Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-01-26 / 4. szám

1908. január 12. PÁPA és VIDÉKE 3. lyett, aki nem fogadta el az állást, Tóth Viktóriái l izta meg ideiglenesen a tanilássa!. Mivel az idő nagyon előrehaladt, a tanácskozást holnap folytatják. Jan. 23. Ii. Csütörtökön megcsappant érdeklődés közt kezdte meg az iskolaszék az 1908 költségvetés tárgyalását. Az egyes tételeket Szokoly Ignác pénztárnok olvasta föl és magyarázta meg. A legtöbbet minden meg. jegyzés nélkül tudomásul vették. A 25. pontnál parázs vita keletkezett, mert többen sokallották az uj fskola tisztogatására előirányzott 480 koronát. Végre is Bottka Jenő gondnokot bizták meg az ügy elintézésével. Ugyancsak sokallották (45. pont) a Pápai takarékpénztárból 10 évre felvett 6000 korona törlesztési összegét. Több felszólalás után abban . állapodtak meg, hogy 30 éven át évenkint 2000 koronát fizetnek. A 17%-os hitközségi adó igy csak 16% lenne. De mivel ez is sok, Keresztes Gyula isk. tag uj, eddiginél igazságosabb adórendszert ajánl. Négy osztályba sorozza az adózókat. Az első csoportba azok tartoznának, a kik 5 K.-án felül fizetnek hitközségi adót. Ha itt 10%-os kulcsot veszünk föl, a bevétel 8000 K. II.) Akik jelenleg 5 K.-án alul fizetnek, fizessenek átlag 5 Ií-t 5000 K. III.) Tisztviselők, vasúti, posta és egyéb altisztek, tanárok, tanítók szóval mindazok, akiknek türzsfizetése meghaladja az 100 koronát, fizetésük 2%-át fizessék bitközségi adóba. 5000 korona. IV.) Napszámosok, gyári munkások s akik a 4 előbbi osztály egyikébe sem tartoznak, tízessenek átlag 2 koronát = 3000 korona. Igy összesen 21,000 korona folyna be. Mivel pedig a hiány 19,439.72 K, illetőleg ha a 45. pontnál nyert 4000 korooát leszámítjuk, csak 15,439 72 K. az uj adókulcs alapján meg lehetné a kérdést oldani anélkül, hogy a hitközségi adót felemelnék. Keresztes Gyula tervezetét egy bizottság elé utalták, melynek tagjai lesznek: Sült József, Szokoly Ignác, Botka Jenő, Keresztes Gyula, Somogyi József és Szekeres Ferenc. Ezzel aztán véget ért a két napig tartó gyűlés anélkül, hogy a költségvetést megszavazták volna. GlosszákNemo-nak Városi dolgok c. két cikke nem olyan természetű, hogy az ember az elolvasásuk után ne lenne kénytelen tovább gondolkodni. Az első cikk kitűnően megépített alapja annak a sok tennivalónak, melyeket külsőleg eléggé kifejtett városunk érdekében a belső fejlettség, a belső rendezettség igazi megteremtése végett a képviselőtestületnek s a magisztrátusnak tennie kell. Nemcsak szemre-szinre kell naggyá tenni a várost, nemcsak arra kell törekedniök a tényezőknek, hogy az elemi iskolák földrajz könyveiben emezt-amazt tanulhasson a gyerek, olvashasson a felnőtt, hanem, hogy ami a valóságban megvan, annak előnyeit a városban lakó közönség élvezhesse, de ne csak a Fő-utca és a Főtér közönsége, hanem akár a Devecseri-ut lakója is. , Vagyis, ne a külső terjeszkedés, a hódítás, hanem a belső megerősödés és rendezettség legyen tennivalóink első és legfonto' sabb célja és jövő cselekvéseinek zsinórmértéke. A második cikk igen gyakorlati kérdései talán még jobban az elevenig hatoltak. Ez már, — hogy példát mondjunk, — nemcsak az orvosi kopogtatás, kitapintás, nemcsak étrend előírása, hanem a kutaszok nyomán való metszés, az ollónak a szövetek között való működése volt. Kipécézünk egy részletet a második cikkből! Ez a barakk-kaszárnya céljaira vásárolt földek ügye. A tény megállapítása Nemo cikke után nem kétséges többé. A város u. i. barakkkaszárnya céljára vett telkeket, a régi tulajdonosok barakk-kaszárnya céljára adtak el telkeket. Ez közérdekű cselekedet volt. Az eladók nem mondjuk, hogy keveset, nem mondjuk, hogy sokat kaptak telkükért. — De az uj terv után nem méltatlanul hangoztatják azt, hogyha tőlük földjeiket házhelyekül kérik — akár egyesek, akár a város, nem eléged; tek volna meg azzal a vételárral, amelyért odaadták földjeiket. S e kijelentésért nem érheti őket gáncs, avagy leszóiás, hiszen előttük a példa, hogy az egyik tekintélyes tulajdonos