Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-03-24 / 12. szám

3. PÁPA és VIDÉKE 1907 március 17. i ügy feldolgozásával voltam elfoglalva t.. i. a vármegyei államsegélyes iskolák viszonyainak, a műit évi tanitói személyváltozásoknak s az iskolák és hatóságaik kimutatásaival; ezek alapján szorítottam az iskolába nem járók mozzanatainak iskolákként! kinyomozását és vármegyénk nem okleveles tanítóinak tanképesitését; ámbár csak 8 ily ideiglenes alkalmazású tanitó volt, névszerint Erdélyi Béla Litéren, László Ferenc Karakószörcsökön,Bech Anna Borsodpusztán, Szencsi Lilla Küngösön. Patkós Sándor Középbogárdon,. Tóth János Siómaroson, Várady Kálmán Borsosgyőrön és Dcsacsovszky János Fenyőfőn, kik junius végéig terminust fognak kapni. Az első rendbeli kimutatás szerint jelenthetem, hogy Veszprémvármegyében 247 iskola 347 tanitója részesült 1906. évben 64'674-ik kor. fizetéskiegészitő és 40'40ü K korpótléki államsegélyben, mindössze teliát 105*074 koronányi államsegélyekben. Iskolák jótevoiképen jelenthetem a veszprémi takarékpénztárt 1190 kor., a várpalotai takarékpénztári egyesületet 200 kor., a várpalotai vidéki takarékpénztárt 72 kor., a zircvidéki takarékpénztárt 190 kor., a balatonvidéki takarékpénztárt 160 koronányi iskolai célú segélyekkel. Hálaadásképen emlitem a felsorolt takarékpénztárak által iskoláknak összesen juttatott 1912 kor. adományokért. A pápai izraelita polgári fiúiskola két tanitója 800 és 600, összesen 1400 korona fizetéskiegészitő államsegélyben részesült; a pápai ev. ref, és rkath., a veszprémi rkath. polgári leányiskolák hasonló segélyügye még hivatalos tárgyalások alatt van. A közigazgatási bizottságnak a népoktatást érintő ügykörében 71 ügyet intéztem el; ezek is egyre növekedőben vannak. Megfigyelve az alkalmatos időpontot, sikerült Pápa r. t. város részére állami óvodát nyernem; az óvónői állásra 43-an folyamodtak; kérvényeiket s az azokra vonatkozó javaslatot azonban még nem terjeszthetem fel, mert a közoktatásügyi m. kir. kormány pályázat-hirdetése nagyon korai volt, amennyiben még sem saját, sem bérelt, a kívánalmaknak megfelelően felszerelt helyiségünk nincs, addig pedig kinevezés nem történhetik. Az állami és községi jellegű elemi és polgári iskolák szegény tanulói részére a szokott időben és módok között a tandij-mentességeket megadtam. Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület hétfőn tartott közgyűlést, amelyen szárnszerint 62 képviselő volt jelen. Mészáros Károly polgármester pontban 3 órakor nyitotta meg a gyűlést. A jegyzőkönyv hitelesítésére Piatsek Gyulát, Kalmár Károlyt, Walter Sándort, Böhm Samut és H

