Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)
1908-07-19 / 29. szám
4. PAPA és VIDÉKE 1908 julius 19. megírtam e levelet s ha megengedi, még majd a szabadgondolkozásról is irok valamit. Vasban, 1908. jul. 16. Tisztelt szerkesztő urnák készséges hive Bánkfia György. A testgyakorlat. Irta: Szente őrnél. Egy francia iró szerint az eszmény az ember kifogása a valóság ellen. Ha olyan tárgyat, tulajdonságot, állapotot tákolok össze gondolatban, melynek a valóságban csak torzképei vannak meg, eszményem van. Ilyen eszmény: a tökéletes tisztaság testben és lélekben, a rendíthetetlen léleknyugalom, a törhetetlen egészség, stb. 11a elgondolok olyan embert, kiben mindez megvan, megjelenik előttem az ezményi ember, kit elérni nem, csak megközelíteni lebe,t. Az embert utolsó leheletéig ostromolja a világ. Ez ostromállapotban legtöbbször még a saját teste is ellene van. Pártján csak egy van, — ha ugyan van, — az itélőtehetség, az értékelő, mérlegelő becslis, vagy mondjuk szép idegen szóval, az a belső lumen, ami csak akkor érdemli meg ezt a nevet, ha nem pislog, hanem verőfényt lövel. Honnan jöttünk, hová megyünk, mélységes titok. De az nyilván-való, nogy az életösztön hatalmával kényszerítve vagyunk élni nyomorban és bűnök közt is. E kettőből mindnyájunknak kijutott többé-kevésbbé. De lehetek én kevésbbé nyomorult! Mindenki szereti, ha műveltnek mondják. De valljon ki a művelt? Aki hat nyelven beszél, vagy aki a sétahelyeken, cukrászdákban, bálokon ügyesen forog a nők körül? Nem. A néplélektan tanitása szerint müveit az a nép, vagy egyén, aiu az élet künyebbé és kívánatosabbá tétele végett állhatatosan és erélyesen teszi a jól és kerüli a rosszat. Senki, de senki más nem művelt. Hiába hat nyelv beszélése, három művészet művelése, hiába az ellesett modor, az izléseS ültözet. Ez mind sokszor gazok és dudvák rejtekhelye, hitvánz külináz, vagy legjobb esetben a műveltség együtthatója, de semmi esetre sem maga a műveltség. A műveltségnek igy kifejtett fogalma okvetlen feltételezi az eszményt, a lument és az akaratot. Kell tudnom, hogy mi jobb a javitandónál, ez az eszmény; kell válogatnom a célokban és eszközükben, ez a lumen; és akarnom kell a kivitelhez, ez az akaraterő, öuuralom. A két elsőnek közvetve, az utolsónak pedig közvetlen a leghatalmasabb elősegitője attest megbecsülése, gondozása, gya.orlása. Uraim és hölgyeim! Ne csak imádkozzanak épségért, erőért, egészségért! Tegyenek is! Ha azért kérjük Istent, hogy ha már küldött sült galambot, röpitse is a szánkba, hisz ez nem más, mint szalonruhába öltöztetett istenkáromlás. Kaptunk legalább egy szemernyi észt, akaratot, hát fejlesszük tovább, használjuk és ... és épebbek, erősebbek, szebbek leszünk. Szeretünk ünnepségeken díszelegni, feszelegni és buzgón verjük a mellünket, hogy igy, meg úgy. De mikor a tartozásunkról van szó, hű, akkor hamar elő a mentségekkel! A vallás nem kell, mert cserébe önmegtagadást követel; mikor alacsony élvezetek elhagyásáról van szó, előhozakodunk az élvezetek légjogosultságával; ha pedig — mint legújabban — a tornát hangoztatják, előszámláljuk élemedett korunkal, a tornával járó ' kellemetlen izomérzetet, alkalmunk hiányát, j a szük szobát, roppant elfoglaltságunkat, stb I szemenszedett akadályainkat. Kérem, aki meg• elégszik az orráig terjedő látóhalárral és nem I tud lelkesedni semmi, szebbért, nemesebbért, az csak használja tovább is egészséggel — dédelgetett akadályait. Nekünk azonban — kedves olvasó közönség — érveink vannak, melyek a testgyakorlatot ép oly szent kötelességünkké avatják, mint akár az evés-ivást. E cikk főképpen kevés mozgású embereknek (papok-, tanitúk-, ügyvédek-, hivatalnokok-, tanárok, tanulók-, uri nőknek stb.) szól. Akinek az orvos a tornát meg nem tiltja, az tornásszék. Müller és Schreber alább jelzett müveiből mindenki kiválogathatja a saját egyéniségének a legmefelelőbb mozgásokat, melyeknek leirása és