Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)
1908-05-24 / 21. szám
1908. j uniu s 1 4. PAPA és VIDÉKE 3. -semmi esetre sem -drágább eledelekhez juthatnak. Nem fogyasztaná, sőt inkább gazdagítaná a városi piacok árukészletét s igy egyenesen is, járulékosan is olcsóbbá és jobbá -tenné ,a 'városi nép, különösen a kishivatalnokok ás iparosok élmezését. A gazdasági .egyesületek felkarolását elevenebbé tételét elsősorban maguknak a gazdasági egyesületeknek kell megszívlelniük. •Csak azt szerettük -volna még jobban kidomborítva látni Csót'hi beszédében, hogy a gazdasági egyesületeknek a magtárszövetkezetek, kertiveteményt értékesítő szövetkezetek és más .ilyesfélék utján még inkább a nagyfogyasztó piacok és a kisgazdák közé kellene álleniok, hogy igy ezek tisztán mint műkö-dési, érintkezési szerv álljanak a fogyasztó és termelő szolgálatára, -— nehogy továbbra is -ki legyenek szolgáltatva a fogyasztó is, a termelő is a nagy százalékra dolgozó közvetítőknek. Műkedvelők a színházban. Mult héten, szombaton és vasárnap a íkéttornyulaki ifjúság műkedvelői színielőadást rendezett a pápai színházban. Most két éve a -JJános vitéz előadásával keltettek feltűnést a lakiak, ezuttál pedig A legvitézebb huszár c. színdarab előadásával próbáltak szerencsét. A műkedvelők élén Zsilavy Sándor, a falu agilis tanítója állt, ki feleségével együtt az előadás folyamán szerepelt is. Közönség nem igen volt se szombaton, se vasárnap (vasárnap mégis tán többen!) Noha megérdemeltek volna a lakiak nagyobb pártfogást is, nem igen látszottak lehangollaknak és az egész előadás elég simán folyt le. Voltak sokan a közönség köréből, kik a darab megválasztását tartották elhibáÉPttnak, azt állítván, hogy parasztlegények ezredes, általában tiszt, továbbá vikomt. polgármester stb. szerepében soli'se fognak tudni helyesen mozogni, parasztleányok pedig csak igen furcsa grófnőket és nagyrangu hölgyeket alakithatnak. Mások ismét azt vitatták, hogy a műkedvelés egyáltalán nem való nekik, maradjanak a kapa-kasza melleit. Nos, hát mi más véleményen vagyunk. — Mindent meg lehet tanulni. Hivatásos színészek is csak ugy tanulják meg a színpadon való mozgást, ha ahhoz értő emberek erre nézve kioktatják. Ami pedig a mükedvelést illeti, jogos igényt tarthat arra bárki. Inkább örvendjünk, hogy földmivelő népünk is rávehető arra, hogy szabad idejében, az esti órákban ne más szórakozással, hanem irodalmi, művelődést fejlesztő foglalkozással pihenje ki napi fáradalmait. Egyben azonban mindnyájan egyetértettek a hallgatók s a magunk részéről is elismerjük, s ez az, hogy Zsilavy Sándor tanitó fárasztó; nehéz munkát végzett, amiért bárki részéről a legteljesebb dicséretet érdemli meg. A darab meséje eléggé ismeretes: Simonyi báró, huszárezredes Franciaországban viselt dolgai körül forog az egész. Zenéje Jakobi Viktor szerzeménye. Magáról az előadásról csak annyit, hogy a márkiné szerepében Zsilavyné oly bájos és kedves megjelenés volt, hogy szép éneke és prima játéka mellett szinte folytonos ünneplésnek volt a központja. Sürü tapsok és kihívások kisérték minden jelenetét; méltán, mert azokra teljes mértékben rászolgált. Férje, Zsilavy Sándor, á rendező, az óbester kutyamosóját, Gyurit adta. Pösze kiejtését nem tekintve, páratlan sikert aratott temperamentumos,-élénk és helyes játékával, tüzes énekével, táncával stb. Rokonszenves külseje és a darab rendezőjét és vezetőjét, illető elismerés révén Pápa városában keltett jó nevét csak öregbítette. Nem akarunk a műkedvelőtársaság többi tagjaival külön-külön foglalkozni, nehogy szavainkat félreértsék, csak azt tartjuk szükségesnek megjegyezni, hogy a polgármester szerepét Zeleny Antal helyett Ferency Nándor adta, ki az időközben megbetegedett Zeleny szerepét a főpróba napján vette át. Ezt, ha a közönség elébb tudta volna, bizonyára sok mindent megértett volna. A zenét zongorán Szentgyörgyi Sándor, karnagy szolgáltatta. x. Tanfelügyelői jelentés. A kir. tanfelügyelő Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonytamási, Hülsővath, Mezőlak, Vinár, Várpalota, Szűcs községekben és Pápán teljesített