nem volt hajlandó földje eladására még a barakk-kaszárnya céljára sem, hiszen jobb árt remélhetett és remélhet telkeért, hiszen — házhelyül szemelték ki a kérdéses 1 földeket. Ez nem más mint telekpolitika. És küzeliekvő a gondolat, vájjon az uj terv nem egyszerű számitás-c. melynél már későn vakarják a fülök tövét a volt telektulajdonosok. Hiszen házhelyekül ők maguk is eladhatták volna földjeiket. vissza, hisz már szinte hallotta az édesanyja szivének dobogását, érezte az elhagyott otthon édes zálogát, Már egészen közel van a szülőföldieihez, már csak pár óra és itt hagyja el az ereje. Itt fogják majd megtalálni, ha a hó elolvad, az országúton, az árokparton. Mert már nem bir menni. Érzi, hogy nem bir. Hiába volt hát a. megfeszített munka, hiába a küzdés I Hiába szivta a bánya sorvasztó levegőjét, hogy garast-garasra rakva hazajuthasson, hiába minden, ő itt fog elveszelődni, itt az országúton, mint valami részeges vándorlegény. Felkapta a fejét, mert valamit hallott... Tompa, méltóságos bugás hangját hozta el valahonnét a szélvész. Megdobbant a szive, azután egy hosszú, sokatmondó sóhaj röppent el az ajkáról . . . Hisz megismerte ezt a hangot. A szülőfaluja templomának harangjai szólnak, azok az édes hangok, bánat kergető harangok . . . Annyi, de annyi ideje nem hallotta már a szavakat. Pelyhesállu legényke volt, mikor itt hagyta őket és most ugy érzi, hogy már őreg ember . . . A harangok pedig csak kongtak-zugtak. Ércszavukat fel-felkapta a rohanó szellő és kiszaladt vele, ki a messzeségbe, a ragyogó, fehér hómezőkre. Hisz ma karácsony este van. Az édes, szent karácsony ünnepe, amely még a fehér hajú öregember lelkét is megtölti a tiszta, ártatlan gyereklélek meleg poézisével. Hadd szóljanak hát a harangok I Hadd töltse be bangjuk az egész világot.* hadd tudja meg minden szegény, minden elhagyott, minden nyomorult, hogy megszületett a világmegváltó Szeretet. A féligmegfagyott ember képzelete elröpült haza. Látta az édesatyját, amint az édesanyjával, a kis Ferkóval — akiből mostanáig már bizonyosan nagy Ferkó lett, — körülállják a karácsonyfát, mit a kis gyerekeknek készítettek, azután szépen, áhítatosan eléneklik a karácsonyi szent éneket. Istenem, de gyönyörűek is azok a karácsonyi énekek; és milyen szépen tudja őket énekelni az ő édesapj .i, mély,orgonabúgásboz hasonló hangján. Vájjon gondolnak-e őreá is ezen az éjszakán, szent karácsony éjszakáján, az ő szegény megtévelyedett gyermekükre . . . Felugrott. Ugy érezte, hogy visszatért az ereje. Nem. Jézus nem hagy fiatja el öt szent karácsony éjszakáján, nem hagyhatja elveszelődni ilyen csúf módon, ilyen irtózatos halállal, hisz ő jó, hisz ő irgalmas, hisz ő megbocsát? És ugy érezte, hogy Jézus kezénél fogva vezeti. Nekivágott a fehérségnek, hósivatagnak és ment, futott, rohant előre, abban az irányban, ahonnnét a harangok zúgását hallotta. A teste kimelegedett, folyt róla az izzadtság a verejték, de azért ment előre kitartóan, mert ugy érezte, hogy Jézus vezeti. Jézus, a megszületett Jézus, aki őt haza viszi az édes anyja karjaiba . . . Hogy meddig futott, maga sem tudta. Egyszer csak azt vette' észre, hogy beért a faluba, a szülőfalujába. Az utcán senki sem járt, hisz ki is járna kinn az utcán szt. karácsony éjjelén ? Az ablakok világosak mindenünnét kilátszik a karácsonyfa, a mosolygó gyerekek; a boldogság, a megelégedettség .. Nagy raktár jelesebb irodalmi müvekben — diszmüvekben, ifjúsági iratokban és zenemüvekben, — Egyszerű és diszkötésü imakönyvekben, Dus választék levélpapírokban, hazai és külföldi díszdobozokban. Irodai papírok és üzleti könyvek eredeti gyári árakon, Minta-gyüjtemények kívánatra bérmentve küldetnek. Eredeti, vágy leszállított áron bárhol hirdetett könyv, vagy zenemű minden árfölemelés nélkül megrendelhető. — Előfizetésekel elfogad 'hazai és külföldi napilapokra, divatlapokra, ilusztrált folyóiratokra. Vidéki megrendeléseket pontosan és leggyorsabban intézi: Hajnóczky Árpád könyv-, zenemű- és papirkereskedése i= Pápa, Fö-ii. 11. =