módja itt nem fér el. Csak két lényeges dolgot emelünk ki. Egyik, hogy feltétlenül tiszta helyen és levegőben tornász Sfcunk, a másik, hogy a fáradságtól kiverődött izzadságot, a torna egyik fő célját és hasznát, a vér e bomlástermékét (mely részben urina-anyag) a torna után hideg, vagy melegvízzel azonnal mossuk le magunkról tetőtőltalpig. Semmiféh hanyag kifogással bomlásterméket meg nem tűrhetünk. Én már huszonegy hónapja minden nap 20—25 percet ugrálok Müller és Schréber kótája szerint és akit csak lehet, utánzásra buzditok. Müller ugyan 15 percet ir csak elő, de aki megszerette, annak félóra sem sok. Hasznai ennek az egész u. n. bolondériának itt jönnek sorba: Közvetlen hatások: Szabályos, erőteljes vérkeringés; A tüdő alapos kiszellőzése (főkép tüdővész ellen). A bőr fokozott mértékben lélekzik, edződik a hideg-meleg ellen és finomodik. A kiválasztó szervek (vese, bor) kidobják a felhalmozódott bomlástermékeket. Tissie, francia testgyakorlási felügyelő igy ir: »Egy kerékpárosnak, kit 24 órai versenyfutás alatt figyeltem meg s ki csupán tejjel táplálkozott, 10 köbcmnyi urináját oltottam házi nyúlba s megölte az 1 kg-os állatot; e szerint elmondhatjuk, hogy ha a versenyfutónak nem választotta volria ki a veséje a mérgeket, urinájának minden 10 kübcmje egy-egy kg-ját mérgezte volna meg öntestének.« Az emésztő szervek izmai és munkái tökéletesebbek, az étvágy fokozódik; Minden izom kialakul, rugékony, könynyen mozgó és erős lesz, mindamellett a nők, kik tornaszer nélkül tornásznak, bájukból mit sem veszitenek. A súlyzók Müller szerint feleslegesek; a nehéz súlyzók meg egyenesen ártanak, mert a testet nehézkessé teszik és hajlamossá a meghűlésre, a szellemet elnyomják és jegyezzük meg, az akrobaták nem hosszuéletüek. A formai tökélyhez napról-napra közelebb jutunk: a gerincoszlop sokféle görbülése és éjjeli összezsugorodása után a tornától visszanyeri boncolástanilag megkövetelt hajlásait, a derék karcsúbb lesz, a mellkas és medence szabadon fejlődik, az izomzat plasztikus alakot ölt stb. Közvetett hatások : A megjavult vérkeringés és anyagcsere magával ragadja a többi szerv működését is; az érzékszervek finomodnak, az idegrendszer erősödik; a szabályos, erőteljes vérkeringés hasznai: a derült kedély, a munkakedv, a nyomasztó gondoktól való szabadulás, vagy azoknak könnyebben való viselése; a tiszta levegő mély beszivásának hasznai: a vér tisztul, a szellemi élet fő székhelye, az agykéreg is tiszta, friss vért kap, az emlékezet erősödik, az eszmetársítás elevenebb; szóval könnyebb lesz a szellemi munka s ha valaki szellemes volt, még szellemesebb lesz (a nők óhajtása); ha sok a dolga valakinek, aznap helyettesíti a sétát, mely egyoldalú mozgás össze sem hasonlítható a tornával. Kevésbé jő| móduaknál helyettesíti a sportot is; (Folyt, köv.) I ' i HÍREK. Szabadságon. Bélák Lajos' járási főbiránk jul. 13-án 6 heti szabadságra ment Révfülöpre. Dispozició. Szeberényi László ujmisés áldozópapot, lapunk kedves munkatársát Halimbára nevezte ki segédlelkésznek a megyéspüspök ur. Sági József ennyíngi káplán Kaposvárra került hitoktatónak. A pápai patronage idális működése iránti elismerése jeléül Pápakovácsi angyali jóságú grófnője, Wallis Gyuláné, Somogyi Ilona grófnő ő méltósága 100 K-át adományozott a kath. nővédő egyesület folyó kiadásaira. Ezért hálás köszönetét nyilvánítja az egyesület elnöknője, Kobera Károlyné. Halálozás. F. hó 15-én ragadta el övéi közül a kérlelhetetlen halál Sulyok Antal molnár-mestert, életének 51-ik évében. Temetése 17-én d. u. 4 órakor volt. Utolsó útjára özvegyén, gyermekein és testvérein kivül sok ismerőse kisérte el. Nyugodjék békében ! r Vállalkozik mindennemű k flmireM munkálatokra, építkezésekre. Lukács D ezsö kömives-m ester és épité&i-vállalkozó kLm Felvilágosításokkal, tervezetekké-, y költségvetéssel szívesen szolga.. Pápa, Lalái-Utca 3,5» 81». ^ ápittotf klUMíi pártfogását kéri.
