ő kincse lenn a földben. De a könnyár miért folyna? Mindnyájunknak ez a sorsa; Ma még a nap sugarába 1 Fürdik életünk virága, S ime, váratlanul másnap Ha pusztitó vihar támad, Szakadt szivvel, elgyötörten Lenn pihen a hideg földben . . . Elmerülve némán járok, Nyílnak itt-ott a virágok; Mit nekem a virág kelyhe?! Könnyek gyűlnek a szemembe . . . Megcsalódva e világon A sirodnál sirni vágyom, Hei, de messze, mesze tőlem Van hantod egy temetőben . . . Tomor Árkád.