offner Sándor drt kérte fel. A mult gyűlés jegyzőkönyve észrevétel nélkül aláiratott. A tárgysorozat előtt. Iíoffner Sándor dr. interpellálja a polgárin estei L, hogy szándékozik-e ugy intézkedni, hogy a vármegyei alapokból városunk is megkapja az őt megillető részt? Ezt annál is inkább szükségesnek tartja, mert az építendő megfigyelő osztály ilyen alapból fedezendő. Az alapokat annak idején megvizsgálták ugyan, de annak eredménye nyilvánosságre nem hozatott. Az interpellációra a polgármester nyomban felelt és pedig oly értelemben, hogy a várost megillető részt, ha kell, még törvény utján is fogja követelni. Pados József képv. szintén interpellál. Kérdi a polgármestert, hogy mi az oka annak, bogy a közmunka szolgáltatása nem igazságosan történik. Tudomása van arról, hogy vannak egyes nagy gazdák, akik több igás fogattal birnak, mint amennyi után a közmunkát szolgálják ? A polgármester erre szintén válaszol a következőképen: A közmunka kivetése a bevallott igásfogatok száma után vettetik ki. Ha tehát helytelen a kivetés, az onnan van, hogy az összeírás alkalmával annyi mondatott be. A helytelen bemondás ellen pedig annak idején 15 napon belül fel kellett volna szólalni. Ugyancsak ily értelemben interpellál Keresztes Gyula képviselő. Szerinte nem igazságos az, hogy Wittmannak (közbeszólás: »Nem Wittmann az, hanem Wittmann uraság!«) elengednek mintegy 600 kocsi közmunkát 2—3 koronáért. A polgármester ezen interpellációra a köv. felvilágosítással szolgál: Wittmannak a város elengedte a közmunkát, mert tőle sokkal nagyobb segítséget élvez az által, hogy a kavicsbányájából ingyen szállítja az anyagot. Ez pedig a városra nézve valóságos jótétemény, kivált az utóbbi időben, amidőn a városnak kifogyott a kavicstelepe. Napirend. 1. Szany községnek engedélyezett vásárát a- tanács sérelmesnek találta s a közgyűlés ennek értelmében megbízta a polgármestert, hogy feliratban kérje a minisztériumot, hogy a kiadott engedélyt vonja vissza. 2. Sas János és társai kérvényét,hogy a Kisfaludy-utcát aszfalt-járdával láttassa el a város, teljesíthetőnek nem találja, hanem í helyette utasitja a polgármestert, hogy a nevezett utcában kőszegéllyel ellátott járdát készíttessen. 3. Lővy László dr. ismertette, hogy nem megyei, hanem csak városi érdekeket, nevezetesen csupán Veszprém városa érdekét szolgálja a Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület. A miniszter ugyanis a nevezett egyesületet kérdezte meg, hogy hol találja szükségesnek vicinálisok építését? Az egyesület az adott tanácsban Pápáról egészen megfeledkezett, sőt a javasolt franciavágási vonattal egyenesen kárára van. Indítványozza, hogy küldöttség keresse fel a ministert és hogy azt világosítsa fel, hogy mily méltánytalanság ez a városunkra. Elfogadtatott. 4. Rendőrkapitány ügye. No most! Nagy kíváncsiság mindenfelé. Itt-ott egyes arcok szinte égtek. A székek nyikorogtak. Csend lett. A polgármester a következő jelentést tette ez ügyben: Szokoly Ignác r. kapitány a mult közgyűlés után nyomban fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen, amit az alispán el is rendelt. Igy tehát az ügy rendes mederbe tereltetett és nyugodtan várjuk annak befejezését, amelynek hisszük, eredménye az lesz. hogy Szokolynak meghurcolt becsülete tisztázva lesz. 5. Az építkezési szabályrendelet. A tárgysorozat e pontja volt a legviharosabb. Legelőször Hirsch Vilmos dr. szólalt fel, aki aa eddigi szabályrendeletet alaposan leszólta. Attől vagy el kell térni, vagy azt meg kell javítani. Hozzászóltak még sokan, egyikük még a mérnök adatait is kétségbe vonta. Kőrös E. dr., Hoflner Sándor dr., Lővy László dr., Kende Ádám dr. sokáig időztek e pontnál, mignem Antal Géza dr. megsokalva a dolgot, elfogadásra ajánlotta az indítványát, amely sokban megegyezett a tanács javaslatával és amelyet a közgyűlés is elfogadott a következőképen: A közgyűlés az építési tervezet 3. pontját akkép módosítja, hogy az építések csakis a térkép alapján foganatosíthatók, de a képviselőtestületnek joga van egyes kriminalis esetben attól eltérni, ha egyesek az útvonal betartása által nagy kárt szenvednének, vagy ha a kisajátítás a városnak nagy összegébe kerülne. 6. A kenderfeldolgozógyár ügyében végleges határozatot akkor hoz a közgyűlés, ha tisztán áll előtte, hogy a A

7árostól adandó kedvezmény arányban lesz-e a haszonnal, a melyet a gyár a városnak hoz. 7. A vasúti állomás bővítése ügyében megbízatott a polgármester, hogy az országgyűlési képviselő utján deputacioval keressefel a minisztert, hogy az állomások kibővítésére szánt összegből Pápa város részére iseszközöljön ki bizonyos összeget, mert hogy állomásunk szűknek bizonyult, arról a kereskedők mindegyike tanúskodik. Postaépület. Az »Omke« pápai fiókjának kérvényét, illetőleg indítványát, hogy a postaépület a Kossuth-utcában helyeztessék el, a közgyűlés magáévá tette. A közgyűlés Németh Viktor illetőségének megtagadásával ért véget. Lépjünk be a Szent-Istvántársulatba. A kereszténység tönkretételére s a nemzeti gondolat diszkreditálására törekvő istentelen és hazátlan irányzat támadásának kilencvenkilenc századrészét a »tudomány« zászlója alatt intézi ellenünk. Az elmúlt évtizedekben a természettudományok rosszul értelmezett vagy egyáltalán meg sem értett tanai voltak a támadások vesszőparipái, mióta azonban a természettudományok katholikus művelői is a sorompók közé álltak s felvilágosították a nagyközönséget, hogy csak a csalás és rosszakarat játszhatja ki ütőkártyáu 1 Legelismertebb cég. VAGÓ DEZSŐ 8p Érmekkel kitüntetvel első pápai férfi-divatterme FÁI» A, Fő-tér. 53. szám Nagymunkás szabó segédek felvétetnek. Kifogástalan szabású férfiruhák, papiruhá k, uradalmi erdésztiszteknek, postásoknak, vasutasoknak, erdőőröknek, úgyszintén minden egyenruhát viselő testületnek egyenruhák. legelegánsabban mértek után