iskolalátogatásairól áprilisi jelentésében eképpen számol be: Volt 10 helyen, 14 iskolában, 24 osztályban, 76 tanfolyamon; azonkívül 4 tanévzáró falusi iskolai vizsgán, 2 előzetes ügy' vizsgálaton és a-pápai áll. tanítóképző egyes évfolyamán. Sáringer Károly bakonyszentiváni r. kath. tanitónak ünnepélyesen átadta a ministerium elismerését és jutalmát a magyar nyelv, beszéd és szellem terjesztése körül tanúsított érdemeiért a főszolgabíró, egyházkerületi tanfelügyelő, az iskolaszék és a közönség impozáns jelenlétében; ez az iskola valóban kitűnőnek mondható. Jeles iskolák szintén a bakonysági, a várpalota. sor, hogy segítsünk nekik megvívni azt az lUitolsó nagy harcot, melynek borzalmain és veszélyein át az ember az örök béke mezejére jut. És hősi önfeláldozással folytatták a lelki irgalmasságnak ezt a páratlanul nemes cselekvését, s lélekemelő látvány volt, melyről a vidék népe a mai napig beszél, midőn egyegy haldokló hareos előimádkozó bajtársának karjai között Jézus nevével az ajakán, menynyei békétől megnyugtatott szívvel zárta le fáradt szempilláit. Az ember a halálos ágyon vagy fásult, vagy nyugtalan, vagy nyugodt. Nyugodt csak az lehet, aki remélni tud. De vájjon mit remélhet az ember a halálos ágyon? Azt, amit egész élentünkön át reménylenünk kell: hogy amit az ember ezen a földön el nem ért, az eléri az Isten szine előtt, az örök béke ölén. Az a kis könyvecske, melyből a vallás elemeit tanuljuk, a katekizmus, a siron tuli boldog életet imigyen határozza meg: Az ember az örök világosság honában az Istent ugy látja, ugy ismeri meg, hogy ez a látás az ember tudásvágyát teljesen kielégiti; az Istent ugy birja, vele ugy egyesül, hogy ez az egyesülés az emberi szivet tökéletesen megnyugtatja. Nincs igazság a világon, mely az emberi természettel olyan fenséges összhangban volna, mint ez. Mi az ember tulajdonképen! Egy lény, aki ismerni és szeretni akar. Egy lény, akinek igazság és jóság kell, semmi más. Ha volna ezen a földön olyan igazság, mely az ember megismerési vágyát teljesen kielégítené; ha volna itt e földön olyan jóság, mely az emberi szivet teljesen megnyugtatná; akkor az ember már itt tökéletesen bold jg lenne. Dajkamesének tarja a hitetlenség es a kétkedés a keresztény vallásnak a mennyországról szóló tanát és szégyenli magát miatta. De én azt tartanám szégyennek s megalázó, az emberi méltóságot csúffá tevő állapotnak, hogy ha agyam egy erőt rejtegetne, melynek életelme a kutatás, de amely az életben nyugvóponthoz nem ér, a halálban pedig megsemmisül. Azt tartanám szégyennek s az emberi méltóságra nézve lealázónak. hogy ha keblem egy szivet ta-arna, melynek természete a szeretet, de amelynek törekvései az élet csalódásai között meghiúsulnak, a halálban pedig megszűnnek. Akkor az ember egy elhibázott lénye volna a iét.inindenségnek; akkor az ember az egyetlen borzasztó kivétel volna a létegyetemnek azon törvénye alól, mely szerint minden lény természetét kielégítő életre van rendelve. Nem dajkamesével, hanem mélységes életbölcsességgel fogunk itt kezet. Dajkameséi vannak a hitetlenségnek és azoknak' a vallásoknak, melyek a keresztény kinyilatkoztatás világosságától eltérnek. Mily felemelő és magasztos tudat az, hogy a vallás és az élet legfontosabb és legnehezebb kérdésénél ilyen biztos iránytűt ad kezünkbe. Világosságot gyújt, melyből csak ugy árad a fényözön. Ez az a géniusz, melynek fénykörétől emberek élednek, utak világosodnak. Nagy raktár jelesebb irodalmi müvekben — diszmüvekben, ifjúsági iratokban és zenemüvekben. — Egyszerű és diszkőtésü imakönyvekben. Dos választék levélpapírokban, hazai és külföldi díszdobozokban. Irodai papirok és üzleti könyvek eredeti gyári árakon. Minta-gyüjtemények kívánatra bérmentve küldetnek. Eredeti, vagy leszállított áron bárhol hirdetett könyv, vagy zenemű minden árfölemelés nélkül megrendelhető. — Előfizetéseket elfogad hazai és külföldi napilapokra, divatlapokra, ihisztrált folyóiratokra. Vidéki megrendeléseket pontosan és leggyorsabban intézi: Hajnóczky Árpád könyv-, zenemű« és papírkereskedés« • Pápa, Fö-n. 11. = ovbx: f>a • C a: OV^'OA» i ío A Bi t) i/o
